Valér
4 °C
8 °C

Faragtak az ügyészségitörvény-tervezeten

2011.10.17. 13:58
Az új ügyészségitörvény-tervezet első nyilvános verziója pénzügyi szempontból rosszabb az ügyészek számára, mint a korábbi változat. A pótlékok alacsonyabbak lennének, a törvény pedig nem adna garanciát az ügyészségi költségvetés szinten tartására. A főügyész mégsem dönthetné el bármelyik ügyről, hogy melyik bíróság elé kerüljön, közjogi pozíciója azonban tényleg erősödne, bejárhatna a Kúria üléseire is.

Hétfőn nyilvánosságra hozta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az ügyészségről szóló sarkalatos törvény és az ügyészek jogállásáról, az ügyészi életpályáról szóló törvény tervezetét a kormany.hu-n. A tervezetek több ponton is változtak ahhoz a korábbi, nem nyilvános verzióhoz képest, amely még szeptemberben az Index birtokába került.

Megmaradt az az új elem a hatályos változathoz képest, hogy az ügyészséget önálló alkotmányos szervezetként definiálnák. A tervezet legfrissebb változatában is szerepel, hogy a legfőbb ügyész kiemelten védett vezetőnek fog minősülni, vagyis személyi védelemre lesz jogosult hivatalos és magánprogramjain is, valamint a tisztségéhez fűződő egyéb jogosultságait tekintetve a Kúriának (ma még Legfelsőbb Bíróság) az öt közjogi méltóság közé sorolt elnökével azonos beosztásúnak számít majd.

Polt beülhet a Kúria üléseire, de csak kiemelt ügyben választhat

A hétfőn nyilvánosságra hozott változat is lehetővé tenné a legfőbb ügyésznek, hogy tanácskozási joggal részt vegyen a Kúria ülésein. Ez azért különös, mert a bíróságok dolga az, hogy döntsenek az ügyészség által készített vádiratok megalapozottságáról. Nehezen érthető, miért kell a főügyész jelenléte a bíróságok vezető testületének ülésein. Az új törvény tervezetének korábbi, szeptemberi változata még azt is tartalmazta, hogy a legfőbb ügyész tagja marad az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak. Ez a hétfőn kiadott verzióból már kimaradt.

Gyanítható volt, hogy csak elírás történt, de a szeptemberi változat túlment a betv. nyár eleji módosításán, amikor nemcsak a kiemelt, hanem valamennyi büntetőügyről rendelkezett úgy, a legfőbb ügyész "az eljárás ésszerű időn belüli, illetve soron kívüli elbírálása érdekében dönt a vádemelés helyéről". A legfrissebb verzió kijavította ezt, pontosítva, hogy csak a kiemelt jelentőségű ügyekről van szó.

A pénzt megfognák

Az Index információi szerint az ügyészség szakemberei által készített eredeti tervezet az ügyészek kárára változott a pénzügyek terén szeptember óta. Kikerült belőle az a rendelkezés, amely szerint az ügyészség költségvetését úgy kellett volna megállapítani, hogy ne legyen kevesebb az előző évi összegnél. Az sincs már benne az új verzióban, hogy az ügyészség számára pluszfeladatot törvény csak úgy állapíthat meg, ha biztosítja rá a pénzügyi fedezetet.

A hétfőn kiadott változat lefaragott a korábbi tervhez képest az ügyészeknek járó különféle pótlékokból is. A beosztási pótlék például járási ügyészségen nem az illetményalap húsz, hanem csak tíz százaléka lenne. Főügyészségen harmincöt helyett húsz, fellebviteli főügyészségen ötven helyett negyven, a Legfőbb Ügyészségen hatvanöt helyett hatvanra csökkenne az arány. (Ezek az arányok egyébként megegyeznek a beosztási pótlék hatályos szabályozásával.) Hasonlóan szállították le az arányokat a szeptemberi változathoz képest a címpótlékoknál is.

A minisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy a most kiadott dokumentum csak egy tervezet, amely módosulhat, ezért ebben a formájában még nem tekinthető a kormány álláspontjának. Észrevételek tételére nem hagytak túl sok időt, az október 17-én kiadott tervezetről október 18-ig várnak észrevételeket. Mindkét törvény 2012. január elsején, az Alaptörvénnyel együtt lépne hatályba.