Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

15 adóhivatali dolgozót gyanúsítanak korrupcióval

2011.10.07. 14:30

Újabb házkutatásokat tartott csütörtökön a Központi Nyomozó Főügyészség a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysággal közös akcióban a fehérvári korrupciós botrányban - jelentette be Dr. Fazekas Géza a Központi Nyomozó Főügyészség sajtószóvivője a péntek délelőtti sajtótájékoztatón.

A Központi Nyomozó Főügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) biztonsági főosztályának munkatársaival és a fehérvári rendőrökkel közösen 9 embernél tartottak házkutatást Székesfehérváron és környékén valamint Budapesten, ahol újabb bizonyítékokat foglaltak le.

Az újakkal együtt jelenleg 42 gyanúsítottja van, közülük 15 NAV-dolgozó, ebből négy osztályvezető. A gyanúsítottak között van még 2 könyvelő és 25 vállalkozó illetve magánszemély.

2010 elején indult nyomozás az akkori APEH Közép-Dunántúli Regionális Igazgatóságának munkatársai ellen. A meggyanúsított vezető beosztású dolgozók miatt bekapcsolódott a nyomozásba a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség is. Júniusban a Fejér megyei rendőrök a NAV munkatársaival nyolc embernél tartottak házkutatást, ebből hatan voltak APEH-dolgozók. Később 26-ra bővült a gyanúsítottak száma, 2011. január 25-én pedig őrizetbe vettek egy NAV-osztályvezetőt. Az ügy 2011. áprilisában átkerült a Központi Nyomozói Főügyészséghez, májusra pedig 35-re bővült a gyanúsítottak listája. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság és a Központi Nyomozói Főügyészség jelenleg is közösen folytatják a nyomozást.

A bűncselekmények nagy részét bűnszervezetben követték el, melyeket egy vállalkozó és egy volt APEH hátralékkezelési ügyintéző vezetett. A tagok között szerepelt APEH-osztályvezető, végrehajtási, árverési ügyintéző valamint kijáró végrehajtó.

Szelle László rendőr őrnagy a Fejér megyei rendőrkapitányságról úgy foglalta össze a korrupciós és adócsalási botrányt, hogy egy volt APEH-est kerestek meg vállalkozók, aki el tudott intézni adóigazgatási ügyleteket. A bűnszervezet vezetője az APEH-tól való távozása után is tartotta a kapcsolatot régi munkatársaival és továbbította nekik a kéréseket.

A vesztegetőknek két nagyobb csoportja volt, mondta Szelle. A működésüket folytatni kívánó cégek az ellenük folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat szerették volna könnyebb helyzetbe hozni és kérelmeiket jobb elbírálásban részesíteni.

A másik csoportba tartoztak azok, akik vállalkozásaikat nem akarták folytatni. Ők a vesztegetéskor azt kérték, hogy a hátralékkezeléskor a fedezeteik ne tűnjenek fel az adóhatóságnak vagy behajthatatlanság címén a tartozásuk törlődött. A vállalkozók cégfelszámolást is csináltak és az adóhatóság által lefoglalt ingatlanjaikat, autóikat vásárolták ki olcsón vagy juttatták ismerőseiknek, mondta Szelle. Voltak olyanok is, akik a konkurens cégek ellehetetlenítését kérték vagy kisebb adó titkokat.

A csoport tagjai több mint 100 millió forinttal rövidítették meg az államot. A kenőpénz mértéke általában 2-300 ezer forint volt, de nagyobb fajsúlyú ügyeknél ez az összeg több millió forintra is rúghatott.