Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Vasárnap egy órával többet alhatunk

2011.10.26. 09:17 Módosítva: 2011-10-26 12:37:41
Az őszi óraátállítás nem jár olyan látványos következményekkel, mint a nyári, de legalább még egy órával többet alhatunk a négynapos hétvégén.

Közeleg az őszi óraátállítás, amikor a helyi időt visszaállítjuk az időzóna idejéhez - tájékoztatott a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) . Erre Európában egységesen október utolsó vasárnapján kerül sor. Idén október 30-án kell majd egy órával visszaállítanunk óráinkat, 03.00-ról 02.00-ra. A nyári időszámításra 2012 márciusának utolsó vasárnapjáig kell várnunk.

„A nyári-téli időszámításnak köszönhetően körülbelül 6 milliárd forinttal csökken az ország éves villanyszámlája. Évente mintegy 120 GWh villamos energia takarítható meg, ez a mennyiség egy városnyi háztartás éves fogyasztásának felel meg” – mondta Tari Gábor, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. vezérigazgatója.

Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. - azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség - között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák.  Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.

Nem lesz olyan látványos

A tavaszi óraátállítás látványosabb következményekkel jár, mint az őszi. A hazai villamosenergia-rendszert irányító vállalat szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a fogyasztási adatokat. Ezekből az látszik, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta másfél-három százalékos (2000–4000 MWh) fogyasztáscsökkenés látható. Ez a mennyiség akár egész évre elegendő lenne ezer háztartás számára. A vállalat által éves szinten becsült megtakarítás MWh, ami 30–40 ezer, egy városnyi háztartás éves fogyasztásának felel meg.

A fel nem használt energiát kifizetni sem kell, ami körülbelül hatmilliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját. A megtakarítás a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát kell az erőművekben termelni.

A most előttünk álló, őszi óraállítás nem hoz ilyen látványos változást: az emberek többsége sötétben kel, fekszik az óraállítás előtt és után is, a lámpák ugyanannyit égnek. Az energiafogyasztás mértéke sem fog kiugróan megváltozni az új évszak beköszöntével: az elmúlt tíz év adataiból az látszik, hogy a nyári fogyasztás egyre jobban megközelíti a télit, a két csúcsérték különbsége harmadára csökkent. Ez például annak köszönhető, hogy idén a visszatérő kánikula idején a klímák több áramot igényeltek (de azért a július 14-én mért 6212 MW elmaradt az emlékezetesen forró 2007-es nyári rekord 6320 MW-tól).

Magyarországon 1980 óta térünk át évről-évre a nyári időszámításra, azért, hogy energiát spóroljunk, ugyanígy tesznek Európa-szerte, az Unió többi tagállamában is. 1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez.

Sokakat azonban nem vígasztal ez az egy órányi alvástöbblet: fejfájásról, rosszkedvről és levertségről számolnak be, ezért van, ahol megszűntették ezt a rendszert. Így történt legutóbb Oroszországban, ahol március utolsó vasárnapján állították át utoljára az órákat, ősszel már nem állnak vissza a téli időszámításra.

Az ország mindenkori fogyasztási adatai folyamatosan nyomon követhetők a MAVIR honlapján.