Frigyes
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Mi lesz, ha államosítják az iskolákat?

2011.09.14. 15:23
Az állam vissza fogja venni az általános iskolák működtetését az önkormányzatoktól, ez eldőlt a múlt heti Fidesz-frakcióülésen. Az ellenzéki pártok a helyi igények érvényesülését féltik, a mostani rendszer viszont nem tud segíteni azon, hogy a települések anyagi helyzetétől függően óriási különbségek vannak iskola és iskola között, van, ahol télen még fűteni sincs pénz.

A Fidesz kihelyezett hajdúszoboszlói frakcióülésén a párt képviselőcsoportja elsöprő többséggel támogatta, hogy az állam vegye vissza az iskolák fenntartását az önkormányzatoktól. Az elképzelésről szó volt már a két héttel korábbi, augusztus 17-i kormányülésen is, Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára másnap ismertette az új önkormányzati törvény egyik alapelvét: az alapfokú oktatást az állam fogja megszervezni a jövőben. A köznevelési koncepciót azonban hosszadalmas egyeztetés után még mindig nem zárta le a kormány, és úgy tudni, hogy a fideszes önkormányzati lobbi nem szívesen adja ki kezéből az iskolákat.

A kritikusok mindenesetre rögtön beindultak, bírálta az iskolák államosításának tervét a parlamenti ellenzék, az MSZP, a Jobbik, az LMP, de a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is. Összeszedtük, milyen pozitív vagy negatív változások várhatók az új rendszertől, és megtippeltük, mekkora esély van a bekövetkezésükre.

Nem veszik majd figyelembe a helyi igényeket?

A probléma: A helyi igényeket és problémákat azok tudják a legjobban kezelni, akik ismerik a helyi viszonyokat, ezért lenne baj, ha az iskolák fenntartását elvennék az önkormányzatokról. Ez az érvelés áll az iskolák államosítását bíráló vélemények központjában.

A bekövetkezés valószínűsége: 80 százalék

Két okból nem adtuk csak meg a 100 százalékot. Az egyik: most sem teljesen igaz, hogy az önkormányzati iskolákba olyan gyerekek járnak, akik az adott településen élnek. Az ötezernél kisebb lélekszámú településeken a tanulók legalább ötöde más önkormányzat fenntartásában működő iskolában tanul, hívta fel a figyelmet a közoktatás megújításáról szóló, 2008-ban megjelent Zöld könyvben Varga Júlia. A másik ok: a döntések helyi szinten tartása önmagában egyáltalán nem garancia arra, hogy olyan döntés születik, amivel a helyi közösség egyetért. Elhíresült példája volt ennek az úgynevezett szentesi iskolaügy. 2008 nyarán a szentesi Horváth Mihály Gimnázium volt és akkori diákjai, szülők, tanárok, együtt több százan tüntettek Szentes belvárosában, amiért a fenntartó önkormányzat nem a tantestület és a diákönkormányzat által támogatott jelöltet nevezte ki igazgatónak.

Elszámoltatni nehezebb lesz?

A probléma: Ha a helyi igényeket nem veszik figyelembe, amikor az iskolákról döntenek, az államot nehezebb számon kérni, mint az önkormányzatokat.

A bekövetkezés valószínűsége: 100 százalék

Egy iskolához tartozó közösség - szülők, tanárok, diákok - elég nagy lehet ahhoz, hogy tüntetéssel, tiltakozással befolyásoljon egy önkormányzati döntést. A szentesi ügy is azzal végződött, hogy miután a kinevezett igazgató betegségre hivatkozva nem vette fel a munkát, a Csongrád Megyei Önkormányzat közgyűlése visszavonta a kinevezéséről szóló döntést. Egy ugyanekkora tiltakozó közösség kicsinek és erőtlennek bizonyulhat akkor, ha az állammal kellene szembeszállnia.

Jobban beleszól az oktatásba a politika?

A probléma: Ha az állam lesz a fenntartó, a munkáltatói jogok, többek közt az igazgatók kinevezése is az államhoz kerülhet. A posztot megszerezni vagy csak megtartani akaró igazgatók személyén keresztül nyomást lehet gyakorolni az iskolákra.

A bekövetkezés valószínűsége: 30 százalék

A nyomásgyakorlásnak eddig is megvolt a terepe. Arra most sincs garancia, hogy az oktatásszervezési kérdésekről vagy éppen az igazgatók kinevezéséről döntő képviselőtestületekben megvan a szükséges szakértelem, és nem inkább politikai vagy személyes szempontok befolyásolják ezeket a döntéseket. Ha az állam átvenné az iskolákat, a helyi önkormányzatok elesnének a nyomásgyakorláshoz szükséges hatalomtól, és a helyükbe léphetne maga az állam a saját - immár minden iskolát egységesen érintő - igényeivel.

Elbocsátások és iskolabezárások lesznek?

A probléma: Az állam központi létszámgazdálkodást vezethet be. Az új köznevelési koncepció szerint kormányhivatalok állapítják meg, hol, hány pedagógusra van szükség.

A bekövetkezés valószínűsége: 100 százalék

Ha csökken a gyerekek száma, akkor szükségszerűen csökken a pedagógusoké is. A koncepcióban olvasható, hogy évente 2000-rel kevesebb pedagógussal lehet így számolni. Az állam emellett egységes
nyilvántartást vezet majd az iskolaépületekről is, ami lehetőséget ad
a működés racionalizálására, összevonásokra. Ugyanakkor a köznevelési koncepció szerint a kistelepülési iskolákat (1-4. osztály) költséghatékonyságtól függetlenül az állam finanszírozni fogja.

Csökkennek az egyenlőtlenségek?

A probléma: Ma az iskolák működési költségeinek körülbelül felét fedezi az államtól kapott normatíva, a másik felét a fenntartó önkormányzat állja. Most elég nagy különbségek vannak az önkormányzatok közt az egy tanulóra jutó ráfordításokban. Minél magasabb a településen élők átlagos jövedelme, annál jobb az önkormányzat költségvetési helyzete, és annál többet költenek egy egy tanulóra. A szegényebb településeken az önkormányzat is szegény, és ezeken a helyeken jut a legkevesebb pénz az iskolára is, most épp a legrászorultabb gyerekek jutnak a legnehezebben minőségi oktatáshoz.

A bekövetkezés valószínűsége: 50 százalék

Ha az iskolák anyagi helyzete nem az önkormányzatokon múlik, az egyenlőtlenségnek ez az oka megszűnik. Ugyanakkor a már kialakult helyzet nem tud egyik napról a másikra megváltozni, a már leromlott iskolákon önmagában az nem segít, hogyha a jövőben ugyanannyi pénzhez jutnak, mint a többi. További intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy ezeknek az iskoláknak a felszereltsége, állapota javuljon, és főként tehetséges, elhivatott pedagógusok vállaljanak munkát bennük, vállalva, hogy elmaradottabb, hátrányos helyzetű településre költöznek. A most jól finanszírozott iskolák a kiegyenlítődéssel rosszul járhatnának, de a - még nem végleges  - közoktatási koncepcióban van olyan elképzelés, hogy szerződés alapján a helyi önkormányzatok visszavehetnék a fenntartói jogokat.

Kevesebb lesz az ok nélkül fogyatékossá minősített gyerek?

A probléma: Magyarországon indokolatlanul magas, körülbelül 6,9 százalék a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek aránya, ami négyszerese az uniós átlagnak.

A bekövetkezés valószínűsége: 60 százalék

A hátrányos helyzetű, főként roma gyerekeket sújtó diszkrimináció és a diagnosztika hibái mellett a fenntartói finanszírozási érdekek is erősítik most ezt a jelenséget. Az SNI-gyerekek után emelt összegű támogatás jár az intézményt fenntartó önkormányzatoknak, akik az így megszerzett forrásokkal finanszírozni tudják intézményeik működését, mutatott rá Havas Gábor Esélyegyenlőség, deszegregáció című 2008-as tanulmányában. Nem ellenőrzik alaposan, hogy a magasabb normatívát tényleg az érintett gyerekekre fordítják-e, a pénz így könnyen beolvad az iskola költségvetésébe, az SNI-ként diagnosztizált gyerekek pedig még az átlagosnál is rosszabb körülmények közé kerülnek, gyengébb minőségű oktatást kapnak. Ha az állam tartaná fenn az iskolákat, anyagi érdek nem kötődne ahhoz, hogy minél több SNI-gyerek legyen.

Nem lesz szénszünet?

A probléma: Telente rendszeresen bejárják a sajtót olyan hírek, hogy egy-egy falu iskolájában hosszabb-rövidebb időre abbahagyják a tanítást, mert nincs pénz fűteni, a rossz anyagi helyzetben lévő fenntartó önkormányzat túl nagy tartozást halmozott fel a gázszolgáltató felé. A kényszerű szünetnek még a gyerekek sem örülhetnek őszintén, mert a kiesett tanítási napokat utólag, szombatonként pótolni kell.

A bekövetkezés valószínűsége: 90 százalék

Az ilyen helyzeteket teremtő forráshiányt önmagában az államosítás nem oldja meg, és arra sincs biztosíték, hogy az állam összességében jobb gazda lenne, mint az önkormányzatok, de azért nehezen képzelhető el, hogy ha a forrásokat központilag osztják el, akkor ilyen alapvető dolgokon csapódjon le a pénzhiány.

Nem úszik el a tankönyvpénz?

A probléma: 27 megyei és települési önkormányzat iskoláiban került veszélybe idén az ingyenes tankönyvellátás, mert a tankönyvterjesztők bojkottba kezdtek a 100 millió forintos tartozást felhalmozó, nem fizető önkormányzatokkal szemben. Az államtól megkapják ugyan az önkormányzatok a tankönyvekre szánt normatívát, de sokan a tankönyvpénzhez nyúltak, hogy más, égetőbb problémákat orvosoljanak.

A bekövetkezés valószínűsége: 90 százalék

Az ok ugyanaz, mint a fűtésnél. Ha az állam továbbra is vállalja, hogy ingyenes tankönyvet biztosít a rászoruló gyerekeknek, valószínűtlen, hogy a központi költségvetésben elkeveredik ez a pénz.