Gyurcsány: Koholmány a sukorói gyanú

Gyurcsány Ferenc arra számít, hogy bebizonyosodik, az ügyészség "politikailag koholt" gyanút fogalmazott meg vele szemben, és végtelenül meglepné, ha a nyomozóhatóság bármivel alá tudná támasztani, amit állít. "Magabiztosságom teljes erejével fogok szembeszállni azzal, amit csinálnak" - jelentette ki.

"Naná" - válaszolt a korábbi kormányfő az MTI kérdésére, hogy - korábbi ígéretének megfelelően - a dokumentumok tartalmától függetlenül kérni fogja-e mentelmi jogának felfüggesztését a parlamenttől.

Kifejtette azt is: az elszámoltatás politikájának egyenes következménye, hogy kormánytöbbségnek ki kell adnia és meg kell hurcolnia. "Mit nem adnának azért, ha bennünket börtönbe lehetne csukni, ha az nem megy, legalább rabszáron vezetni, ha az se megy, legalább kilopni egy képet az ügyészségről, amikor rabosítják a volt miniszterelnököt? Sokak számára ez a kielégüléshez közeli állapotot hozna el" - mondta, megjegyezve: nincs más választása, mint szembeszállni "a szakmai és politikai disznósággal".

Tisztességes és jogszerű

Azzal kapcsolatban, hogy utódját, Bajnai Gordont két napon át faggatták a Központi Nyomozó Főügyészségen a sukorói kaszinóberuházás miatt, elmondta: nem ismeri az eljárás részleteit, de annak alapján, amit az ügy "tetejéről" tud, a sukorói beruházást az ország érdekében álló, tisztességes és jogszerű ügynek tartja.

Arra a kérdésre, nem tartja-e aggályosnak, hogy csak egyedül, ügyvéd nélkül nézheti meg az ügyészség által küldött iratokat, nemmel felelt, hozzáfűzve, ez nem jogi eljárás, a mentelmi jog politikai kérdés, ezért szerinte sem indokolt ügyvéd jelenléte. Véleménye szerint más megítélés alá eshet, hogy a dokumentumokról nem készíthet másolatot, csak jegyzetelhet, mert ez kizárólag minősített iratok esetén elfogadható. Megjegyezte ugyanakkor, "nem olyan lusta", hogy problémát csináljon ebből.

Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés gyanúja miatt hallgatná ki az ügyészség a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben, a legfőbb ügyész ezért mentelmi jogának felfüggesztését kérte.

Schiffer András - ma az LMP frakcióvezetője - 2009 októberében jelentette fel a volt miniszterelnököt. Arra hivatkozott, hogy a sukorói King's City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket.

A mentelmi bizottság várhatóan szeptember 6-án tárgyalja a volt kormányfő ügyét, így a parlament akár már őszi ülésszakának első napján, szeptember 12-én dönthet Gyurcsány Ferenc mentelmi jogáról a jelenlévő képviselők kétharmados többségével.

Befejeződött Bajnai Gordon meghallgatása

Folytatódott csütörtökön Bajnai Gordon tanúkénti meghallgatása a Központi Nyomozó Főügyészségen a Sukoró-ügyben. Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője szerint ezzel befejezték a volt kormányfő meghallgatását. A szóvivő a csütörtöki meghallgatásról azt mondta: a tanú csütörtökön is válaszolt az ügyészség kérdéseire. Bajnai Gordont szerdán is meghallgatták, akkor a volt kormányfő az egész napot a főügyészségen töltötte.

Bajnai Gordont tavaly tavasszal szintén tanúként hallgatták ki a Sukoróra tervezett beruházással kapcsolatos, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő ügyben. Az ügyészek akkor egy 2008. május 26-án a Parlament Nándorfehérvári termében tartott egyeztetésről kérdezték, amelyen Gyurcsány Ferenc, a szocialista kormány miniszterelnöke és Bajnai Gordon kormánytag mellett a befektetők - többek között Joav Blum és Fred H. Langhammer - vett részt.

A főügyészség szóvivője még szerdán azt mondta: a volt miniszterelnök folytatólagos meghallgatása azért vált szükségessé, mert az első vallomása óta eltelt időben további, akkor még nem ismert adatok és körülmények merültek fel.

Fazekas Géza elmondta, Bajnai Gordon szerdai meghallgatása során különböző okiratok előtárására is sor került, ám ezekről, illetve a meghallgatáson elhangzottakról nem árult el részleteket.

Bajnai Gordon meghallgatását követően, közleményben úgy foglalt állást, hogy a sukorói King's City beruházás kedvezően érintette volna a magyar gazdaságot, az egymilliárd dollárosra tervezett fejlesztés mintegy 2500 munkahelyet hozott volna létre közvetlenül a Velencei tó partján és évente több millió turistát vonzott volna Magyarországra. A volt kormányfő meggyőződése, hogy a magyar államot nem érheti kár a sukorói kaszinóberuházás miatt, a bíróság ugyanis vagy jogszerűnek ismeri el a telekcserét vagy az eredeti állapot visszaállításáról dönt.