A Mol a Fideszt, az MVM az MSZP-t kente?

Nem lett szép a vége

Az amerikai diplomáciai táviratok kiszivárogtatása, amelyet még tavaly év végén indított a Wikileaks több jelentős lappal, köztük a Guardiannel, a New York Timesszal és a Le Monde-dal szövetkezve, botrányos véget ért. A Wikileaks most jogi lépéseket fontolgat a Guardian ellen, miközben a korábban szövetséges lapok a portál ellen fordultak, mert szerintük sokakat veszélybe sodor a Wikileaks azon döntése, hogy az eddigi gyakorlattal szemben most szerkesztetlenül nyilvánosságra hozta az összes dokumentumot.

Majdnem egy évig tartott

Az amerikai nagykövetségekből a washingtoni külügyminisztériumnak küldött táviratokat tavaly decemberben kezdték el nyilvánosságra hozni. A dokumentumok nyilvánosságra kerülése kínosan érintett több amerikai tisztviselőt, és több politikusról, diplomatáról derültek ki eddig nem ismert, vagy csak sejtett, sokszor kellemetlen információk.

A sokszor bizalmas vagy titkos táviratokat még feltehetően Bradley Manning amerikai katonától szerezte meg a Wikileaks. Az első időszakban még gondos szerkesztői munka előzte meg a dokumentumok nyilvánosságra hozását, az iratokból eltávolították azokat a részeket, amelyek alapján például beazonosíthatóvá váltak volna a források. Az eredeti menetrend szerint 2011. november végéig fejeződött volna be a táviratok nyilvánosságra hozása, az előző hétig nagyjából 150 ezret töltöttek fel a Wikileaks portáljára.

A Guardian felfedett egy jelszót

A múlt héten aztán kitört a botrány, miután különböző fájlmegosztókon feltűnt a teljes, 251 287 dokumentumot tartalmazó archívum.

A Wikileaks Twitterén azt írta, hogy a Guardian egyik újságírója gondatlanságból, vagy rosszindulatból, valamint a korábban a lap főszerkesztőjével, Alan Rusbridgerrel kötött biztonsági megállapodást figyelmen kívül hagyva nyilvánosságra hozott olyan jelszókat, amelyekkel hozzá lehetett férni a teljes, szerkesztetlen Wikileaks archívumhoz. A portál szerint egy februárban megjelent könyvben a Guardian újságírói felfedték a jelszót, amellyel megnyithatóvá vált az interneten keringő archívum.

A Guardian elismerte, a könyvben valóban szerepel egy jelszó, azonban állításuk szerint a fájlok helyét nem adták meg, ráadásul korábban Julian Assange, a Wikileaks alapítója azt mondta nekik, a megadott kód csak órákig él, utána törölni fogják. Mint írják, senki sem aggódott, amikor a könyv megjelent, miközben a Wikileaksnek hét hónapja lett volna, hogy lépjen, amennyiben biztonsági kockázat miatt aggódott.

Felteszik az összeset

Miközben első körben még a Wikileaks támadta azzal a Guardiant, hogy a szerkesztetlen dokumentumok kikerülése milyen veszélyekkel járhat, a hétvégén mégis bejelentették, nyilvánosságra hozták az összes  dokumentumot. Indoklásuk szerint ez volt az egyetlen racionális lépés, miután a Guardian már nyilvánosságra hozta a jelszót. Azzal is érveltek, hogy a portáljukon indított online kérdőívben is a nyilvánosság mellett szavazott a nagy többség.

Keményen támadják a Wikileakset

A Wikileaks ugyan azt állította, nem maradtak felismerhető források, sokak szerint a szerkesztetlenül nyilvánosságra kerülő dokumentumoknak komoly következményei lehetnek akár emberi jogi aktivistákra nézve is. A Guardian szerint több dokumentumban szexuális támadások áldozatait is megnevezik, valamint titkos kormányzati létesítményeket is felfednek. A Guardian, az El Pais, a New York Times és a Der Spiegel közös közleményben ítélték el a Wikileaks döntését.