A népszerű egyetemeken kevesebb állami hely maradna

A jövőben 42 ezerről 25 ezerre csökkenne azoknak a hallgatóknak a száma, akiket támogat az állam, írja a Népszabadság. A lap a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatási törvény koncepciójának modellszámítását elemezve arra jutott, az állam a kevésbé népszerű irányokat és oktatási intézményeket előnyben részesítené, a kurrens szakoknál viszont jelentősen csökkenne a támogatott helyek száma.

A Corvinus Egyetemen a tervezet szerint az 1760 államilag finanszírozott helyből csak 709-et hagynának meg, például a kertészeket és az élelmiszeripari szakembereket. A gazdasági és társadalomtudományi szakok többségére már nem vennének fel „állami ösztöndíjasokat”, ahogy a lap szerint a támogatott diákokat ezentúl nevezik majd.

A modellszámítás alapján pécsi és a szegedi tudományegyetem jogász- és a politológusképzésre sem lehetne államilag finanszírozott hallgatót felvenni. A Miskolci Egyetemen felére, az Óbudai Egyetemen harmadára csökkenne a támogatott férőhelyek száma.

Az egyre népszerűtlenebb főiskolákat viszont kevésbé érintené a változás: a bajai főiskola tizenöt államilag finanszírozott helyet veszítene, a kecskeméti pedig száz hallgatót.

Diákhitel

A mostani tervek szerint önköltséges képzéssel továbbra is lehet tanulmányokat folytatni a felsőoktatásban. Az elképzelések szerint a tandíjat diákhitelből fizetnék, amelyet csak a tanulmányok végén kell kezdeni törleszteni.

Meghatároznák a költségtérítéses szakokon elkérhető tandíj minimumát és maximumát. Ezzel a Népszabadság szerint a magánintézmények előnyhöz jutnának, mert kartellezés nélkül is tudhatnák, milyen árak vannak a képzési piacon. A maximált árral az állam saját intézményeit tenné versenyképtelenné, amit fokoz, hogy a magán-felsőoktatásban nincsenek közalkalmazotti bérek, például nem kell központosított közbeszerzést sem bonyolítaniuk.

A lap úgy tudja, két felsőoktatási koncepció is kering a minisztériumban, így végleges döntés még nem várható.