Jelentősen nőne a képviselők illetménye

2011.10.10. 10:25
Jelentősen átalakítaná a képviselők javadalmazási rendszerét Lázár János, aki bizottsági meghallgatásán kérte, hogy javaslatát az alkotmányügyi bizottság saját javaslataként terjessze a parlament elé. Bruttó 750 ezer forintra nőne a képviselői alapilletmény, de megszűnne a bizottsági munkáért járó pótlék. Benzinpénz helyett névre-rendszámra szóló benzinkártyát kapnának a képviselők.

Beterjesztette az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló javaslatát a parlament alkotmányügyi bizottságához Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. A javaslat szerint jelentősen nőne a képviselők alapilletménye, ami a tervezet szerint a helyettes államtitkári illetménnyel azonos, 750 ezer forint lenne. A frakcióvezetőket megillető pluszpénzről a frakciók saját hatáskörükben, a képviselőcsoportokat megillető keret terhére dönthetnének.

A javaslat szerint a parlament alelnökei miniszteri alapilletményre - kb. 1,2 millió forintra -, a jegyzők és a bizottsági elnökök államtitkári illetményre, 997 ezer forintra lennének jogosultak.

Alapdíj, bizottsági tagság, választókerületi pótlék

A képviselők fizetése ma sok elemből tevődik össze. A képviselői alapdíj 2008 óta bruttó 231 900 forint. A bizottsági tagságért további 162 330 forint jár. Ha egy honatya egy másik bizottságnak is tagja, azért még 57 975 forintra jogosult. Az országgyűlési bizottság elnöke 278 280 forint javadalmazást kap, a bizottsági alelnöki posztért 231 900 forint jár, a frakcióvezetők munkáját 278 280 forinttal, a helyettesekét 231 900 honorálják.

A képviselők ezen kívül jogosultak választókerületi pótlékra (korábbi nevén költségtérítésre), ami a választókerület és a parlament közötti távolságtól függ. Egy budapesti képviselő erre 2010 óta a tiszteletdíja (alapdíj+bizottsági tagságok és egyéb tisztségek pótdíja) 60 százalékát kapja. A Budapesttől 50-300 kilométerre lakó képviselők a tiszteletdíj 75-160 százalékára jogosultak. Ezek az összegek egyénenként változnak a bizottsági tagságoktól és egyéb tisztségektől függően. Fix összegű lakhatási támogatás is jár a képviselőknek (115 950 forint) és havi 139 140 forintos alkalmazotti pótlék. Korábban a költségtérítés nettó jövedelem volt, 2010. január 1-től azonban az országgyűlési képviselő teljes jövedelme adó- és járulékköteles, ha költségeit számlával nem tudja igazolni vagy nem választja a 10%-os költséghányad-elszámolást. A képviselők emellett számos természetbeni juttatásra is jogosultak: használhatják a képviselői irodaház irodáit, fizetik a postaköltségüket és kapnak notebookot is.

"A képviselők javadalmazásának rendszere meglehetősen álszent és visszaélésekre alkalmas" - jellemezte javaslata indoklásában a jelenlegi rendszert Lázár János, aki szerint a képviselői javadalmazásnak garantálnia kéne a képviselők egzisztenciális függetlenségét is. Biztosítani kell a javadalmazás átláthatóságát is, különben nem várható el a választóktól sem a jogkövető magatartás, mondta.

"Parlamenti képviselőre pénzügyi elszámolás ne legyen bízva" - ismertette javaslata alapelvét. Azt, hogy az alapilletményt az államtitkár-helyettesi illetményhez igazította, azzal indokolta, hogy ez a legmagasabb közszolgálati funkció, amivel szerinte egyenértékű egy parlamenti képviselő munkája. Azt, hogy a bizottsági munkát a jövőben nem díjaznák külön, azzal indokolta, hogy az része a képviselői munkának.

Ennek szellemében szabályozná újra a képviselőket megillető benzinpénzt, azt sávosan úgy osztanák el, hogy a Budapesten lakó képviselők üzemanyagkártyával havi 2000 kilométerre elegendő benzint vásárolhatnának. A fővárostól legfeljebb 100 kilométerre lakók havi 2500 km-re elegendőt, onnantól pedig ötven kilométeres körönként plusz 500 kilométerrel nőne. A maximumot a 300 kilométernél messzebb lakó képviselők használhatnák fel, ez 5000 kilométerre elegendő üzemanyagot fedezne.

Lázár elképzelése szerint az üzemanyagkártyát az az olajtársaság biztosítaná, amivel az országgyűlés hivatala szerződést köt, az névre és rendszámra szóló lenne, így teljesen átláthatóvá válna az elszámolás. Azoknak a képviselőknek, akik nem élnének a lehetőséggel, kompenzálnák az utazási költségeit.

A javaslat szerint az országgyűlés alelnökei és jegyzői gépkocsihasználatra is jogosultak lennének, azoknak a képviselőknek pedig, akik, vagy akiknek a hozzátartozói nem rendelkeznek lakással Budapesten, az országgyűlés állná a hotelszámláját, lakásbérletét, esetleg lakásvásárlását. A támogatásra nem lennének jogosultak a kormányzati vagy önkormányzati tisztséget betöltő képviselők, akiknek a lakhatási költségeit más munkáltatója állja.

A javaslat szerint minden országgyűlési képviselő jogosult lesz egy politikai tanácsadó és két ügykezelő foglalkoztatására választókerületében, melyhez a helyiséget a helyi önkormányzat biztosítja. A tanácsadó és az egyik ügykezelő bérét az országgyűlés hivatala, a másik ügykezelő bérét a helyi önkormányzat állná.

Bár eredetileg Lázár ezt ellenezte, a frakció javaslatára a tervezet bizonyos mértékig fedezné a képviselők mobiltelefon-használatát is. A javaslat szerint az országgyűlés hivatala a mindenkori minimálbér harmadának megfelelő összegig támogatná a telefonköltségeket. A benzinkártyához hasonlóan ez esetben is azt javasolta, hogy az országgyűlés hivatala kössön szerződést egy mobilszolgáltatóval, így "a parlamenti képviselők egymás közti telefonálásán jelentős költségeket lehetne megtakarítani".

Salamon László bizottsági elnök jelezte, hogy a napirend szerint ma csak ismertették a javaslatot, döntés biztos nem születik az ügyben. A bizottsági tagok közül elsőként a szocialista Bárándy Gergely szólt hozzá, aki szerint nem illegitim a felvetés a képviselők javadalmazásának újraszabályozása, de azt szerinte a képviselők jogállásáról szóló törvény keretében kéne megtenni. "Az, amit ön okként megnevezett, az egy hazug ok" - mondta, szerinte ugyanis nem volt általános jelenség a visszaélés a jelenlegi szabályokkal, "csak az ön frakciójában volt általános jelenség". Felidézte Zsiga Marcel, Papcsák Ferenc nevét, akik mind fideszes képviselők. Szerinte jobb megoldás lett volna, ha a Fidesz frakcióvezetője a visszaélések esetén büntetőjogi feljelentést tett volna saját frakciótársai ellen, ahelyett, hogy minden képviselőt becstelennek nevezzen. "Én például sosem csaltam hat év alatt és sosem éltem vissza ezekkel a szabályokkal" - mondta.

A Fidesz részéről Szakács Imre reagált, aki egyrészt támogatta a javaslatot, másrészt azt állította, hogy a "maszatolás" 1994-ben kezdődött, amikor "a szocialista-liberális koalíció eltörölte a parlamenti és önkormányzati tisztségek összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat". Az új javaslatot előterjesztő Lázár János nemcsak frakcióvezető, hanem polgármester is. Szakács szerint az elmúlt években kiderült, hogy a jelenlegi rendszer "nem tolerálható és a választópolgárok részéről is sok kifogás érte". Zárásként Gyurcsány-Bajnai kormányozott.

A kereszténydemokrata Rubovszky György annyit vetett fel, hogy szerinte hiba lenne a frakcióvezetők és frakcióvezető-helyettesek javadalmazását a frakciókra bízni, mert abból "csak állandó sajtópolémia lesz". Lázár ezt azzal vetette el, hogy a parlamenti frakciók igenis folytassanak felelős gazdálkodást, amit ellenőrizzen az Állami Számvevőszék. "Azt magyarázza meg nekem valaki, hogy miért van 2011-ben egy parlamenti frakció költségvetésében jutalmazási keret" - vetette fel. Szerinte igenis a frakciókra lehet bízni annak eldöntését, hogy a frakcióvezető mennyit keressen, és hány helyettese legyen.

A Fideszes Turi-Kovács Béla azt vetette fel, hogy a bizottsági alelnökök hasonló munkát végeznek, mint a bizottsági elnökök, gyakorlatilag a bizottsági elnökök ellenzéki megfelelői, ezért hasonló javadalmazásra lehetnének jogosultak. Lázár szerint ezt a problémát is a frakciók költségkeretének terhére lehetne megoldani.

A jobbikos Staudt Gábor azt vetette fel, hogy ha a bizottsági munka a képviselői munka szerves része, akkor azokat, akik nem járnak be a bizottságokba, elvonással kéne büntetni.

Néhány példa

Képviselőként az egyik legalacsonyabb jövedelme most Gyurcsány Ferencnek van a parlamentben. Nem tagja bizottságnak, így a bruttó 231 900 forintos alapdíj mellett még budapestiként 139 140 forint választókerületi pótlékot kap. Parlamenti munkájáért így összesen bruttó 371 040 forintra jogosult.

A Hajdú-Bihar megye területi listáról bekerült fideszes Szólláth Tibor Zoltán a Számvevőszéki és költségvetési bizottság tagja, így 440 610 forint bruttó tiszteletdíja mellé 594 824 választókerületi pótlékot és 115 950 forint lakhatási támogatást kap, azaz  összesen bruttó 1 171 384 forintot kap.

Harrach Péter nem tagja bizottságnak, viszont frakcióvezető, így tiszteletdíja 672 510 forint, ami mellé 417 420 forint választókerületi pótlék járul, így ő is bruttó egymillió fölött keres.

Az egykori pénzügyminiszter, a szocialista Veres János a Számvevőszéki és költségvetési bizottság tagja, így tiszteletdíja 440 610 forint, viszont Nyírbátor messze van Budapesttől, ezért 594 824 forint választókerületi pótlék és 115 950 lakhatási támogatás jár neki. Ez így mindösszesen bruttó 1 151 384 forint.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területi listáról bekerült, jobbikos Gyüre Csaba az alkotmányügyi bizottság alelnöke is, így 510 180 forint tiszteletdíjat kap. A nyíregyházi képviselő emellett 626 130 forint választókerületi pótlékot kap, és jár neki a 115 950 lakhatási támogatás is. Így 2011 szeptemberében képviselői jövedelme havi bruttó 1 252 260 forint volt.