Gyógyfűtermesztésre is tanítják a rabokat

2011.08.30. 16:02
Fűszer- és gyógynövénytermesztésre, ingatlanfenntartásra, szobafestésre, és takarításra képeznek ősztől szakmunkásokat Magyarország 11 börtönében a fogvatartottak társadalmi visszailleszkedését segítő Tett programban. A programban a szakképzés mellett, készségfejlesztő foglalkozásokat, önismereti-, kommunikációs-, életvezetési-, agresszió- és konfliktuskezelési tréningeket is tartanak.

A Tett program célja, hogy a bűnözést úgy szorítsák vissza, hogy a fogvatartottaknak perspektívát kínálnak, így remélve, hogy nem lesznek visszaesők. A program négy fázisból áll, az első szakaszban tájékoztatják a fogvatartottakat a programról, ezen eddig 4600-an vettek részt. A tájékoztatón és a toborzáson kérdőívvel mérik fel a fogvatartottak igényeit és motivációjukat, ez alapján kerülnek be a program második részébe.

A második szakaszban készítik fel őket a társadalomba és a munkaerőpiacra való visszatérésre: készségfejlesztő foglalkozásokat, önismereti-, kommunikációs-, életvezetési-, agresszió- és konfliktuskezelési tréningeket tartanak. A program jelenleg 11 börtönben fut, és börtönönként 15-30 fogvatartott vesz részt benne.

A program harmadik szakasza, a szakképzés ősszel kezdődik. A rabok olyan szakmát fognak tanulni, amivel jó eséllyel el tudnak majd helyezkedni, ha kiengedik őket. Az olyan tipikus szakmák mellett, mint a szobafestő vagy a hegesztő, tanfolyamok indulnak olyan hiányszakmákban is mint a takarító-, az ingatlanfenntartó vagy a afűszer- és gyógynövénytermesztő.

A negyedik szakasz az intenzív utógondozás, munkaerőpiaci és életvezetési tanácsadás. A fogvatartottak gyakran elvesztik kapcsolatukat a világgal, családi kapcsolataik sérülnek, a munkakeresésben segítségre szorulnak. Szabaduláskor ezért nagy szerepe van az utógondozóknak és a személyes kapcsolattartásnak.

Nagy szerep jut a programban részt vevő munkaügyi hivataloknak is, hogy segítsenek elhelyezkedni a szabadulóknak. Ez nem könnyű, mert gyakran nem akarják alkalmazni a büntetett előéletűeket - mondta Janovics László, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója.

A börtön után a visszaesők aránya közel 50 százalék, a kiszabadultak fele újra elkövet bűncselekményeket. Csóti András, büntetés-végrehajtási vezérőrnagy szerint hosszú távon ez akár 5 százalékkal is csökkenhetne. Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára hozzátette: minden egyes eset sikernek számít, amikor egy szabadulónak sikerül visszailleszkednie a társadalomba és nem lesz visszaeső.

A program jó úton halad, sok az érdeklődő, kitartó, sorsán változtatni akaró fogvatartott, de a valódi eredményt csak a szabadulás utáni hónapokban lesz látható – mondta Berta Krisztina.