Kónya szerint van remény

Jól felépített politikai kampányt folytat a kormány a hajléktalanok ellen, állapította meg A Város Mindenkié (AVM) csoport szervezésében a Kossuth téren rendezett tüntetés több felszólalója. Az apropót az adta, hogy a Fidesz frissen kinevezett hajléktalanügyi referense, Kocsis Máté 12 képviselőtársával módosító javaslatot nyújtott be a szabálysértési törvényhez, amit hétfői ülésén vitatott meg a parlament. A javaslat szerint azok a hajléktalanok, akiket hat hónapon belül másodjára is azon kapnak, hogy „életvitelszerűen tartózkodnak közterületen", akár hatvan napos elzárásra is büntethetők lennének.

Fotó: Nagy Attila

Az egész történet az építési törvény tavalyi módosításával indult, ami lehetővé tette az önkormányzatoknak a hajléktalanokat kitiltó rendeletek megalkotását. Ezt követte Tarlós István budapesti rendelete, majd Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester fellépése a hajléktalanok ellen, és ez csúcsosodik ki a szabálysértési törvény módosításában, ismertette a folyamatot a rendezvény első szónoka, Udvarhelyi Tessza. A most javasolt módosítással az AVM hajléktalan aktivistája, Papp Csaba szerint már országosra terjesztik a hajléktalanok elleni hajszát. „Elüldöztek a belvárosból, az aluljárókból, az erdőkből. Hova meneküljünk tovább?" – kérdezte.

Papp szerint a kormány úgy tesz, mintha a hajléktalanok lennének a bűnösök, pedig ők csak szélsőséges szegénységben élnek, amiért a mindenkori kormányé, nem pedig „a legkiszolgáltatottabb álampolgároké" a felelősség. Pintér Sándor, Tarlós István és Kocsis Máté is „durva, embertelen" politikusok. A legnagyobb fújolás Kocsis említésekor kezdődött a téren. Papp szerint a Fidesz a kényszerben látja a megoldást, pedig a hajléktalanság nem rendészeti probléma. „Nem ingyen lakhatást kérünk, hanem megfizethető lakhatást" – mondta végül.

Papp beszéde után a tüntetés résztvevőit felkérték, hogy pár percre képzeljék magukat a hajléktalanok helyébe, és heverjenek le a Parlament elé. A földön fekvőkre aztán ráküldték a hatóságot, akik most az AVM aktivistái voltak, és akik a tér két oldalán látható „Börtön" felirat mögé próbálták tessékelni az életvitelszerűen az utcán heverésző publikumot. Talán a hajléktalanokból lett hatóság volt túl engedékeny, talán a tüntetők voltak elszántabbak, de pár perc után a szervezők a hidegre való tekintettel véget vetettek a performansznak, tanulságként pedig azt szűrték le, hogy a hajléktalanoknak is határozottan ellen kell állniuk a zaklatásnak.

A következő felszólaló Kopiás Attila "Steve" volt, aki arról ismert, hogy a múlt kedden kiköltözött egy józsefvárosi padra, majd feljelentette magát a kerületi kapitányságon. „Negyedórán belül nyolcan intézkedtek ellenem" – mesélte. Két nap múlva öltönyben hajtotta végre ugyanezt a műveletet. Akkor nem vitték el, azt mondták neki: „nem vagyok hajléktalan, így ha akarom se sérthetem meg a törvényt". Akciójával arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a szabályozás alapjogokat sértő módon tesz különbséget ember és ember között.

Kopiás arról is beszélt, milyennek ismerte meg az AVM hajléktalan aktivistáit, akik tanulás és munka mellett dolgoznak azon, hogy lakhatóbb legyen a város, helyeznek el köztéri vécéket, hogy tiszták maradhassanak a közterületek, vagy dolgoznak az árvízi töltéseken, ha úgy hozza a szükség. A hajléktalanok elleni fellépésben pedig reményt is talált. Mint mondta, nyolc éve vesz részt különböző civil mozgalmakban, „de még soha ennyien nem kerestek, mint az elmúlt egy hétben". Ráadásul a segíteni akarók mindenfélék, „van köztük bal- és jobboldali, liberális és konzervatív, keresztény és ateista, jómódú, szegény, szociális munkás és rendőr is". „Lehet, hogy ez a magyar demokrácia legszomorúbb pillanata – utalt a törvényhozásban zajló vitára – de itt kint valami elindult, összefogtunk, hogy megvédjük a legkiszolgáltatottabbakat".

Ugyanerre a végkövetkeztetésre jutott a tüntetés utolsó felszólalója, a legnagyobb tapssal fogadott Kónya Péter, a Rendvédelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke és a Magyar Szolidaritási Mozgalom alapítója. Kónya röviden és lényegretörően beszélt. Felidézte, hogy október 1-én, pár órával a Szolidaritás megalapítása után, miután már átvonultak a Clark Ádám térre, megjelent egy csapat hajléktalan. „Egy zacskó pogácsát és egy zacskó ötforintost hoztak, azt mondták, ők ezzel tudnak segíteni" – mesélte. Akkor is, és a mostani tüntetésen is azt érezte, hogy van alternatívája a Fidesz elképzeléseinek; hogy bár a fideszesek „talán elfelejtik, hogy épül fel egy társadalom", az emberek nem felejtenek el segíteni egymáson. „Ahogy végignézek rajtatok, azt gondolom, van remény" – mondta.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!