Zombinak nézett rabszolgákkal a munkavállalókért
További Belföld cikkek
- Elutasították Karsai Dániel népszavazási kezdeményezését
- Siker vagy kudarc az elmúlt 5 év? – erről vitatkoznak a Fővárosi Közgyűlésben
- Gázszag miatt ki kellett üríteni egy budapesti általános iskolát
- Dandártábornokká nevezett ki két rendőrt és egy tűzoltót Sulyok Tamás
- Ez mindenkit érinthet, hozzányúlt a kormány a fogyasztóvédelmi szabályokhoz
„Én mondom meg, hogy mi lesz! Száz órával növelem a túlórádat! Én döntöm el, hogy mikor kapod meg a szabadságodat! Akkor rúglak ki, amikor csak akarlak! Mindenről én döntök!” mondatokat ismételgette a megafonba a borult idő ellenére is napszemüveget viselő, tűsarkos, leginkább egy dominára emlékeztető nő a Széll Kálmán téren.
Mellette a nyakukon műanyag lánccal egymáshoz kötözött tizenhét ember vonult, erőtlenül azt kiabálva, hogy „nem hagyjuk, nem hagyjuk!” Eközben egy öltönyös férfi ugyancsak a menettel haladva karikás ostort csattogtatott, a téren áthaladók nem kis ijedségére.
A harmincas nő és az öltönyös férfi igazából egy-egy munkáltatót, a rabláncra vertek pedig a munkavállalókat szimbolizálták. Ezzel a sajátos performansszal tiltakozott október hetedikén, a Tisztes Munka Világnapján a LIGA Szakszervezetek Ifjúsági Tagozata a Munka törvénykönyve 2012-es tervezett módosítása ellen és a munkavállalói jogok megőrzéséért.
Jövőre jön a rabszolgasors
Szilágyi Veronika, a Liga Ifjúsági Tagozatának elnöke az Indexnek elmondta, az akciót figyelemfelhívásnak szánták, így nem is számítottak több emberre a megjelent, nagyjából negyvennél, akik a LIGA tagszervezeteinek a képviselői voltak.
„Nem terveztünk tömegmegmozdulást. A fiatalokat is érintő módosítások ellen demonstrálunk, ugyanis a munkaerőpiacon a pályakezdők a legkiszolgáltatottabbak. Vegyék figyelembe a fiatal munkavállalók érdekeit is” – mondta. Hozzátette, nem gondolják, hogy ma a munkáltatók rabszolga körülmények között tartják a munkavállalókat, tüntetésük csak a 2012-es körülményeket akarta szimbolizálni, ugyanis a tervezett változások rabszolgasorsba taszítják a magyar munkavállalókat és ellehetetlenítik a szakszervezetek működését.
A tüntetők már a sokadik kört tették a Széll Kálmán téren, egy-egy nyugdíjas járókelő a „Gyurcsánynál hol voltak?” és a „Gyurcsánykor miért nem kiabáltak?” kérdéseket intézték a rabláncra vert demonstrálókhoz.
A tüntetőkkel hasonló korú hat huszonéves srác pedig azt nem tudta eldönteni, hogy a fehérre festett arcú demonstrálók szellemekre, vagy inkább zombikra hasonlítanak. Mikor megtudták, hogy a tüntetők rabszolgákat akarnak ábrázolni, egyikük megjegyezte, a demonstráció sokkal hatásosabb lett volna, ha tényleg véresre korbácsolják őket, és nem csak a fehér leplet fröcskölik le piros festékkel. Majd megkérdezték, hogy merre a legközelebbi kocsma, és továbbálltak.
Október 7.
A szakszervezetek és más társadalmi szervezetek minden év október 7-én tartják meg a Tisztes Munka Világnapját, ebből az alkalomból világszerte a tisztességes és méltányos munkához való hozzáférést követelik minden ember számára, valamint olyan feltételek megteremtését, hogy a dolgozó emberek ne kényszerüljenek méltánytalanul a feketegazdaságba.
A tisztes munkát mint koncepciót a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vezette be és kezdte el terjeszteni 1999-ben.
A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) kezdeményezésére minden év október 7-én – idén már negyedik alkalommal – rendezik meg a világnapot és hívják fel a szakszervezetek a figyelmet arra, hogy a munkavállalók tízmilliói dolgoznak tisztességtelen munkafeltételek, olykor embertelen körülmények között. (MTI)