Lesz-e honvédelmi óra a Waldorf-iskolákban?

Központosítás, egységesítés, kötelező témák, nagyjából ez a Hoffmann Rózsa-féle törvénytervezet tartalmi rezüméje. A jogszabály a Nemzeti Alaptantervet kiegészíti a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével. Kötelező lesz bizonyos, eddig elhanyagolt témákat tanítani, ilyenek például a művészet és honvédelmi nevelés, a KRESZ, az egészségnevelés, a családi életre nevelés, a pénzügyi-fogyasztóvédelmi ismeretek vagy a hon- és népismeret.

A helyi tantervekben minimális lesz a mozgástér, azok az órai időkeret tíz százalékát érinthetik csak. Az iskoláknak jövő év végig felül kell vizsgálniuk a pedagógiai programjukat.

Pont a lényeg hiányzik még

Az okozza a bizonytalanságot, hogy a törvény az egyelőre nem létező kerettantervekre és az új Nemzeti Alaptantervre utal, mondta Horn György az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője. Horn szerint nem lehet tudni, milyen feltételeknek kell majd megfelelniük az alternatív iskoláknak, az elit iskoláknak vagy a hátrányos helyzetűeket fejlesztő speciális iskoláknak. Most úgy néz ki, hogy az állam akarja megmondani, mit kell csinálni az iskolákban, ehhez az állam írná a kerettanterveket, előírná az eszközöket és a tankönyveket is. Az iskolákat egyelőre nem ismert feltételek teljesítésére köteleznék, és ha ezeket nem tudják teljesíteni, akkor akár fel is számolhatják az intézményeket.

Nem ördögtől való az egységes tanterv

Illés Jenő, a Budapesti Montessori Általános Iskola és Gimnázium munkatársa a köznevelési törvény alapelvét, a nevelés és az oktatás egyforma jelentőségűvé emelését jónak tartja, és szerinte alapvetően nincs baj azzal sem, hogy központosítják a tanterveket. „Nem baj, ha fekete-fehéren tudja mindenki, hogy mit kell megtanítani” – mondta. A Montessori iskolák eleve a régi nemzeti alaptanterv szerint működnek. A montessoris szakember a tanterv kibővítését látja hibás megoldásnak. A gyerekek nagy része nem képes szöveget értelmezni, és dolgukat a jelenlegi tankönyvek többsége sem könnyíti meg. „Realizálni kellett volna a gyerekek képességeit. Amíg a szövegek értelmezése nem megy gördülékenyen, addig értelmetlen a tananyagot növelni” – jegyezte meg. Az általános iskolában szerinte nem lenne szabad bővíteni a tananyagot, középiskolában pedig differenciálni kéne iskolatípusok szerint.

A Magyar Waldorf Szövetség egyelőre nem kívánt nyilatkozni a témában, mert mint elmondták, az egyeztetések a tervezetről még folyamatban vannak. Felmerülhet a kérdés, hogy miért egyeztetnek, ha egyszer a kormány elfogadta a törvényszöveget, ami a parlamenti szavazásra vár. A válasz egyrészt az, hogy a kulcsfontosságú alap- és kerettantervekről még semmit sem tudni, másrészt a kormány vagy egyes képviselők az utolsó pillanatig adhatnak be módosító javaslatokat.

Lehet felmentést kapni

Kaphatnak-e iskolák részben vagy egészben felmentést a kerettantervek, illetve a NAT-ban foglaltak alól? Ha igen, milyen feltételekkel? - kérdeztük meg az Oktatásért Felelős Államtitkárságon. A sajtóosztály azt válaszolta, hogy igen, kaphatnak, az eddigi önállóan akkreditált kerettantervek átdolgozása után.

Arra, hogy a tananyag központi meghatározása hogyan befolyásolja a létező alternatív iskolák működését, az államtitkárság azt válaszolta, hogy az továbbra is lehetővé teszi az alternatív iskolák működését, viszont magasabb támogatással.

Az azonban egyelőre teljesen bizonytalan, hogy marad-e annyi szabadság a tantervek meghatározásában, hogy egyáltalán érdemes legyen alternatív iskolát fenntartani Magyarországon.

Bár az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete - a jogszabály kötelező társadalmi egyeztetésének részeként - többoldalas véleményt fűzött a törvénytervezethez, nem valószínű, hogy az érintett iskolák véleménye bármilyen mélységben beépült volna a törvényszövegbe. Az anyag leadási határideje e hét hétfőn éjfélkor volt, a kormány pedig másnap, kedden már el is fogadta a jogszabály szövegét.