Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Decemberig szabad a kilakoltatás

2011.10.21. 07:06
Évente több ezer kilakoltatást hajtanak végre. Az utcára került embereknek csak töredéke a bedőlt lakáshiteles, a többség önkormányzati lakás nem fizető bérlője. A szokásos téli kilakoltatási moratórium csak decemberben lép életbe. Vannak olyanok, akiket az sem véd meg a kilakoltatástól, és csak az önkormányzatok jóindulatán múlik, hogy lakás nélkül maradnak-e a hidegben.

„Mindig rettegek, hogy mikor zavarnak ki innen bennünket” – mondja a nyolcgyerekes apa, aki családjával együtt közel két hónapja egy józsefvárosi bérlakásban húzza meg magát. Régen egy szabolcsi faluban éltek, de tönkrement, lakhatatlanná vált a házuk. Budapestre jöttek, hogy a férfi itt próbáljon munkát, megélhetést találni. Hat-hét éve vannak nyilvántartva a Menhely alapítványnál, éltek utcán, aluljáróban is, míg – valaki szívességéből – beköltözhettek az eleve tartozásokkal terhelt, 35 négyzetméteres önkormányzati lakásba, meséli a férfi.

DGYAK20031127001
Fotó: Takáts Péter

Hivatalos felszólítást egyelőre nem kaptak, de a távozásukat akaró szomszédok az udvaron közölték velük, hogy intézkedtek a kilakoltatásuk érdekében az önkormányzatnál. Az apa a kínai piacon dolgozik, oda jár pakolni, mikor milyen munka adódik. Amikor viszont nincs otthon, a gyerekei félnek, nehogy pont akkor jöjjenek kilakoltatni őket, meséli.

Több ezer kilakoltatás évente

Míg a devizahitelesek megmentése központi téma, az önkormányzati bérlakások tartozást felhalmazó lakóiról sokkal kevesebb szó esik, pedig a kilakoltatások többsége ellenük irányul. Évente 3-4 ezer esetben foganatosítanak a végrehajtók olyan cselekményt, amikor valaminek az elvégzésére, tűrésére kötelezik az adóst. A szám az utóbbi években folyamatosan nő, míg 2007-ben 3237, tavaly már 4266 ilyen eset volt. Ez 90 százalékban a kilakoltatást jelenti. A legtöbb kilakoltatást önkormányzati bérlakás adós lakójával szemben hajtják végre, csak az esetek kis részében van szó önkényes lakásfoglalókról vagy éppen devizahitelesekről, tudtuk meg Császti Ferenctől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara ügyvezető alelnökétől.

A fűtési szezon már elkezdődött, de az évből hátravan még másfél hónap, amikor szabad a kilakoltatás. A bírósági végrehajtásról szóló törvény december elsejétől március elsejéig tiltja a kilakoltatást, pontosabban előírja, hogy „a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását” ezutánra kell halasztani. Ezt a szabályt még 2003 telén hozta meg a parlament. Amikor a parlament tavaly a lakáshitelesek védelmében meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot április 15-ig, akkor az először a nem fizető bérlőkre is vonatkozott, ám a későbbi – először júliusig, majd októberig  tartó – hosszabbításokból őket már kizárták.

D  HB20081107013
Fotó: Honéczy Barnabás

„Mind a hitelhátralékosok, mind az önkormányzati bérlakásszektorban élő családok tömegei vétlenek a gazdasági válság kialakulásában. E tény elismerésére épülő társadalmi szolidaritásból ezért egyaránt részesülniük kell. Nem pusztán azért, mert nyilvánvaló, hogy a hajléktalanságból csak a legritkább és legszerencsésebb esetekben léteznek kivezető utak, hanem azért is, mert szintén tény, hogy a prevenció mindig olcsóbb és hatékonyabb, mint az utókezelés” – írta közleményében a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet még a rájuk is vonatkozó moratórium lejárta előtt.

Sokan nem várják be

A kilakoltatások azonban elkezdődtek április 15-e után. A végrehajtói kamara alelnöke szerint az önkormányzati bérlakások esetében némileg emelkedett a kilakoltatások száma az utóbbi időben, az új ügyek mellett ugyanis elővették azokat is, amelyek április közepéig a moratórium miatt álltak.

Az elmúlt hetekben mintha a kilakoltatásokról szóló hírek is gyakoribbá váltak volna. Szeptember közepén a Blikk írt arról, hogy akár 140 újpalota családnak kell kiköltöznie tartozás miatt. Az önkormányzat a jogerős bírósági végzésre várt akkor még. A Zalai Hírlap pedig múlt héten arról számolt be, hogy a zalaegerszegi önkormányzat sajátos megoldást választott: lakottan értékesítene olyan bérlakásokat, amelyeknek a lakója legalább félmillió forinttal tartozik.

278434 119958911432457 100002550457583 133072 7773887 o

Általában hónapok, néha akár évek szoktak eltelni a kilakoltatásig onnantól, hogy az önkormányzat végrehajtást kér a nem fizető bérlő ellen. A kilakoltatás Császti szerint csak a megindult végrehajtások 20 százalékában következik be ténylegesen, a többiek vagy megegyeznek az adósságuk rendezéséről, vagy önként elhagyják a lakást.

A Város Mindenkié érdekvédő csoport aktivistája, Vojtonovszki Bálint szerint általában érzekelhető, hogy az önkormányzatok még a téli moratórium előtt igyekeznek minél több embert kilakoltatni. Császti Ferenc viszont azt mondta: a végrehajtók igyekeznek viszonylag egyenletesen terhelni saját magukat, ezért szerinte nem jellemző, hogy a december előtti időszakban megugrana a kilakoltatások száma.

Az önkényes lakásfoglalót csak a jóindulat védheti

Vannak emberek, akiket a rendszeres téli moratórium sem véd attól, hogy hideg időben az utcára kerüljenek. A kilakoltatás kötelező elhalasztása nem vonatkozik sem az önkényes lakásfoglalókra, sem azokra, akiket korábban rendbírsággal sújtottak, mert nem tettek eleget valamilyen kötelezettségüknek a végrehajtási eljárásban, vagy akadályozni próbálták a végrehajtást végző hatóság intézkedését.

Demszky Gábor egykori főpolgármesternek szokása volt, hogy minden év novemberében megkérte a kerületi polgármestereket: önkényes lakásfoglalót és rendbírságra kötelezettet se lakoltassanak ki télen az „emberiességi szempontokra” figyelve. Demszky felszólítása viszont csak kérés lehetett, az önkormányzatok maguk dönthették és dönthetik ma is el, hogy szüneteltetik-e télen a kilakoltatásokat.

DEGER20050323031
Fotó: H. Szabó Sándor

„Hat éve foglalkozom ilyen ügyekkel, sok önkényes lakásfoglalót lakoltattak ki a téli időszakban is” – mondta A Város Mindenkié aktivistája. Sokszor úgy válik valaki önkényes lakásfoglalóvá, hogy korábban érvényes, de határozott idejű bérleti szerződése volt. Ha a szerződés megszűnik, és megindul az eljárás, akkor annak lezárultáig lakáshasználati díjat számolnak fel a volt bérlőnek, ami többszöröse a bérleti díjnak. Amikor az eljárás lezárul, a volt bérlőből önkényes lakásfoglaló lesz, akinek ráadásul – a lakáshasználati díj miatt – nagyobb tartozása is van addigra, magyarázta az aktivista.

Az önkényes lakásfoglalók esetében ha hatvan napon belül megkezdik az eljárást, akkor egy jegyzői határozat elég a kilakoltatáshoz. Ha a hatvan nap eltelik, akkor már az önkényes lakásfoglalók ügyében is végrehajtó intézkedik. “Télen én nem szoktam kilakoltatni” – mondta Császti Ferenc az önkényes lakásfoglalókról. Úgy tudja, hogy a kollégái is hasonlóan állnak ehhez, és szerinte az önkormányzatokra is jellemző ezen a téren bizonyos rugalmasság. Ritkának tartja, de azért szerinte is előfordul mégis, hogy önkényes lakásfoglalót télen tesznek az utcára. Azt mondta: ez inkább olyan szélsőséges esetekben történik meg, amikor a lakó a köznyugalmat is zavarja, vagy pedig a lakás tulajdonosa nem önkormányzat, hanem magánszemély.

Egyre több a végrehajtás

A végrehajtási ügyek száma évről évre nő, 2003 óta bőven megduplázódott, akkor még csak 145 624 volt, tavaly már 325 471 volt. A végrehajtási ügyek többsége "kis követelés", ami nem éri el a százezer forintos összeghatárt, és mindössze 20 százalékban beszélhetünk 500 ezer forint felett követelésről, mondta el Császti Ferenc. Az összes érkezett ügyhöz viszonyítva az utóbbi két évben 1 százalék alatt maradt az árverésen értékesített ingatlanok aránya, 2011 első félévében a végrehajtási ügyek 0,6 százalékában, összesen 1376 alkalommal volt ingatlan árverés, és nagyjából 50 százalék volt ebből lakóingatlan.

A kitűzött ingatlanárverések száma évi 20 és 30 ezer között mozog. 2008-ban, a válság kirobbanásának évében volt a legmagasabb, 30 975, ami látványos emelkedést jelentett az előző évi 25 874-hez képest. Tavaly 29 575 ingatlanárverést tűztek ki. Általánosságban is igaz az, hogy ezeknek körülbelül a fele lakóingatlan. A sikeres ingatlanárverések száma jóval kisebb, nagyjából tizedakkora, mint a kitűzéseké. 2010-ben például 2377 sikeres ingatlanárverés volt. A kamara alelnöke szerint ennek két oka van. Egyrészt az, hogy “az árverés a végső pillanat”, gyakori, hogy az adós az utolsó pillanatban tesz valamit a megakadályozására: fizet valahogyan, vagy egyezséget köt. Másrészt sok lakást azért nem tudnak elárverezni, mert nem kerül rájuk vevő.