Auguszta
-4 °C
2 °C

Itt három év múlva nem lesznek magyarok

2011.08.10. 08:27
Egymás ellen fordult családok, reménytelen munkanélküliség, már csak nyomokban jelenlévő állam. A végzetesen ráragadt rossz hír mocsarába süllyedt a legszegényebb magyar település, Tiszabő. A polgármester őrizetben van, de ha szabadlábon lenne, akkor is ott akarná hagyni a falut. Mindenki fél mindenkitől.

“Tiszabőre mennek? Fegyvert visznek?” – kérdezi a Tiszabővel szomszédos településen, Tiszaroffon a komp egyik munkása. “Ott nincs törvény” – mondja egy másik férfi a faluban. Tiszabőnél rosszabb híre egyetlen településnek sincs az országban.

Késsel támadt a közmunkás a polgármesterre, eltérítették a helyi buszjáratot, vasszékkel támadt a szülő az iskolában a tanárra, nyoma veszett egy csecsemőnek – csak néhány hír az elmúlt hónapokból a faluból, amely mellesleg 2009-ben át is vette Csenyététől az ország legszegényebb települése címet. Mindemellett csődbe is jutott. Persze amikor egy faluról már kialakult ez a kép, az könnyen el tud torzulni, ehhez hasonló dolgok ugyanis más településeken is előfordulnak. Tiszabőn viszont mindez egyszerre jelentkezik.

Elvitték a polgármestert is

Szolnok, 2011. július 22. Farkas Barnabás a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság folyosóján
Szolnok, 2011. július 22. Farkas Barnabás a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság folyosóján

Az, hogy Tiszabőn nincs törvény, vagy legalábbis máshogyan működik, nem teljesen alaptalan állítás. “Süketnéma gyerekek vezetnek autót az utcán, közben az iskola fűtőjét megbüntették, mert nem volt megfelelően kivilágítva a biciklije” – mondta egy helyi lakos.

Valami törvény mégiscsak van, mert az évek óta húzódó és egyre terebélyesedő, eddig 12 letartóztatással és több mint 270 gyanúsítással járó szocpolbotrány eddigi csúcspontjaként júliusban már a falu jegyzőjét és polgármesterét, Farkas Barnabást is őrizetbe vették. A jegyző azóta szabadlábon van, a polgármester viszont még mindig őrizetben, a testület több tagjával együtt, az önkormányzat így működésképtelenné vált.

Senki sem költözik sehova

Tiszabő 360 házából, illetve házhelyéből nagyjából 200 lehet érintett az összesen 400 millió forintos szocpolügyben. Az ügyek jellemzően így néztek ki: az értelmi szerzők megkerestek egy családot, hogy névleg adják el a házukat egy vevőnek, aki az ország másik részén él, és nem is akar ideköltözni. A fiktív vevő szociálpolitikai támogatást vett fel arra, hogy ő házat szeretne vásárolni, és minél több gyereke volt, annál több támogatást kaphatott. Az ingatlanok valós értéke Tiszabőn még nagyobb családi házak esetén sem több pár százezer forintnál, a bűnügyben szintén benne lévő értékbecslő segítségével azonban ennél jóval magasabb árakat állapíttattak meg. A jegyzőnek pedig alá kellett írnia, hogy a megállapított érték megfelel a helyi áraknak.

Ezután megkapták a – példa kedvéért – kétmillió forintos támogatást egy 300 ezer forintot érő ház megvásárlására, amiből kapott 300 ezret az eladó, 300 ezret a vevő, a többit a szervező, miközben senki nem költözött sehova, és semmi nem épült. Az önkormányzat egyik dolgozója szerint már évekkel ezelőtt, még a botrány kirobbanása előtt figyelmeztették a megyei államkincstárat, hogy itt valami nincs rendben, de senki sem reagált.

A pusztulás jelei

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei, 2000 lakosú zsákfaluba érve (amelyet egyik oldalról csak a tiszaroffi gáton lehet megközelíteni) nem is az tűnik fel éppen, hogy sorakoznának az új ingatlanok. A pusztulás jelei sokkal látványosabbak. Tiszabőn valaha üzemelt gyufagyár, voltak gyümölcsösök és működő termelőszövetkezetek. Megoszlanak a vélemények arról, mikor kezdtek szétcsúszni a dolgok. Vannak, akik szerint a rendszerváltással, az egykori téesz épületének őre viszont azt mondta, már a nyolcvanas évek elején megmondták neki, nincs jövője a településnek.

Az üzemek azóta bezártak, az önkormányzat sehogy sem tud befektetőket hívni a faluba, pedig már az iparűzési adót is elengedték volna, és épületet is biztosítanának ehhez. Az ebből a célból felépült gyárépület a falu határában a leépülés legmegfoghatóbb jele – az évek óta üresen álló épületet félig már elhordták, vas csak az oldalán maradt, aminek segítségével fel lehet mászni a tetejére.

Már a templom is bezárt, és kocsmából is csak kettő működik, abból az egyik nem is hivatalosan – “papír nincs, de zörög”, ahogy egy helyi férfi mondja. Munkalehetőség gyakorlatilag nincs, leszámítva a közmunkaprogram keretében az út mellett pihenő közmunkásokét.

A lakosság nagyjából kilencven százaléka cigány, a helyi iskolába évek óta nem járt magyar gyerek. A magyarok elvándorlása folyamatos volt a faluból az utóbbi évtizedekben, az utolsó nagy hullámot a kétezres árvíz jelentette, amikor kapott támogatást, aki el akart menni. Elköltözni sem könnyű, az ingatlanokat szinte lehetetlen eladni, és ha sikerülne is, az árából aligha lehet máshol házat vásárolni.

Húsz éven belül nem lesznek itt házak

Farkas Barnabás polgármesterrel még júniusban találkozott az Index, egy olyan interjún, amit polgármesterek viszonylag ritkán adnak. Mélyen dörmögő hangján Farkas az Indexnek arról beszélt, alig várja, hogy leteljen a hivatali ideje, és már költözne is el a faluból. De lehet, hogy meg sem várja. Azt mondta, nem tartott május elsejét a faluban, mert a helyiek nem érdemelték meg. “Három éven belül egy magyar sem lesz Tiszabőn, húsz éven belül pedig egy ház sem” – mondta akkor Farkas. Amikor pedig arról beszélt, ideges a Szolnok Megyei Néplap egyik újságírójára, mert az szerinte valótlanságokat állított róla, és ezért meg fogja veretni, a Keresztapa című film zenéje szólalt meg a telefonja csengőhangjaként.

Az önkormányzat egyik dolgozója szerint a polgármester hiánya a mindennapi munkában nem is érződik. Farkas öt osztályt végzett, a dolgozók szerint nem igazán tud olvasni, a mindennapi ügyek intézésében nem sokat tett. Máshogy gondolják ezt a hivatallal szemben ülő férfiak, akik szerint “Barnát a jó szíve vitte el. Mindig adott mindenkinek, bárki kérhetett tőle, ha kellett egy kis pénz vagy segítség, a szocpolhoz meg semmi köze”. Annak alapján, amit most lehet tudni az ügyekről, nem is amiatt van előzetesben, mert polgármesterként igazán az ő bulija lett volna a szocpol, hanem azért, mert egyes rokonai is beszálltak, és nekik segített. Ha ennyien benne voltak, hol a pénz, kérdeztük a helyiektől. Az érintettek állítólag elkaszinózták. A hivatal előtt ülő férfiak készséggel elismerik, ők is benne voltak a buliban, kaptak jogosulatlan támogatást. Ebben viszont szerintük hivatali oldalról az OTP értékbecslője és a jegyző bűnösek, nem a polgármester.

Soha nem volt akkora egyetértés

A választáskor Farkas élvezte Farkas Flórián, így a Fidesz támogatását, cserébe az országgyűlésin szállította a szavazatokat a Fidesznek. “Soha akkora egyetértés nem volt a helyiek között, mint abban, hogy a Fideszt kell támogatni. Erre nem kaptunk tőlük semmit, elvágták a nyakunkat” – mondja a hivatallal szemben ülő férfi. A falu lakói szerint politikusok Tiszabőn csak kampány idején járnak, és ugyanolyan megvetéssel beszélnek Mohácsi Viktóriáról, mint Farkas Flóriánról.

Helyi szinten ugyanakkor a falu mélyen megosztott, ami meglepően jól képezi le az országos viszonyokat, legfeljebb néhány éves csúszással. Itt nem fideszesekről és MSZP-sekről, hanem farkasosokról és burkusosokról van szó.

Szabó Béla Burkus, Tiszabő polgármestere 2002 és 2006 között
Szabó Béla Burkus, Tiszabő polgármestere 2002 és 2006 között

A falu másik végében, a település egyik legszebb házában Szabó Béla, vagyis Burkus mutogat az elmúlt öt évre – 2006 előtt ugyanis ő volt a polgármester, és szerinte akkor sokkal jobban mentek a dolgok. Nem sok háznál látni lovakat Tiszabőn, a korábban mezőgazdasági vállalkozóként dolgozó, ma már saját bevallása szerint szintén komoly nehézségekkel küzdő Szabónál azonban többet is. “Megmondtam Farkasnak, hogy börtönben fogja végezni, és így is lett” – mondja Szabó.

Igaz, a szocpolügyek már 2005-ben, tehát Szabó vezetése alatt elkezdődtek, ami ő azzal hárít el, nem tudott róla, a jegyző írta alá az ehhez szükséges papírokat. Burkus indulni akar a polgármesteri címért, ha új választásokat írnak ki, és szerinte hamar rendet fog tenni. A bonyolult, ebben a formájában Magyarországon példátlan jogi helyzetben ha a börtönben ülő képviselők közül valaki önként lemond, a következő legtöbb szavazatot kapott képviselőjelölt bekerül a testületbe, és az működik tovább. Ha senki sem mond le, tartós akadályoztatás miatt új választások jöhetnek.

Letörték a szarvát

Szabó szerint Farkas két dolognak köszönhette győzelmét – egyrészt felelőtlen ígérgetésének, de ami ennél fontosabb, mögötte volt a falu legerősebb családja, a Mága család. A faluban a Mága a leggyakoribb név (innen származik Mága Zoltán hegedűs is), igaz, közülük nem mindenki rokon, viszont Szabó még a halálos ellenségei közül is azt mondja többre is, hogy valójában a rokona. Szabó szerint a Mága családnak “letörték a szarvát”, főleg, mióta M. Csabát lőfegyverrel való visszaélés miatt vádolja az ügyészség felbújtóként. A vádirat szerint többek között rakétakilövőt és gépkarabélyt szerzett volna be. Az ügyben M. Csabát, aki a szocpol ügyben is érintett, Bárándy György védi.

Az ellenségeskedés nem volt jelen mindig Tiszabőn. A rendszerváltás után, Négyesi Zoltán polgármestersége idején a mostani halálos ellenségek még inkább csak rokonok voltak, egymással jó kapcsolatban. Aztán elindult a harc. “Nekem senki se mondhatja, hogy menjek a faszomba” – mondja Szabó. Ennél meggyőzőbb kampányszöveget még nem hallottunk.

Szabó azt mondja, ő még a “legkeményebb családokkal” is jól ki tudott jönni, azokkal is, akik korábban prostituáltak futtatásából éltek, bár ők mostanra állítólag megházasodtak és békések lettek. Az viszont szerinte elképzelhetetlen, hogy az erősebb vezetők összegyűljenek és megbeszéljenek valamit a falu jövője érdekében. Nem olyan a viszony.

Mindenki figyel

A félelem valóban érezhető Tiszabőn. Egy helyi lakos szerint – névvel itt nem sokan szeretnek nyilatkozni – a polgármester letartóztatása óta még kevésbé mernek beszélni az emberek, pedig előtte is elég nagy csend volt, főleg a kívülállók felé. Finom, de lényegretörő üzenetek viszont vannak. Amikor az Index tudósítói az egyik – a legálisan működő – kocsma előtt pihennek meg, a tulajdonos felesége figyelmeztet, hogy nyugodtan legyünk itt, de filmezni inkább nem kéne.

tiszabo

Amikor pedig az utcán beszélgetünk egy helyi lakossal, a másik oldalról egyre nagyobb csoport figyeli, mit mond. Nem sokkal később egy asszony jön oda, megint kedvesen: “Vigyázz, rosszul leszel a napon”. “Ez figyelmeztetés volt” – mondja a férfi, aki hamarosan itt akarja hagyni a falut, mert a házából mát mindent elloptak, ami lehetséges. Közben azért ő is figyeli, más mit mond, velünk is azért elegyedett szóba, mert látta, hogy a másik csoporttal beszélünk. Mindenki figyel mindenkit. A hivatal dolgozói szerint a jegyző is csak a fenyegetések miatt írta alá a papírokat, amik miatt aztán őrizetbe vették.

A családok közötti ellenségeskedés és a sejthetően magasabbra vezető szálak – azt a rendőrség is elismeri, hogy várhatóak letartóztatások, és a helyiek szerint sincs mindenki börtönben, akinek benn kéne lenni – mellett pedig a mindennapi bűnözés teszi igazán keménnyé a tiszabői életet. Fém szinte már nincs a faluban, a tolvajok pedig egyre többször járnak át környező településekre, így Fegyvernekre is, mert általános vélemény, hogy Tiszabőn már nincs mit ellopni. A szokásos probléma természetesen itt is fennáll – rendőr nagyon ritkán jár erre, a polgárőrség pedig gyenge, és nincs is sok tisztelet körülötte.

Ne lopjátok el a tyúkot

Szabó azt mondja, ő meg tudta beszélni a helyiekkel, hogy ne lopjanak és rongáljanak. “Mondtam nekik, inni lehet, mászkálhattok az utcán reggelig, de ne lopjátok el a tyúkot, és ne randalírozzatok. Inkább menjetek haza, és dugjátok meg az asszonyt.” Azt meséli, egyszer néhányan részegen kidöntöttek pár helyi fát. Másnap megtudta, kik voltak, berendelte őket, és megfenyegette, hogy ha délig nem hoznak helyette az erdőből és ültetik el, megvonja a segélyt. Délre kész is volt minden. Az erdő pedig pusztult tovább Tiszabő körül.

“Magára hagyták ezt a falut” – mondja Domán Gáborné, az általános iskola igazgatója, mely a két intézmény egyike, az óvoda mellett, amelyek még a nehézségek ellenére jól működnek Tiszabőn. A csődhelyzet miatt az iskolára is megszorítások várnak, a 88 milliós költségvetésből újabb 5 milliót le kell faragni, emiatt csökkenteni kell a technikai személyzet létszámát két fővel, és a korrepetációs órák számát is. Az iskolában mostanra kikapcsolták az áramot. Az intézményt ezen kívül az állami források csökkenése is sújtja, már korábban le kellett állítani több olyan programot, például a tanodát, ami segítette a gyerekeket abban, hogy legyen esélyük kitörni. Télen az is előfordult, hogy a tanárok hónapokig nem kaptak fizetést.

A rossz hír utolér

Az iskola nagyjából az egyetlen esély itt, utána általában jön a zuhanás a szakadékba. Tiszabő rossz híre a legérzékenyebben éppen azokat érinti, akik megpróbálnak kitörni innen, és a környéken máshol munkát találni. Visszatérő elem a tiszabőiek történeteiben, hogy azért nem alkalmazzák őket valahol, mert erről a településről származnak. Sokan nem is ezt az utat választják. Az iskola egyik tanára elmesélte, amikor a gyerekeknek dolgozatot kellett írniuk arról, ki mi szeretne lenne, gyakori válasz volt, hogy maffiásak lennének szívesen.

Így járhat az egész falu is. Mivel a testület működésképeten és teljes a csőd, felmerült a körjegyzőség és az intézményi társulás gondolta is, vagyis, hogy Tiszabő lényegében lemondjon az önigazgatásról, és egy másik település, például Fegyvernek vegye szárnyai alá. Bár a puhatolózások még csak most kezdődtek, egyelőre nem kapkodnak a lehetőség után a környék önkormányzatai. Ezt a megoldást támogatná a jelenleg legmagasabb beosztású szabadlábon lévő képviselő, Turó Csaba alpolgármester is, aki azonban természetesen Burkus politikai ellenfele.