Edit
10 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

A zsidók hova álljanak?

2011.09.22. 08:38 Módosítva: 2011.09.22. 09:15
A zsidó identitás definiálására és vállalására a rendszerváltáskor megnyílt lehetőséggel a hazai zsidóság mostanáig lényegében nem élt. Az államilag elismert vallásos zsidó közélet legbefolyásosabb szervezete, a Mazsihisz most azt szeretné, ha az októberi népszámláláson minél többen vallanák magukat zsidónak, azt viszont továbbra sem akarja, hogy a zsidóság bejegyzett kisebbség legyen. Milyen kisebbség a magyar zsidóság?

A hazai zsidóság régóta nem tud mit kezdeni a kérdéssel, hogy zsidónak lenni vallási, származási, netán szociokulturális kérdés-e. A rendszerváltásig a téma tabunak számított, azóta viszont az X. generációs holokauszttraumák, elfojtások, illetve a hagyományokhoz és a valláshoz való visszatalálás nehézkessége miatt nem igazán alakultak ki a modern, világias, vállaltan zsidó közösségi identitás kontúrjai.

Mazsihisz, a masztodon

Ebben közrejátszott az is, hogy az eredetileg sokszínű vallásos zsidó közéletet két évtizede a pártállami képviseleti szerv utóda, a tradicionális neológ vonalat képviselő Mazsihisz dominálja. Amely az intézményrendszer működtetésében és az állami források szétosztásában betöltött privilegizált szerepe védelmében mindig is igyekezett gátolni a vallási reformtörekvéseket és az újraéledő ortodoxiát, valamint általában az olyan civil zsidó közélet erősödését, amelyet nem tudott az ellenőrzése alatt tartani.

Zoltai Gusztáv és Feldmájer Péter (Mazsihisz)
Zoltai Gusztáv és Feldmájer Péter (Mazsihisz)
Fotó: Földi Imre

Jól jellemzi a koncepciótlanságot a Mazsihisz égisze alatt tartott Zsidó Nyári Fesztivál is. A fesztivál műsorát évek óta stabil rendező elvek szerint állítják össze: vagy a mű legyen zsidó vonatkozású, vagy az előadó zsidó származású.

Nácik és Hanuka bál

Közben a világon mindenhol virágoznak az egyebek mellett női rabbikkal és egyre élhetőbb, rugalmasabb szabályokkal kecsegtető vallási reformmozgalmak. Ehhez képest a vallásilag igen konzervatívnak tekinthető (például a vegyes házasságokat tiltó) Mazsihisz, amelynek köreiben hagyományosan még mindig a holokauszt és az antiszentizmustól való félelem számít a fő identitásformáló erőnek, képtelen vonzó alternatívát nyújtani a zsidóságukkal valamit kezdeni akaró, a rettegésnél pozitívabb elemeket kereső fiataloknak.

Ennek megfelelően a zsidó kultúrához való viszony, és általában a polgári értelmiség szociokulturális értékpreferenciái váltak erősebb identitásképző elemmé, ám ezek nem tekinthetők kifejezetten zsidó kategóriáknak. Ebben a kusza helyzetben nagyot szólt a Mazsihisz minapi kezdeményezése, hogy a zsidók a népszámláláson vallják magukat zsidó nemzetiségűnek.

Miért nem vallják magukat zsidónak?

A legkevesebb problémájuk az identitással értelemszerűen a vallásos zsidóknak van, akiknek kell, hogy legyen valamiféle zsidó nemzetiségi identitása is – gondolhatnánk.

Csakhogy míg az utolsó, 2001-es népszámláláskor a felekezeti kérdésre 13 ezren mondták magukat izraelitának, a nemzetiségire statisztikailag értelmezhetetlenül kevesen válaszolták azt, hogy zsidók (a számuk nem is szerepel a kSH statisztikáiban). Igaz, tíz éve fix válaszok nélkül, nyílt formában volt feltéve a kérdés, így valószínűleg csak az erősebb identitástudattal rendelkezők mondták magukat zsidó nemzetiségűnek.

2011. augusztus 28. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár (b) beszédet mond a 14. Zsidó Nyári Fesztivál megnyitóján, a Gozsdu-udvarban. Jobbról Zoltai Gusztáv.
2011. augusztus 28. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár (b) beszédet mond a 14. Zsidó Nyári Fesztivál megnyitóján, a Gozsdu-udvarban. Jobbról Zoltai Gusztáv.
Fotó: Soós Lajos

A vallásosság és a nemzetiségi hovatartozás megvallása közötti aránykülönbség azt a XIX. századi nézetet tükrözi, amiből a Mazsihisz is eredezteti a saját zsidóságdefinícióját. Eszerint a magyarországi zsidók valójában zsidó vallású (a régi terminológia szerint Mózes-hitű) magyarok, akik nem alkotnak nemzeti vagy etnikai kisebbséget. Zoltay Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója 2009-ben, a népszámlálási törvény elfogadása előtti társadalmi egyeztetés során még a vallási kérdés szerepeltetése ellen is tiltakozott, az antiszemitizmus felerősödésétől tartva.

A Mazsihisz, a bátor újító

Korábbi álláspontjával gyökeresen szakítva buzdít most a Mazsihisz a fennállása óta először a zsidóság vállalására. A kérdőív külön kezeli a felekezeti hovatartozást a nemzetiségitől, így aki például nem vallásos, de van zsidó identitása (mint a magyarországi zsidók túlnyomó többségének), beírhatja, hogy nem tartozik semmilyen felekezethez, és csak magyarnak, csak zsidónak vagy mindkettőnek tartja magát.

A "zsidó" ugyanakkor nem szerepel a nemzetiségi kérdésre előre megadott válaszok között. Virágh Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási szóvivője elmondta, a zsidó szervezetekkel folytatott egyeztetés során erre nem merült fel igény, így szóba sem került. Aki tehát akarja, az "egyéb" válasz melletti üres rubrikát magának kell kitöltenie.

Csakhogy miközben a Mazsihisz növelné a statisztikákban a magukat zsidó nemzetiségűnek mondók számát, ellenzi, hogy a zsidóság bejegyzett kisebbséggé váljon. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke egyenesen úgy véli, ha a zsidóság nemzetiségi státusát törvény rögzítené, a zsidókat automatikusan oda sorolnák, és nem magyarként tekintenének rájuk. "A magyar zsidók a 40-es, 50-es évek óta úgy érzik, ők a magyar nemzet részei, nem elkülönült nemzetiség."

A titkos zsidó kinő a televényből

Volt azonban a Mazsihisz történetében is olyan időszak, amikor ezt a vezetői nem így látták. Zoltay Gusztáv 1995-ben egy izraeli konferencián elmondott beszédében úgy fogalmazott: "Magyarországon számosan még mindig félnek zsidónak lenni: sok a leszakadó vagy a titkos zsidó. Mi a tét? Azt gondolom, hogy vallásunkon túl egy olyan kulturális autonómia létrejötte is, amelyből, mint egy televényből, ki tud nőni sok elbizonytalanodó és rejtőzködő testvérünk új identitása is."

A magyar közjogi rendszerben a bejegyzett kisebbségek autonómiáját a kisebbségi önkormányzati rendszer biztosítja. A kérdés innen nézve az, hogy valójában miért lett fontos a Mazsihisznak, és miért épp most, hogy minél többen mondják magukat zsidónak. Ha pedig ezt propagálják, miért ellenzi a szervezet a zsidóság nemzeti kisebbségként történő kodifikálását?

Az a jó, ha nem tudnak rólunk semmit

Feldmájer Péter az Indexnek ezt úgy magyarázta, hogy egy dolog, ki minek vallja magát, és egy másik, hogy törvény döntsön-e a zsidó nemzeti kisebbség létezéséről. Mint mondta, a Mazsihisz információi szerint a magyarországi zsidóság túlnyomó többsége nem kívánja elkülönült etnikai csoport tagjaként megélni a  zsidóságát.

Streit Sándor, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke beszél az Én is magyar zsidó vagyok elnevezésű kampányrendezvényen, amelyet a közelgő népszámláláshoz kapcsolódóan tartottak a budapesti Kárpát utcában felállított sátorban. Mellette ül Feldmájer Péter, Tordai Péter, a Mazsihisz elnökségi tagja és Zoltai Gusztáv.
Streit Sándor, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke beszél az Én is magyar zsidó vagyok elnevezésű kampányrendezvényen, amelyet a közelgő népszámláláshoz kapcsolódóan tartottak a budapesti Kárpát utcában felállított sátorban. Mellette ül Feldmájer Péter, Tordai Péter, a Mazsihisz elnökségi tagja és Zoltai Gusztáv.
Fotó: Soós Lajos

Feldmájer szerint a Mazsihisz álláspontjának kialakításakor az is szempont volt, hogy jobb, ha valaki válaszol a biztosnak a nemzetiségi kérdésre, mintha ilyen-olyan ok miatt nemet mond, ugyanis szerinte ezzel is információt közöl magáról. Ez azonban továbbra sem válaszolja meg azt a kérdést, hogy miért érdeke a Mazsihisznek növelni egy olyan nemzeti kisebbség létszámát, aminek ellenzi a törvényessé válását.

Lépéskényszer

A júliusban elfogadott új egyházügyi törvénnyel a jogalkotó a Mazsihisz és a Mazsihiszen belül működő Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség mellett az ultraortodox hászid lubavicsi mozgalom felekezeti ágának, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek (EMIH) is egyházi státust adott. Ez a fejlemény a korábban nyíltan a baloldali kormányokkal kokettáló Mazsihisz eddigi privilegizált, hegemón helyzetét alapjaiban ingatta meg.

Az évtizedekig igen passzív, öregedő és a közéleti témákat látványosan kerülő Mazsihisz aktivizálódásának az lehet az egyik célja, hogy a lassan pluralizálódó zsidó közéletben továbbra is meghatározó szervezetként láttassa magát. A zsidóság bejegyzett kisebbséggé válásával felálló önkormányzati intézményrendszer ugyanakkor egy alternatív, az állam által elfogadott legitim zsidó képviseletet jelentene, megosztva a rendelkezésre álló állami forrásokat, gyengítve a Mazsihisz pozícióit.

A zsidóság nemzeti kisebbségként történő bejegyzésére már több kísérlet is történt (az utolsó 2005-ben), de részben a Mazsihisz ellenállása, részben a szélsőjobbtól és az antiszemitizmustól való félelem, valamint az érdektelenség miatt mindegyik meghiúsult.

A hászidok legalább tudják, mit miért akarnak

Az EMIH – a Mazsihisznél jóval következetesebben – mindig is fenntartásokkal fogadta a nemzeti kisebbséggé minősítést. Vezető rabbija, Köves Slomó az Indexnek felidézte azt a 2005-ös rabbinikus állásfoglalást, mely emlékeztet rá, hogy a zsidó nép a vallástól elválaszthatatlanul, a tízparancsolat kinyilatkoztatásakor jött létre, és a diaszpórában nem a nyelve vagy a kizárólagosan használt területe, hanem a vallása miatt maradt meg. Köves szerint ezért egy nem vallásos zsidó kulturális "nemzeti" kötődése is előbb-utóbb a vallási kultúrtérben köt ki; "Chagalltól Bashevis Singerig".

Ehhez annyit tett hozzá, korántsem világos, hogy a zsidóság nemzetiségként való bejegyzése milyen pluszt tudna adni a jelenlegi státusához, a zsidó identitás megélése és gyakorlása tekintetében. Mindemellett az említett állásfoglalás is tényként kezeli, hogy a zsidóság egyszerre vallás és nép.

Most sem fognak válaszolni?

Az EMIH azt sem tartja szerencsésnek, ha (miként azt a két említett kérdés sugallja) a zsidóság épp a vallásossággal szemben szerveződik. Ezzel együtt minden olyan kezdeményezést támogatnak, amely erősíti a gyökerektől eltávolodott magyar zsidók kötődését a kultúrához, a hagyományokhoz és a valláshoz. De éppen ezért a sokszínű hazai zsidóságnak nem lehet egyetlen hivatalos képviselete – mondja Köves Slomó.

Sokan el fognak zárkózni a válaszadástól – jósolta az Indexnek Kertész Gábor, a nyíregyházi zsidó hitközség napokban lemondott elnöke. Szerinte ennek olyan külső okai is vannak, mint a szélsőjobb nyomulása, de belejátszik például a zsidó, nem zsidó vegyes házasságok egyházi tilalma és az abból származó gyerekek problémái is.