Hedvig
6 °C
15 °C

Nem lett okosabb a kolontári vizsgálóbizottság

2011.10.04. 08:25
Eltér az ajkai vörösiszap-tározó átszakadását vizsgáló parlamenti bizottság tagjainak a véleménye arról, hogy milyen körülmények okozták a katasztrófát, mindehhez mennyire járulhatott hozzá a Mal Zrt. kilencvenes évekbeli privatizációja. Az ügynek további gyanúsítottjai még lehetnek, azonban kizártnak tartják, hogy egy éve szándékos robbantás miatt ömlött volna ki 1,8 millió köbméter vörösiszap. A vizsgálóbizottság a jelentését október végére készíti el, nagy bejelentést azonban nem ígérnek. A parlamenti pártok egy-egy bizottsági tagját kérdeztük.

Az alumíniumgyár privatizációja mennyiben okolható a történtekért?

Kepli Lajos (Jobbik): A Mal a privatizációs szerződésben 3 milliárd forint környezetvédelmi beruházást vállalt. Bakonyi Árpád, a Mal egyik tulajdonosa korábban arra hivatkozott, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) jelentése alátámasztja, hogy a cég mindenben jól járt el, és 4,9 milliárd forintot fordított környezetvédelmi beruházásra. Írtam egy levelet a KEHI elnökének, aki tudatta, hogy ilyen irat nem létezik. A résfalazáson kívül nem tudnak olyan beruházásról, ami a privatizációs szerződében vállalt volt. Ez az üzem a katasztrófa előtti években sem volt egy mintaüzem. A vállalat a profitmaximalizálásra törekedett, és lehet, hogy ennek a környezetvédelmi beruházások estek áldozatul.

Gőgös Zoltán
Gőgös Zoltán
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Ékes József (Fidesz):A cég 1996-os privatizációja során vélhetően történtek olyan törvénytelenségek, amiket utólag érdemes lenne megvizsgálni.

Gőgös Zoltán (MSZP): Nem okolnám a privatizációt, nem látok összefüggést a kettő között. Egy magáncégnél semmivel sem kisebb a fegyelem, mint egy államinál. A rendszerváltás után az állami szerveknek nem volt kényszere arra, hogy ez a gyár működjön. Akik megvették, láttak benne fantáziát, és a Mal meg tudott kapaszkodni akkor, amikor az alumíniumgyártás piaca megszűnt.

Jávor Benedek (LMP): Nem önmagában a privatizáció következménye a tragédia. Szigorúbb feltételek esetén a privatizált cég nem okozott volna ilyen katasztrófát. Például a száraz technológiára való átállás előírását be kellett volna írni a privatizációs szerződésbe. De visszatekintve az elmúlt 20 év kormányzati hozzáállására, semmi nem szól amellett, hogy egy állami cég környezeti teljesítménye vagy biztonsági normái szükségképpen magasabbak lennének. A gyenge privatizációs feltételek ebben az esetben természetesen hozzájárultak a tragédia bekövetkeztéhez.

Eddig 15 gyanúsítottja van az ügynek és 135 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabtak ki a vállalatra. Elégedett az eddigi eredménnyel?

Kepli Lajos (Jobbik): Nekem elég lenne egy ember is, de van egy olyan érzésem, hogy miután egyre több lesz a gyanúsított, szétterül és elmaszatolódik a felelősség.

Ékes József (Fidesz):A gyanúsítottak száma még növekedhet. A bírság összegéről nem tudok vitatkozni, hiszen ezt a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a rendelkezésre álló adatok alapján számolta ki. Magyarországon ilyen nagyságrendű bírság még került megállapításra, de el kell jutnunk oda, hogy akik kárt okoznak, készüljenek, hogy sokkal nagyobb bírsággal büntethetők, mint korábban.

Gőgös Zoltán (MSZP): Ezt akkor lehet kimondani, ha megvan, hogy ténylegesen kit terhel a felelősség. A 135 milliárd forint bírság helytállóságának megítélése nem a bizottság dolga, de ez olyan nagy összeg, amit egyetlen vállalkozás sem tud kifizetni. Ez egy első fokú döntés, a végén majd kiderül, hogy reális volt-e.  De ha marad a 135 milliárd, a Mal nincs többé.

Jávor Benedek (LMP): Nem vagyok elégedett, mert azok a lépések, amelyek más létesítmények esetén megelőzhetik vagy csökkenthetik a kockázatát hasonló baleseteknek, csak részben történtek meg. Az építési törvény módosítása túl szűk hatállyal történt meg, nem segítve a más veszélyes anyagokat tartalmazó létesítmények problémáinak kezelését. A kártérítéssel és a kötelező felelősségbiztosításokkal kapcsolatos jogszabálymódosításoknak egy év után sincs se híre, se hamva, jóllehet, mi már tavaly novemberben benyújtottunk egy erre vonatkozó törvénymódosítást. A kormány azonban azt érdemi indoklás nélkül lesöpörte az asztalról. A 135 milliárdos bírság jól hangzik, de a cég nyilvánvalóan képtelen lesz kifizetni, ez a teljes értékének a sokszorosa. Innentől kezdve az a kérdés, hogy mi fog történni a Mallal, ha nem fizet. A legvalószínűbb forgatókönyv az állami tulajdonba vétel, majd újbóli privatizáció. Ez a folyamat még tartogathat meglepetéseket.

Hogyan értékeli a vizsgálóbizottság közel egy éves tevékenységét? Mi lesz a bizottsági jelentésben?

Jávor Benedek
Jávor Benedek
Fotó: Huszti István

Kepli Lajos (Jobbik): A bizottság 50 személy hallgatott meg. Jelenleg az adatok rendezése folyik, a vizsgálóbizottság jelentése október 31-ig készül el, de nagy meglepetés nem várható. Inkább azon dolgozunk, hogyha név szerint megnevezzük a felelőst, akkor az bizonyítékokkal legyen támasztva. De parlamenti bizottságként nem a felelős megnevezése a legfontosabb kérdés, hanem, hogy milyen törvényeket kell majd a jövőben hozni, más gyárakban ilyen katasztrófa ne következzen be.

Ékes József (Fidesz): A bizottság olyan törvényjavaslatot fog tenni, hogy a jövőben a kártérítést ténylegesen is be lehessen vasalni a kárt okozó vállalaton. A bizottság nem nyomozó hatóság, de meg fog állapítani bizonyos tényeket, amik további kérdésekre adhat alapot.

Jávor Benedek (LMP): Időnként komoly feszültségek alakultak ki a vizsgálóbizottságon belül, többször is az az érzésem volt, hogy előre eldöntött következtetéseket próbálnak egyes bizottsági tagok alátámasztani a munka során. A mandátumunk második felében jellemzőbb volt a szakmai munka. Remélem, hogy a jelentésben is ezt a hozzáállást sikerül majd érvényesíteni, de mindenképpen átfogóan fogja elemezni a katasztrófához vezető folyamatokat, a technikai kiváltó okoktól a privatizáción át a jogszabályi és jogalkalmazási hiányosságokig, illetve kitekint más hasonló létesítmények helyzetére is.

Gőgös Zoltán (MSZP): A bizottság semmilyen konkrétumot nem fog megállapítani. Feszültség-levezetésnek jó volt, de sem a bizottság, sem én, nem lettünk okosabbak.