Konstantin
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Lázár bemutatta a választójogi reformot

2011.10.10. 12:05
Még a győzteseket is kompenzálná a Fidesz új választójogi javaslata. A Lázár János által ismertetett elképzelés szerint egyfordulós választás lenne a jövőben, megszűnne a megyei lista, a töredékszavazatokat az országos listán gyűjtenék. Töredékszavazat lehet a győztes jelölt ötven százalékon felül szerzett szavazata is. A kisebbségek talán kedvezményesen juthatnának mandátumhoz.

A parlament alkotmányügyi bizottságában ismertette a Fidesz választásireform-javaslatát Lázár János. Hétfőn csak ismertették a javaslatot, melyet majd kedden vitat meg az illetékes parlamenti albizottság. "A választójogi rendszer a politikai struktúra abszolút meghatározój" - kezdte a javaslat ismertetését Lázár János, aki emlékeztetett rá, hogy az új választójogi törvény elfogadását az új alaptörvény írja elő, mert kétszáz főre csökkentette a parlamenti képviselők létszámát. Ehhez kapcsolódik az Alkotmánybíróság döntése a választókerületek újraszabályozásáról, mert azokban már alkotmányos értékeket veszélyeztetően nagy különbség alakult ki a választók lélekszámában. "Nincs kőbe vésve amit mondunk" - bíztatta az ellenzéki képviselőket saját javaslataik megtételére.

A jelenleg hatályos választójogi törvény szerint a parlamentben 386 képviselője van, akik közül 176-ot egyéni választókerületben, 210-et területi, illetve országos kompenzációs listán választanak meg. Az új törvény koncepciója szerint a parlament létszáma 200 fő, ebből 106 képviselőt választanának meg egyéni választókerületben, a maradék a kompenzációs listaként is funkcionáló országos listáról szerezhet mandátumot. A 106 választókerület úgy jön ki, hogy a Fidesz nem szeretné, ha a választókerületek átlépnék a megyehatárokat, a Velencei Bizottság ajánlása szerint pedig úgy kell kialakítani a körzeteket, hogy azok választói lélekszámában ne legyen 15 százaléknál nagyobb az eltérés. Így viszont borul az egyéni és a listás mandátumok eddigi aránya, régebben a képviselők 46,5 százaléka volt egyéni képviselő, az új rendszerben 53 százalékuk lesz az.

A Fidesz javaslata szerint az eddigi kétfordulós választást egyfordulós választás váltaná, de továbbra is fenntartaná az egyéni jelöltes és a listás szavazást keverő vegyes választási rendszert.

Talán a legnagyobb újítás, hogy a választójog gyakorlását immár nem köti magyarországi lakóhelyhez a külföldön tartózkodó vagy élő magyar állampolgároknál. Eddig a határon túl élő magyarok csak akkor szavazattak, ha volt magyarországi lakóhelyük, és szavazatukat ennek megfelelően lakóhelyükön számolták el. Az új rendszerben a határon túliak egyéni jelöltre ugyan nem szavazhatnak, de az országos listára igen, szavazataikat meg ömlesztve hozzáadják a többi, országos listára érkező szavazathoz - a direkt a listákra adott szavazatokhoz és a vesztes jelöltekre adott töredékszavazatokhoz. A határon túliaknak ahhoz, hogy részt vehessenek a választáson, a szavazás előtt regisztrálniuk kell magukat a választói névjegyzékben.

A magyarországi és a határon túli névjegyzék mellett megteremtenék a nemzetiségi névjegyzéket is. Ezen azok regisztrálnának a választás előtt, akik pártlista helyett nemzetiségi képviseletre szavaznának, azaz a kisebbségi szavazók részvétele aktív regisztrációhoz kötött. A kisebbségi szervezetek kedvezményesen, egyéni jelöltállítás nélkül, de 1500 választó regisztrálása után állíthatnak listát, amire választóik szintén előzetes regisztráció után szavazhatnak.

Bár a koncepcióból ez nem derült ki, Áder János október 7-én a külügyminisztérium konferenciáján azt mondta, a kisebbségi szervezetek kedvezményesen juthatnak mandátumhoz, egy mandátum megszerzéséhez elég lehet a pártlistás parlamenti mandátumot eredményező szavazatok harmada-fele. Ez számításaink szerint 25-35 ezer szavazat lehet, ennek megszerzésére a legnagyobb, cigány kisebbségen kívül még a második és a harmadik legnagyobb, német és horvát kisebbségnek sincs reális esélye. Ez utóbbi kisebbségek becsült lélekszáma ugyan 70 ezer körüli, a kisebbségi választásokon eddig 17-20 ezer aktív szavazójuk volt. A 13 bejegyzett magyarországi kisebbség közül a legkisebb lélekszáma az ezret sem éri el. A Fidesz koncepciója szerint azok a kisebbségek, amelyek nem szereznek mandátumot, korlátozott jogosítványokkal bíró szószólót delegálhatnának a parlamentbe.

Változik a jelölés folyamata is. Jelenleg 750 ajánlószelvényt kell összegyűjtenie egy indulni vágyó képviselőjelöltnek, a tervezet szerint ennek kétszeresét - igaz, a körzetek lélekszáma is csaknem duplázódik. Lázár jelezte, hogy a Fidesz nyitott az ajánlás kérdésének megvitatására, más javaslat befogadására is.

Változik az országos listaállítás feltétele is. A jelenleg hatályos rendszerben az országos listaállítás feltétele hét megyei lista állítása volt - annak pedig az, hogy a megye választókerületeinek negyedében, de legalább két választókerületben jelöltet állítson a listaállító párt -, ez a rendszer, a megyei listákkal együtt, megszűnik. A tervezet szerint az országos listaállításhoz legalább kilenc megyében és Budapesten kell összesen 27 jelöltet állítani. Ez látszólag megintcsak nehezítés, ugyanakkor a megyei listák megszűnésével az országos listát állító pártokra az egész országban lehet majd szavazni, míg a régi rendszerben csak a megyei listákra lehetett szavazni - így hiába állított országos listát egy párt, ha csak hét megyei listája volt, csak abban a hét megyében szavazhattak rá a választók. A koncepció fenntartja az ötszázalékos bejutási küszöböt.

A megyei listák megszűnésével módosul a kompenzáció rendszere is. Eddig a töredékszavazatok az országos listán gyűltek, onnan osztották le a kompenzációs mandátumokat. Most, a megyei listák megszűnésével a listára leadott szavazatok is az országos listára érkeznének, ebbe ömlesztenék bele a mandátumot nem eredményező, egyéni képviselőkre leadott szavazatokat. A koncepciót jegyző Áder János értelmezésében mandátumot nem eredményező szavazatnak minősül az a győztes jelöltre leadott szavazat is, amely a mandátum megszerzéséhez legfeljebb szükséges 50 százalék plusz egy szavazaton felül a jelöltre érkezik - azaz a győztes jelölt is hozhat töredékszavazatot a kompenzációs listára.

Reakciójában a jobbikos Gyüre Csaba az egyéni és a listás mandátumok arányának eltolódását kifogásolta, mert az gyengíti a rendszer egészének arányosságát is. Szerinte igazságosabb lenne a rendszer, ha az egyéni képviselők száma a 90-hez közelítene - a Fidesz eredeti koncepciójában 90-110 egyéni képviselővel számolt. Gyüre a kopogtatócédulák rendszerét úgy reformálná meg, hogy az előző választásokon egy százaléknál több szavazatot szerző pártoknak ne kelljen ajánlószelvényt gyűjteniük, ezt csak az újonnan alakult szervezeteknek és a független jelölteknek tegyék kötelezővé. Ha mégis maradna az ajánlás rendszere, ő ezerben határozná meg a szükséges ajánlások számát, melyek összegyűjtésére ugyanannyi időt adna, amennyi most is rendelkezésre áll. Négy százalékra csökkentené továbbá a bekerülési küszöböt.

A szocialisták részéről Lamperth Mónika reagált, aki szerint a Fidesz ezzel a törvénnyel a hatalmát próbálja bebetonozni. "De csináljanak bármilyen törvényt, ha folytatják az ámokfutást, a magyar választók le fogják váltani önöket" - mondott rögtön ellent önmagának. Ezután kifejtette, hogy az MSZP az arányos - azaz kizárólag listás - választási rendszer híve, mert az MSZP szerint a kor már meghaladta a rendszerváltáskori félelmeket, amely a kormányozhatóság érdekében torzított az arányos rendszeren a többségi elem beemelésével. Ezt a rendszert teszi még aránytalanabbá a Fidesz javaslata, mondta Lamperth. Az MSZP emellett csak azoknak az állampolgároknak adna választójogot, akik állandó magyarországi lakóhellyel rendelkeznek.

Az LMP képviselői nem vettek részt az alkotmányügyi bizottság ülésén.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!