A Mol a Fideszt, az MVM az MSZP-t kente?
További Belföld cikkek
- Öt év börtönre ítéltek egy férfit, aki Törökszentmiklóson megölte az egyik rokonát
- A világ legrangosabb üzleti iskoláinak hallgatói csaptak össze Budapesten
- Karácsony Gergely: Budapest gazdasági válság mélypontján van
- Már a következő folyamat is elindult a Menczer Tamás elleni feljelentés ügyében
- Navracsics Tibor: Amit most Menczer Tamás nyakába akarnak varrni, azt nem ő kezdte
"Megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed" – mondta 2007. június 26-án egy nagykövetekkel tartott találkozóján Orbán Viktor egy korabeli amerikai távirat szerint. Az üzenetet küldő diplomata arról ír, hogy az MSZP-n belül többen csak idő kérdésének tartják Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozását.
Miközben a Fideszben többen úgy vélték, az MSZP döntése a miniszterelnök gyors leváltásáról esetleg elég időt adhat utódának, hogy eltávolodjon Gyurcsány politikájától a 2010-es választásokig, a távirat szerint Orbán sokkal inkább végezni akart Gyurcsánnyal, mint csak megsebesíteni őt.
A nagykövetség forró őszre számított. Orbán azt mondta nekik, hogy az MSZP már eldöntötte, hogy Gyurcsánynak mennie kell, most pedig arra várnak, hogy elkövessen valamilyen hibát. A távirat szerint Orbán arról is beszélt, hogy a Gyurcsány-kormányban teljes a bürokratikus felfordulás, szervezeti ügyekre koncentrálnak a valódi kérdések helyett.
Az UD-ügyről
2008 októberében két héten belül kétszer is jelentett a budapesti nagykövetség az UD-ügyről. Az amerikaiak arra hajlottak, hogy a kormány inkább eltúlozta az aggodalmakat, azon pedig sajnálkoztak, hogy újabb feldolgozhatatlan ellenségeskedés alakult ki a pártok között, miközben az ország a gazdasági összeomlás szélére került.
Az amerikaiak több magyar forrása is azt sugallta, az UD elleni állami fellépés célpontja valójában Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. Az amerikai diplomaták azt is feltételezték, hogy az UD tulajdonosa valójában Csányi volt. Felmerült, hogy az UD-botránnyal Gyurcsány Ferencék figyelmeztetni akarták a milliárdos bankárt, hogy ne ártsa magát a politikába. Ugyanakkor Orbán Viktor azt mondta az amerikai követnek, tévednek a szocialisták, amikor azt hiszik, hogy Csányi pénzzel támogatja a Fideszt. Orbán arról is beszélt, hogy szerinte az OMV és a Mol közti háborúnak is köze van az ügyhöz.
Az akkori amerikai nagykövet idézi Mesterházy Attila szocialista politikust is, aki titokzatosan panaszkodott: "Többet tudok erről, mint amennyi a sajtóban megjelent, és a helyzet elég rossz. Annyira rossz, hogy nem is akarok többet tudni róla.”
A nagykoalíciós korrupcióról
Részletesen foglalkoztak az amerikaiak azzal az energetikai törvénycsomaggal, amelyet 2009 novemberében fogadott el a Parlament, az MSZP és a Fidesz egyetértésében. Többek között Szörényi Gábor, a Magyar Energia Hivatal akkori igazgatója is megerősíette az amerikaiaknak: a Podolák György (MSZP) és Fónagy János (Fidesz) által beterjesztett törvények valójában nem az állam, hanem az MVM és a Mol érdekei szerint készültek.
Az amerikaiak szerint az ügyben bebizonyosodott, hogy a Fidesz fiatal szakértői, akik ellenezték a törvényt, elbuktak a párton belüli vetélkedésben. A jelenleg államtitkárként dolgozó Fónagy a szocialistákkal együttműködő nagyvállalati lobbi embereként győzött a pártban.
Az amerikaiak szerint reális az a feltételezés, hogy a Mol a Fideszt, az MVM pedig az MSZP-t finanszírozza titokban és illegálisan.
Az adatok megosztásáról
Egy 2010. február 11-én kelt, bizalmas minősítésű táviratban a jelentéstevő amerikai diplomata, Steven Weston arra a következtetésre jutott, hogy az áprilisban várhatóan hatalomra kerülő Fidesz valószínűleg megengedőbb lesz a bűnügyi adatok megosztásának kérdésében.
A jelentéstevő szerint a magyarok különösen érzékenyek a személyiségi jogok védelmére, az adatvédelem ráadásul Sólyom László köztársasági elnök egyik fő szenvedélye – erre hivatkozva tagadta meg első körben a vízummentességi megállapodás aláírását is.
A távirat szerint Orbántól nem várható, hogy nyíltan támogasson bármilyen kérdést, amely "negatívan csapódhat le otthon", ugyanakkor reményt keltőnek tartották, hogy Orbánék szétválasztanák az igazságügyi és a rendészeti tárcát, így az adatvédelem ügyében az új kormány alatt már szétszóródnak a hatáskörök. A táviratban megjegyzik, hogy Sólyom mandátuma 2010-ben lejár, de protezsáltja, Jóri András adatvédelmi biztos elvileg 2014-ig a helyén marad. (Azóta kiderült, hogy 2012 januárban Jóri hivatala megszűnik.)
Kósa Lajos még miniszterelnök lehet
2007-ben Navracsics Tibor akkori fideszes frakcióvezető (ma igazságügyi miniszter) hosszan beszélgetett az amerikai nagykövettel. Navracsics azt mondta, a 2006-os választási vereség után a Fidesz fejben és lélekben is szétesett, de aztán összeszedték magukat. A párt vezérkarából Kövér Lászlót a radikálisokhoz, Varga Mihályt és Pokorni Zoltánt a mérsékeltek közé sorolta. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Pokorni kezd szürkülni. A jövő ígéretei közül Rogán Antalt és Kósa Lajost emelte ki. Kósáról még azt is mondta, nem látja okát, hogy ne lehessen egyszer miniszterelnök.
A Déli Áramlat nem is olyan rossz
Egy 2010. január 21-én kelt bizalmas távirat szerint Orbán Viktor álláspontja változott a Déli Áramlat ügyében. A táviratban beszámolnak róla, hogy a magyar kormány hamarosan megállapodást írhat alá a Gazprommal a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi leágazásának megvalósíthatósági tanulmányáról, de Orbán és a Fidesz a korábbi gyakorlatukkal szemben nem kívánják már nyíltan kritizálni azt. "A Fidesz vezetője, aki valószínűleg a következő miniszterelnök is lesz, elismerte nekünk, hogy [Bajnaiékhoz] hasonló politikát folytat majd a Déli Áramlat ügyében, és azt is, hogy a Fidesz hallgatása éles ellentétben áll a hasonló megállapodásokat korábban harciasan bíráló válaszaikkal" – áll a táviratban. Igaz, az MFB vezérigazgatója, Erős János szerint az oroszok, bár folytattak tapogatózó tárgyalásokat Orbánnal a témában, siettetik a szerződés aláírását még a választás előtt.
Mesterházy: Gyurcsány nem térhet vissza
Még a választások előtt, 2010 februárjában találkozott az amerikai nagykövet Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével. Mesterházy elmondta, kevéssé szereti Gyurcsány Ferencet. Arra számított, hogy Gyurcsány támadásba lendül ellene, de ahogy fogalmazott: „nem hagyhatjuk, hogy újra hatalomra jusson”.
Mesterházyt ügyes, talpraesett és ambiciózus emberként írta le a nagykövet, aki szerinte keményen fog harcolni az MSZP-n belül készülő háborúban.
Orbán Őszödje
"Ne figyeljenek arra, amit azért mondok, hogy megválasszanak" – mondta Orbán Viktor két amerikai követségi távirat szerint is a 2006-os választások előtt. Az Origo által feldolgozott táviratok egyike Gyurcsány őszödi beszédének kiszivárgása után, de még a 2006. októberi önkormányzati választások előtt íródott, a másik 2008 tavaszán elemezte a 20. születésnapját ünneplő Fideszt. Emiatt a 2006. szeptemberi távirat szerint sokan kétkedtek abban, hogy Orbán támadhatja-e Gyurcsányt az őszödi beszéd miatt, bár a CNN-nek 2006. szeptember 23-án adott interjújában kijelentette, "soha nem hazudtam a magyar embereknek".
A 2008-as távirat szerint Orbán akkor már teljesen biztos volt a Fidesz választási győzelmében. Az amerikai diplomaták elemzése szerint a "példátlanul népszerű" Fidesz egyre mérsékeltebb erővé vált. Az elemzés szerint Orbán minden tekintetben uralja a párt döntéshozatalát és állítólag a költségvetését is.
Orbán: Varga léphet a helyemre
Orbán 2007. június 27-én beszélt April Foley nagykövetnek arról, hogy "professzionalizálni" akarja a párt vezetését. A távirat szerint Orbán kijelentette, "elég erős vagyok, hogy delegáljak". Foley és Orbán nem sokkal a Fidesz 2007-es kongresszusa után találkoztak, a kongresszuson az egyedüli jelölt Orbánt nagy többséggel választották elnökké. A találkozón Orbán Varga Mihályt nevezte helyettesének és potenciális utódjának. Varga most a miniszterelnökséget vezető államtitkárként kicsit háttérbe szorult.
Ugyanezen a találkozón Orbán Pelczné Gáll Ildikót a párt legenergikusabb aktivistájának nevezte. A 2007-es kongresszuson szintén pártalelnöknek választott Pokornit Orbán úgy jellemezte, "nem olyan utcai harcos, mint én", de habitusát alkalmasnak tartotta arra, hogy a 2008-as népszavazási kampány vezetőjeként megszerezze a civilek támogatását. A kampányt végül nem Pokorni, hanem Tarlós István vezette.
Orbán már ezen a találkozón arról beszélt – Foley nagykövet szerint "félig, de csak félig viccelve" –, hogy 2014 után a Fidesz legyőzhetetlen lesz. Ezt arra alapozta, hogy az MSZP támogatói ki fognak öregedni. Ugyanezen a találkozón fejtette ki, hogy a Fidesznek le kell szakadnia a mozgalmi szerepről, és inkább vállalati mintára szeveződött párttá kéne vállnia.
Ha kiváncsi arra, hogyan szivárgott ki rengeteg, a Wikileaks stábja által még nem ellenőrzött távírat, kattintson a folytatáshoz!