TASZ: Koncepciós eljárás a gyöngyöspatai vizsgálat

"A rendőrség mulasztásaiért, tétlenségéért alkotmányos felelősség terheli a rendőrség vezetését és a belügyi irányítást” – olvasható a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyöngyöspatai eseményekről szóló árnyékjelentésében, amit a jogvédő szervezet szerdán tett közzé. Az időzítés apropója, hogy ezen a napon tartja első érdemi ülését az Országgyűlés gyöngyöspatai események vizsgálatára létrehozott eseti bizottsága.

A TASZ az árnyékjelentéssel párhuzamosan dokumentumfilmben is feldolgozta, hogy mi alapozta meg a gyöngyöspatai romák hónapokig tartó félelmét, majd az asszonyok és gyermekek húsvét hétvégi elszállítását.

A TASZ a történtek tényszerű dokumentálását azért tartja indokoltnak, mert annak ellenére, hogy a határozat címe és preambuluma alapján a bizottság rendeltetése az egyenruhás bűnözés hátterének feltárása és felszámolásának elősegítése, a határozatban megfogalmazott kilenc bizottsági feladatból öt a romák Vöröskereszt általi “utaztatásának” és Richard Field szerepének firtatására vonatkozik.

A TASZ szerint a határozat az ötvenes évek koncepciós pereinek irataira emlékeztető módon prejudikál, amikor többek között kimondja: “A bizottság feladata annak megállapítása, hogy ki és miért állította valótlanul azt a Vöröskereszt által hosszú ideje szervezett akcióról, hogy a gyöngyöspatai romák helyszínről történő evakuálása zajlik, mi volt ezen pánikkeltés oka és célja”.

A TASZ szerint a bizottság feladata a Vöröskereszt akciója kapcsán legfeljebb annak megállapítása lehetne, hogy valóban volt-e oka a gyöngyöspatai romáknak a félelemre és a menekülésre. A határozat azonban előzetesen és nyíltan eldönti ezt a kérdést, miközben önmagával ellentmondásba kerülve több helyen elismeri, hogy közbiztonsági tevékenységet jogellenesen szervező, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsító egyenruhás csoportok voltak jelen a Heves megyei településen a kérdéses időben.

A TASZ álláspontja szerint a kormány jelentős késedelemmel nyilvánult meg: egyrészt politikai és erkölcsi kötelessége lett volna március elején, a „járőrözés” kezdetén megfelelő szinten minél szélesebb nyilvánosság előtt elítélni az állam erőszak monopóliumának megkérdőjelezését, másrészt a későbbiekben fokozottan ellenőriznie kellett volna a helyi rendőri munkát és azt, hogy a megfelelő jogi eljárások megindításra kerültek-e. Az árnyékjelentésben ismertetett események és nyilatkozatok alapján nyilvánvaló, hogy a kormányzat tudatosan, politikai megfontolások alapján, és nem az alkalmazható jogszabályok híján nem lépett fel a megfelelő időben az egyenruhás álrendfenntartókkal szemben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!