Koronavírus adatok

2022. jan. 27.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Angelika
-3 °C
5 °C

A bíróságok szintjére emelnék az ügyészséget

2011.09.09. 15:03
Az Index birtokába került új ügyészségi törvénytervezetek értelmében az ügyészség a bíróságokkal azonos szintre kerülne: a legfőbb ügyész a főbíróval azonos státusú közjogi méltósággá válna, és részt vehetne a Kúria ülésein, az ügyészek alapilletménye pedig meghaladná a bírókét. A vádhatóság függetlenségének intézményes garanciáit a tervezet nem segít megteremteni.

Az ügyészségről szóló új sarkalatos törvény tervezete a vádhatóságot független, csak a  törvénynek alárendelt önálló alkotmányos szervezetként definiálja, ami új elem a korábbiakhoz képest. Hasonló újdonság, hogy az ügyészek jogállásáról és életpályájáról szóló, párhuzamosan elkészített törvénytervezet a legfőbb ügyészt kiemelten védett vezetőnek minősíti, aki a tisztségéhez fűződő egyéb jogosultságait tekintetve a Kúriának (ma még Legfelsőbb Bíróság) az öt közjogi méltóság közé sorolt elnökével azonos beosztásúnak minősülne.

A főügyész beülhet a Kúria üléseire

Az ügyészség közjogi pozíciójának erősödése abban is tetten érhető, hogy a legfőbb ügyész, miközben továbbra is a bírói igazgatási csúcsszerv, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (illetve a helyébe lépő Országos Bírói Hivatal)  tagja marad, a tervezet szerint a Kúria teljes ülésein is részt vehet.

Polt Péter legfőbb ügyész és Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese 2006-ban. (Fotó: Soós Lajos)
Polt Péter legfőbb ügyész és Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese 2006-ban. (Fotó: Soós Lajos)

Csakhogy a büntetőjog hierarchiájában a bíróság és az ügyészség nem azonos státusú, hiszen az előbbi épp az utóbbi által készített vádiratok megalapozottságáról hivatott dönteni, és a főügyész jelenléte a bíróságok vezető testületének ülésein nehezen értelmezhető.

Nem hallgattak a Velencei Bizottságra

Egy az Indexnek nyilatkozó, de a tervezet ismeretének hiányában névtelenül nyilatkozó büntetőjogász szerint az ügyészség függetlenségének egyebek mellett az lehetne az intézményes garanciája, ha a főügyész kiválasztásának folyamatában szakmai szervezetek is részt vennének, például ők tennének javaslatot a személyére. Ugyanezt javasolta (pdf) 2008-ban az Európa Tanács demokratikus jogérvényesülést vizsgáló Velencei Bizottsága is, illetve azt, hogy a legfőbb ügyészt a széleskörű konszenzus érdekében minősített többséggel válassza a parlament.

Megszűnnek a katonai ügyészségek

A katonai ügyészségek 2012. január 1-jén történő megszüntetése miatt módosítanák a katonai büntetőeljárásban az ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokat. Lehetővé tennék azt is, hogy a katonai ügyész nem katonai büntetőeljárásban is eljárjon. Polt Péter legfőbb ügyész csütörtökön jelentette be, hogy az egységes ügyészi szervezetbe integrálódik a katonai ügyészség, hogy az ott felhalmozott tapasztalatok is segítsék a korrupció elleni küzdelmet. (MTI)

Ez a kritérium idehaza csak formailag teljesül, Polt Péter tavalyi megválasztásakor a kétharmados többség nem fedett politikai konszenzust. A jogász szerint a kétharmados korlát ennek megfelelően nem a főügyész függetlenségét, hanem majdani elmozdíthatatlanságát biztosítja.

Ügyészek írták

Az Indexhez ügyészséghez közeli forrásból eljuttatott törvénytervezetről megbízható forrásból tudjuk, hogy az ügyészség szakemberei készítették. Ennek egyenes előzménye, hogy a nyár során a büntetőeljárásról szóló – egyebek mellett a kiemelt ügyek esetében az eljáró bíróság kiválasztását az ügyészre bízó  – törvény (betv.) idei módosításáról is kiderült, hogy az ügyészségen fogant.

Az, hogy a törvénytervezet nem a szakminisztériumban, hanem abban az intézményben készült, amelyet szabályozni hivatott, tisztázatlan helyzetet teremt: kérdés, hogy mit vár, illetve kap a kormánytöbbség viszonzásul, ha a tervezetbe foglalt kívánságokat törvényerőre emelve az ügyészség kedvében jár – mondta az Indexnek a büntetőjogász. A modell nem egyedi a mostani ciklus jogalkotási rendszerében, a szeptember elején kiszivárgott alkotmánybírósági törvénykoncepcióról is kiderült, hogy az Ab-n írták.

Minden ügyben Polt választhat?

Lehet, hogy elírás, de a mostani tervezet túlmegy a betv. nyár eleji módosításán, amikor nemcsak a kiemelt, hanem valamennyi büntetőügyről rendelkezik úgy, a legfőbb ügyész "az eljárás ésszerű időn belüli, illetve soron kívüli elbírálása érdekében dönt a vádemelés helyéről".

Az ügyészség jelenlegi működésével kapcsolatos legnagyobb problémákat az új tervezet meg sem kísérli  orvosolni. A büntetőjogász szerint ilyen anomália, hogy míg a vádemelésig jutó ügyekben érvényesül a bírói kontroll, a megszüntetett vagy el sem indított eljárások tekintetében az ügyészség munkája a parlament vagy a választók számára teljesen ellenőrizhetetlen (elég a Gripen-ügyre utalni, amelyben itthon sosem indult büntetőeljárás).

A hierarchia átka

A másik fő gond a vádhatóság rendkívül hierarchikus szervezeti felépítésének a következménye. Míg a másodfokú bíróságok az elsőfokúaktól függetlenül működnek, az ügyészségen utasításos rendszer van: ha a beosztott ügyész eleve a felettese vagy a legfőbb ügyész utasítását követi, gyakorlatilag kizárható, hogy a fellebbezést követő ügyészi eljárás érdemi változást hozzon.

Az esetleges törvénytelen belső utasítások elkerülése érdekében a Velencei Bizottság egy külső szakértőkből és valamennyi hivatali szint képviselőiből álló független ügyészi testület felállítását javasolja. A beosztott ügyészek ide fordulhatnának az utasításokkal vagy a nyomásgyakorlást célzó áthelyezési fenyegetések miatti panaszaikkal. ilyesminek a tervezetben nyoma sincs.

Budapest, 2010. december 15. Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese kinevezését követően Schmitt Pál köztársasági elnökkel és Polt Péter legfőbb ügyésszel beszélget a Sándor-palota Tükörtermében. (Fotó: Kovács Tamás)
Budapest, 2010. december 15. Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese kinevezését követően Schmitt Pál köztársasági elnökkel és Polt Péter legfőbb ügyésszel beszélget a Sándor-palota Tükörtermében. (Fotó: Kovács Tamás)

Miközben a legfőbb ügyésznek korlátlan és ellenőrizhetetlen hatalma van a szervezet felett, az ügyészek felvételének és előléptetésének nem volt, és az új tervezet szerint sem lesz átlátható, normatívan szabályozott kritériumrendszere. Így fordulhatott elő 2000-ben, hogy az ügyészség erős emberének tartott Varga Zs. András, Polt Péter akkori és mai helyettese első kinevezésekor 32 évesen, néhány év ügyészségi fogalmazói háttérrel katapultálhatott egy olyan, katonás hierarchiájú szervezet második pozíciójába, ahol 40 év alatt megyei vezetőket sem találni (Varga Zs. azóta tudományos fokozatot és komoly tapasztalatokat szerzett.)

Többet keresnének a bíróknál

Az ügyészek bizonyosan nem fognak tiltakozni amiatt, ha az alapilletményükre vonatkozó, a szolgálati időt díjazó szorzók jelentősen megemelkednének. Jelenleg a bírók és az ügyészek alapilletménye egységesen bruttó 356 ezer Ft, ami az évek múlásával 14 fokozatban az 1,75-szörösére nő.

Az ügyészi életpályáról szóló tervezet melléklete szerint az első szorzó azonnal másfélszeres lenne, a 14. pedig 2,25-szörös, vagyis a tervezet jelentős bérfejlesztést ígér. Bár a bíróknak és az ügyészeknek a hierarchiában betöltött pozíciójuk alapján eltérű rendszerű és mértékű pótlékok járnak, ha a bíróságokról szóló készülő törvény nem tartalmaz hasonló mértékű illetménynövekedést, komoly bérfeszültség alakulhat ki az igazságszolgáltatásban.



  • Vennék
  • Bankszámla