Meghalt Képíró Sándor
Képíró Sándor július közepe óta volt kórházban, a július 18-i ítélethirdetésre is a mentők vitték a bíróságra infúzióra kötve. A hírről hozzátartozója és ügyvédje értesítette az MTI-t.
Képíró Sándort az ügyészség azzal vádolta, hogy 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégzésében.
A Fővárosi Bíróság bizonyítottság hiányában mentette fel Képírót. Az ítéletet bűncselekmény hiányának megállapítása miatt fellebbezte meg Zétényi Zsolt, Képíró Sándor ügyvédje. Falvai Zsolt ügyész még a tárgyaláson fellebbezést jelentett be, az ítélet ugyanis meglátása szerint megalapozatlan, annak indoklása több helyen következetlen.
A Simon Wiesenthal Központ 2006 szeptemberében jelentette be, hogy háborús bűnöst találtak Magyarországon: Képíró Sándort.
Képíró Sándor a háború után évtizedekig Argentínában élt, 1996-ban tért vissza Magyarországra. Annak idején két tárgyalás is zajlott ellene: 1944-ben 10 évre ítélték a Magyar Királyi Honvédséghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt (ezt az ítéletet a német megszállás után érvénytelenítették), majd 1946-ban a Népbíróság 14 évre ítélte háborús bűnök miatt.
Képíró tettének bizonyíthatósága elválik annak morális megítélésétől – nyilatkozta az ítélet előtt az Indexnek Ungváry Krisztián történész. Mint mondta, Képíró valamilyen szinten felelős volt, nem véletlenül állították 1943-ban (sokadrendű vádlottként) bíróság elé.
Felelősségének mértékét ugyanakkor kérdésesnek nevezte: nem tudni, hogy tudomással bírt-e arról, hogy mi történt azokkal, akiket összefogdosott. Ungváry szerint jogilag nehezebben fogható meg a felelőssége, mint morálisan, ami viszont nem a bíróság, hanem a társadalom feladata, csakhogy egy aggastyánt a társadalom nehezen ítél el morálisan.