Lázár bemutatta a választójogi reformot

A parlament alkotmányügyi bizottságában ismertette a Fidesz választásireform-javaslatát Lázár János. Hétfőn csak ismertették a javaslatot, melyet majd kedden vitat meg az illetékes parlamenti albizottság. "A választójogi rendszer a politikai struktúra abszolút meghatározój" - kezdte a javaslat ismertetését Lázár János, aki emlékeztetett rá, hogy az új választójogi törvény elfogadását az új alaptörvény írja elő, mert kétszáz főre csökkentette a parlamenti képviselők létszámát. Ehhez kapcsolódik az Alkotmánybíróság döntése a választókerületek újraszabályozásáról, mert azokban már alkotmányos értékeket veszélyeztetően nagy különbség alakult ki a választók lélekszámában. "Nincs kőbe vésve amit mondunk" - bíztatta az ellenzéki képviselőket saját javaslataik megtételére.

A jelenleg hatályos választójogi törvény szerint a parlamentben 386 képviselője van, akik közül 176-ot egyéni választókerületben, 210-et területi, illetve országos kompenzációs listán választanak meg. Az új törvény koncepciója szerint a parlament létszáma 200 fő, ebből 106 képviselőt választanának meg egyéni választókerületben, a maradék a kompenzációs listaként is funkcionáló országos listáról szerezhet mandátumot. A 106 választókerület úgy jön ki, hogy a Fidesz nem szeretné, ha a választókerületek átlépnék a megyehatárokat, a Velencei Bizottság ajánlása szerint pedig úgy kell kialakítani a körzeteket, hogy azok választói lélekszámában ne legyen 15 százaléknál nagyobb az eltérés. Így viszont borul az egyéni és a listás mandátumok eddigi aránya, régebben a képviselők 46,5 százaléka volt egyéni képviselő, az új rendszerben 53 százalékuk lesz az.

A Fidesz javaslata szerint az eddigi kétfordulós választást egyfordulós választás váltaná, de továbbra is fenntartaná az egyéni jelöltes és a listás szavazást keverő vegyes választási rendszert.

Talán a legnagyobb újítás, hogy a választójog gyakorlását immár nem köti magyarországi lakóhelyhez a külföldön tartózkodó vagy élő magyar állampolgároknál. Eddig a határon túl élő magyarok csak akkor szavazattak, ha volt magyarországi lakóhelyük, és szavazatukat ennek megfelelően lakóhelyükön számolták el. Az új rendszerben a határon túliak egyéni jelöltre ugyan nem szavazhatnak, de az országos listára igen, szavazataikat meg ömlesztve hozzáadják a többi, országos listára érkező szavazathoz - a direkt a listákra adott szavazatokhoz és a vesztes jelöltekre adott töredékszavazatokhoz. A határon túliaknak ahhoz, hogy részt vehessenek a választáson, a szavazás előtt regisztrálniuk kell magukat a választói névjegyzékben.

A magyarországi és a határon túli névjegyzék mellett megteremtenék a nemzetiségi névjegyzéket is. Ezen azok regisztrálnának a választás előtt, akik pártlista helyett nemzetiségi képviseletre szavaznának, azaz a kisebbségi szavazók részvétele aktív regisztrációhoz kötött. A kisebbségi szervezetek kedvezményesen, egyéni jelöltállítás nélkül, de 1500 választó regisztrálása után állíthatnak listát, amire választóik szintén előzetes regisztráció után szavazhatnak.

Bár a koncepcióból ez nem derült ki, Áder János október 7-én a külügyminisztérium konferenciáján azt mondta, a kisebbségi szervezetek kedvezményesen juthatnak mandátumhoz, egy mandátum megszerzéséhez elég lehet a pártlistás parlamenti mandátumot eredményező szavazatok harmada-fele. Ez számításaink szerint 25-35 ezer szavazat lehet, ennek megszerzésére a legnagyobb, cigány kisebbségen kívül még a második és a harmadik legnagyobb, német és horvát kisebbségnek sincs reális esélye. Ez utóbbi kisebbségek becsült lélekszáma ugyan 70 ezer körüli, a kisebbségi választásokon eddig 17-20 ezer aktív szavazójuk volt. A 13 bejegyzett magyarországi kisebbség közül a legkisebb lélekszáma az ezret sem éri el. A Fidesz koncepciója szerint azok a kisebbségek, amelyek nem szereznek mandátumot, korlátozott jogosítványokkal bíró szószólót delegálhatnának a parlamentbe.

Változik a jelölés folyamata is. Jelenleg 750 ajánlószelvényt kell összegyűjtenie egy indulni vágyó képviselőjelöltnek, a tervezet szerint ennek kétszeresét - igaz, a körzetek lélekszáma is csaknem duplázódik. Lázár jelezte, hogy a Fidesz nyitott az ajánlás kérdésének megvitatására, más javaslat befogadására is.

Változik az országos listaállítás feltétele is. A jelenleg hatályos rendszerben az országos listaállítás feltétele hét megyei lista állítása volt - annak pedig az, hogy a megye választókerületeinek negyedében, de legalább két választókerületben jelöltet állítson a listaállító párt -, ez a rendszer, a megyei listákkal együtt, megszűnik. A tervezet szerint az országos listaállításhoz legalább kilenc megyében és Budapesten kell összesen 27 jelöltet állítani. Ez látszólag megintcsak nehezítés, ugyanakkor a megyei listák megszűnésével az országos listát állító pártokra az egész országban lehet majd szavazni, míg a régi rendszerben csak a megyei listákra lehetett szavazni - így hiába állított országos listát egy párt, ha csak hét megyei listája volt, csak abban a hét megyében szavazhattak rá a választók. A koncepció fenntartja az ötszázalékos bejutási küszöböt.

A megyei listák megszűnésével módosul a kompenzáció rendszere is. Eddig a töredékszavazatok az országos listán gyűltek, onnan osztották le a kompenzációs mandátumokat. Most, a megyei listák megszűnésével a listára leadott szavazatok is az országos listára érkeznének, ebbe ömlesztenék bele a mandátumot nem eredményező, egyéni képviselőkre leadott szavazatokat. A koncepciót jegyző Áder János értelmezésében mandátumot nem eredményező szavazatnak minősül az a győztes jelöltre leadott szavazat is, amely a mandátum megszerzéséhez legfeljebb szükséges 50 százalék plusz egy szavazaton felül a jelöltre érkezik - azaz a győztes jelölt is hozhat töredékszavazatot a kompenzációs listára.

Reakciójában a jobbikos Gyüre Csaba az egyéni és a listás mandátumok arányának eltolódását kifogásolta, mert az gyengíti a rendszer egészének arányosságát is. Szerinte igazságosabb lenne a rendszer, ha az egyéni képviselők száma a 90-hez közelítene - a Fidesz eredeti koncepciójában 90-110 egyéni képviselővel számolt. Gyüre a kopogtatócédulák rendszerét úgy reformálná meg, hogy az előző választásokon egy százaléknál több szavazatot szerző pártoknak ne kelljen ajánlószelvényt gyűjteniük, ezt csak az újonnan alakult szervezeteknek és a független jelölteknek tegyék kötelezővé. Ha mégis maradna az ajánlás rendszere, ő ezerben határozná meg a szükséges ajánlások számát, melyek összegyűjtésére ugyanannyi időt adna, amennyi most is rendelkezésre áll. Négy százalékra csökkentené továbbá a bekerülési küszöböt.

A szocialisták részéről Lamperth Mónika reagált, aki szerint a Fidesz ezzel a törvénnyel a hatalmát próbálja bebetonozni. "De csináljanak bármilyen törvényt, ha folytatják az ámokfutást, a magyar választók le fogják váltani önöket" - mondott rögtön ellent önmagának. Ezután kifejtette, hogy az MSZP az arányos - azaz kizárólag listás - választási rendszer híve, mert az MSZP szerint a kor már meghaladta a rendszerváltáskori félelmeket, amely a kormányozhatóság érdekében torzított az arányos rendszeren a többségi elem beemelésével. Ezt a rendszert teszi még aránytalanabbá a Fidesz javaslata, mondta Lamperth. Az MSZP emellett csak azoknak az állampolgároknak adna választójogot, akik állandó magyarországi lakóhellyel rendelkeznek.

Az LMP képviselői nem vettek részt az alkotmányügyi bizottság ülésén.