Az informatikus vakok sem tudtak online megszámláltatni

A KSH-nak biztosítania kellett volna az esélyegyenlőséget minden téren. És ha 18 nyelvre le tudták fordítani a kérdőívet, nem lett volna sokkal nagyobb erőfeszítés a vakok számára is elérhetővé tenni azt, hogy önállóan is válaszolhassanak a kérdésekre.

Ennek lehetőségét törvényi kötelezettség biztosítani. Az egyesület álláspontja szerint az igazi esélyegyenlőség ezt kell, hogy jelentse. Elvégre nekik is fejenként majdnem 2000 forintjukba került a 19 milliárdos népszámlálás.

Az eszközök megvoltak

A vakok és gyengénlátok számára az internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépek használata a kapcsolattartás egyik legfontosabb eszköze. Vagyis többségüknek módjukban állt volna kitölteni online is a kérdőívet, hiszen az ehhez szükséges eszközök rendelkezésükre állnak.

A számítógépes részt megoldani egyébként mindössze annyi lett volna, hogy a képernyőolvasó szoftverek által kezelhető online kérdőívet készítenek. Ezek a programok ugyanis ingyen letölthetőek egy látássérülteket segítő alapítvány honlapjáról.

A honlapok akadálymentes kialakítására egyébként van nemzetközi szabvány, ami magyarul is ingyenesen hozzáférhető. Így plusz anyagi ráfordítást sem igényelt volna különösebben egy vakbarát oldal elkészítése.

Ideális esetben így akár éjszaka is kitölthették volna a kérdőíveket, és nem kellett volna megkérniük látó ismerőseiket, vagy beengedniük a biztosokat. Akik felé nem meglepő, hogy a gyakran rossz tapasztalatokkal rendelkező fogyatékkal élők nem feltétlen fordultak bizalommal. Elvégre megbízólevelük vagy igazolványuk hitelességét sem áll módjukban ellenőrizni.

A konkrét nehézségek

A legelemibb probléma, hogy az azonosító és a jelszó papírról való felolvasásához segítségre van szüksége a szervezet képviseltjeinek. Ennek orvoslásához pedig minden papíron fel kellett volna tüntetni mindkét adatot Braille-írással is.

A lakáskérdőív helyiségekkel és azok méreteivel foglalkozó kérdésében a szobaszámra válaszoló részt például látó segítsége nélkül lehetetlen volt kitölteni. Emellett az olvasószoftver nem mindig jelezte, ha egy kérdés már megválaszolásra került.

A szenzitív adatok esetében pedig nem tudatta hangjelzés a kitöltővel, hogy a kérdések megválaszolása nem kötelező. Ráadásul a kurzor néha visszaugrott a lap tetejére, ami azért volt gond, mert amúgyis nehézséget okozott a bejelölés pontos helyének megtalálása. Ezen kívül a hibákra sem figyelmeztetett hangjelzés.

Kezdettől fogva akadálymentes kérdőívet kellett volna tervezni

A legnagyobb aggály a számítógépes kitöltéssel kapcsolatban az volt, hogy a kész online kérdőívet próbálták meg utólagosan a vakok és gyengénlátók igényeihez igazítani. Sokkal egyszerűbb lett volna egyből olyan kérdőívet készíteni, amit az ernyőolvasó programok rendesen tudnak kezelni. Tökéletes nem is lehetett volna az utólagos korrigálás révén.

Németh Orsolya, az egyesület alelnöke ezt az utólag akadálymentesített épületek problémájához hasonlította. Esetükben is sokkal nagyobb erőfeszítésbe telik az akadálymentesítés, mintha alapvetően a mozgáskorlátozottak igényeit figyelembe véve tervezték volna meg őket. Bár ezt egy régi épületnek nincs értelme felróni.

Megállapodás is született

Kérdésünkre válaszolva Németh Orsolya az illetékes pontos ismerete hiányában Szakály Melindát, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) elnökét nevezte meg, mint egyeztetésért felelős személyt. Tudomásuk szerint a KSH és az MVGYOSZ között együttműködési megállapodás is született, ám annak tartalmát nem ismerik. Az egyeztetés egyébként még nyáron megkezdődött, de pontos dátumot ennek kapcsán sem tudtak mondani.

A hvg.hu információi szerint ugyanakkor, a korábban említett szervezet, az Informatika a látássérültekért Alapítvány ügyvezető helyettese, Szatmári Péter volt az MVGYOSZ részéről megbízva azzal, hogy KSH-val együttműködjön.

Szatmári azt nyilatkozta a fent említett cikkben, hogy ő ugyan nem hagyta jóvá a fejlesztéseket, ezért a KSH által ott említett rábólintás nem igaz. Azt is hozzátette, hogy a KSH-t sem kötelezi ezek leellenőriztetésére semmi.

Ennek megfelelően az alapítvány honlapjára október 4-én feltett kitöltési útmutatóban is azt tanácsolják, hogy a látássérültek vegyék igénybe látó embertársaik segítségét a kitöltéskor, mert anélkül nehézségekbe ütközhetnek még az amúgy rendszeresen internetező gyengénlátók és vakok is. A leírás utána folytatódik természetesen.

A gyengénlátók még így is képesek voltak az internetes kitöltésre, de a vakoknak és aliglátóknak ez már nem ment. Az egyesület tudomása szerint olyan vak személyek sem voltak képesek a kérdőív internetes kitöltésére, akik amúgy képzett informatikusok.