Megint összeomlott a cigánygyilkosságok koronatanúja

A nyári ítélkezési szünet után ma folytatódott a Pest Megyei Bíróságon a romák elleni gyilkosságsorozat vádlottjainak pere. A bíróság ismét F.-né Ny. Évát, a debreceni Perényi 1 klub üzemeltetőjét hallgatta meg, aki a négy vádlott munkáltatója volt.

A nyáron hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása, amit a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Ennek megfelelően Ny. Évát az eddigiekkel szemben nem Miszori László tanácsvezető bíró, hanem az ügyész kezdte kérdezni a Perényi 1-ben 2009 nyarán zajló felújítása munkálatokról. Őt a vádlottak védői, majd maguk a vádlottak követték, és a bírói tanács tagjai csak ezt követően tehettek fel kérdéseket.

A koronatanú kihallgatása értelemszerűen arra irányult, hogy kiderüljön, Ny. Éva mit tudott a klubjában tartott fegyverekről (különös tekintettel az összes helyiséget érintő, az augusztus 3-i kislétai támadás gyilkosság előtti felújításra), illetve arról, hogy a vádlottak a vádirat szerint ott öltöztek át a támadások előtt és után. A nyomozás során azt vallotta, egy ideje sejtette, hogy K. Árpádék ruhákat és fegyvereket tartanak a klubban, de erről csak augusztus 20-i letartóztatásuk után győződött meg.

A tárgyaláson kiderült, hogy a betv. módosítása ellenére egyelőre az ügyész még nincs felkészülve rá, hogy a tanút a tárgyaláson rendesen megszorongassa, ugyanis pár érdektelen, a felújításra és a klubra vonatkozó kérdés után nem kérdezett többet.

Miszori László láthatóan már nagyon várta, hogy visszakapja a kérdezés lehetőségét, és amikor az elsőrendű vádlott F. Árpád olyan észrevételt tett, amire a bíró is rákérdezett volna, ingerülten be is szólt a jogalkotónak a szerinte átgondolatlan törvénymódosításért.

A tavaszi kihallgatásaihoz hasonlóan Ny. Éva ismét belezavarodott a nyomozati vallomásainak ellentmondásaiba. Miszori László ügyesen váltogatta a nyugodt, majd hirtelen felcsattanó és ingerült kérdéseket, azt firtatva, hogy a tanú a felújítást végző szerelők beengedéséről, a fegyverek rejtekhelyéről, és főleg a vádlottak átöltözésével kapcsolatos tudásáról miért nem tud egyenesen és konkrétan beszélni.

A büntetőeljárás egyik legfontosabb alapelve, hogy a tanúk nem kötelesek magukra nézve terhelő vallomást tenni. A bíró kérdései nyomán nyilvánvaló lett, hogy Ny. Éva tudatosan igyekszik úgy válaszolni, hogy az általa elmondottak ne legyenek terhelők a vádlottakra (köztük volt F. Árpádra, akivel viszonya volt).

A tárgyalás egyik drámai pillanatában a térdbántalma miatt ülve tanúskodó Ny. Éva sírva fakadva közölte, hogy nem bírja a terhet, hogy az évszázad büntetőügyének megítélésében épp az ő szava a döntő, és nem akarja bajba sodorni a vádlottakat. Ezzel lényegében elismerte, hogy bizonyos dolgokat elhallgat.

A bíró figyelmeztette, hogy tanúként nem mérlegelheti, vallomásának milyen következményei lesznek a vádlottakra nézve, de a hamis tanúskodás következményeire ezúttal nem emlékeztette. Úgy érzem magam, mint egy csupasz csiga - mondta erre Ny. Éva, aki a tárgyalás elején a sajtó kizárását kérte, de ezt a bíróság elutasította.

Egy másik érdekes jelenet az volt, amikor K. Árpád, aki a korábbi felszólalásaihoz hasonlóan megint követhetetlenül csapongva, és elég összefüggéstelenül beszélt, megpróbálta tisztázni az addigra a bíróság előtt teljesen hiteltelenné vált Ny. Éva által elmondottakat, amire a bíró mosolyogva közölte, hogy szerinte K. rossz stratégiát választott.