Nem közérdekűek a Vértesi Erőmű szerződései

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság szerdán, jogerős ítéletében elutasította Bodoky Tamás újságíró és a képviseletét ellátó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kérelmét, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. adja ki a Kapolyi Lászlóhoz kötődő System Consulting Zrt.-vel 2008-ban kötött szerződéseket, a társaság privatizációs és áramvásárlási ügyében lezajlott belső vizsgálat dokumentumait.

A Vértesi Erőmű fellebbezése után a megyei bíróság a mostani ítéletével megváltoztatta az első fokon eljáró tatabányai városi bíróság döntését, amely ez év február 22-én a kért dokumentumok kiadását rendelte el, mivel – az akkori indoklás szerint – az adatok közérdekűek.

Az erőmű 2010 augusztusában csődvédelmet kért; összességében csaknem 10 milliárd forint kártérítést fizetett áramkereskedőknek és hitelezőinek, mert a cég korábbi vezetése 2008-ban tulajdonosi felhatalmazás nélkül áramvásárlási szerződést kötött a Kapolyi Lászlóhoz kötődő System Consulting Zrt.-vel, amely a villamosenergia-árak esése miatt 2008 utolsó napján visszalépett az üzlettől.

A szerdai tárgyaláson Molnár Andrea bírónő a jogerős ítélet indokolásában elmondta, a Vértesi Erőmű Zrt. többségi tulajdonosa egy állami tulajdonban álló gazdasági társaság, a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM), amelyet a vagyontörvény mellékletében név szerint is említenek.

A bíróság álláspontja szerint az állami vagyonról szóló rendelkezés előírásait szűken, betű szerint kell értelmezni, és ezért az állami vagyon fogalmába nem tartozik bele az a társasági részesedés, amelyet nem az állam, hanem az állam tulajdonában álló gazdasági társaság birtokol önálló jogi személyként és gazdálkodóként.

Ezért a Vértesi Erőmű nem minősül közfeladatot ellátó szervnek és nem kötelezhető a kért adatok kiadására – mutatott rá a bíró. A tárgyaláson elhangzott, hogy a Vértesi Erőmű a kártérítések miatt büntetőfeljelentést tett, az ügyet a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság tárgyalja.

Az állami vagyonról szóló törvény melléklete felsorol mintegy 50 vállalatot, melyeknek a gazdálkodási adatai közérdekből nyilvánosak. Az MVM-nek azonban van jópár leányvállalata, amelyek nem szerepelnek a listán. Hüttl Tivadar, a Bodokyt a perben képviselő Társaság a Szabadságjogokért jogásza szerint az ítélet azt jelenti, hogy ha az MVM kap az államtól egymillió forintot, elég kiszerveznie valamelyik cégéhez, hogy a pénz sorsa ne lehessen a nyilvánosság számára nyomon követhető. "Ha valaki nem akar elszámolni, alapít egy másik társaságot, és kész".

A felperes mIndenképpen a Legfelsőbb Bíróság elé viszi az ügyet, mondta Hüttl, már csak azért is, mert a szintén MVM-leányvállalat Paksi Atomerőmű Zrt. ügyében nemrég a mostaninak homlokegyenest ellentmondó, a kért dokumentumok kiadását elrendelő jogerős ítélet született, és a jogbiztonság érdekében a helyzetet az LB-nek rendeznie kell.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!