Stumpf a vérszerződéstől értelmezné az alkotmányt
Az Alkotmánybíróság hatáskörét ugyan korlátozhatják és szabályozhatják, de az alkotmány értelmezését nem, jelentette ki Egerben az Universitas Egyesület konferenciáján Stumpf István alkotmánybíró. Stumpf szerint a 2012. január 1-én hatályba lépő új alkotmány szerint az AB a döntéseit az alaptörvénnyel, annak preambulumával és a történelmi alkotmánnyal összhangban kell meghoznia, azaz akár a vérszerződésből, az Aranybullából vagy a pragmatica sanctióból is levezetheti döntéseit.
Stumpf szerint a magyar alkotmánybíráskodásban két uralkodó iskola létezik, a textualistáké, akik kizárólag a leírt szövegből vezetik le döntéseiket, illetve az originalistáké, akik a láthatatlan alkotmányban hisznek, és akik eddig is figyelembe vették a történelmi hagyományokat. Az utóbbiak közé tartozott például Sólyom László volt köztársasági elnök, az AB első elnöke is.
Stumpf arról is beszélt, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek uralkodó liberális felfogásával szemben, mely szerint az államnak csak a kormányzás feltételeinek megteremtése volt a feladata, ma egyre inkább az aktivista állam gondolata uralkodik. Szerinte felismerték, hogy a szociális vagy demográfiai problémákat nem lehet az állam nélkül kezelni, hiszen a piaci önjáró folyamatok nem oldják meg ezeket a problémákat.
Az Alkotmánybíróság jogkörének az adók és költségvetési kérdések területén történt korlátozásáról szólva, kérdésre válaszolva Stumpf István úgy fogalmazott, hogy sokakkal együtt ő maga is úgy gondolja, "ez a fajta korlátozás, ez bizony az alkotmányos jogállam testén ütött egy nyílt sebet". De ha a parlament a korlátozásokat az alkotmányba foglalja, az AB-nek már nincs lehetősége ennek felülírására.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
