Ez a poszt a következő Percről percre része:

Kommunistázás és lázadás a Házban

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az interpellációk után az azonnali kérdések következnek, de előtte még Kövér László javaslatára leváltották a Nemzetbiztonsági Bizottság éléről a Gyurcsányhoz csatlakozott Vadai Ágnest, helyére a szocialista Molnár Zsoltot választották meg.

    Most az azonnali kérdések, majd a kérdések következnek, ezeket már nem közvetítjük. Az országgyűlés ma nem hoz határozatokat, két törvény vitáját kezdik csak meg. Az első az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvény a népszavazási kezdeményezésről, a másik Gulyás Gergely javaslata az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről, melynek lényege, hogy az 1956-os megtorlások résztvevői és elrendelői ellen is eljárás indulhasson.

  • A kormány nevében válaszoló Fónagy János államtitkár a jogszabályi környezetet ismertette, amely szerint valakinek ellenőriznie kell az engedéllyel közlekedő vasúti szerelvények megfelelősségét, amit a kormány még megfejelt egy hatósági ellenőrzési kötelezettséggel is. Megtudtuk, hogy a magyar vasúti járműpark elöregedett, de karbantartható, amit ellenőrzésekkel felügyelnek is.

    Fotó: Huszti István

    A konkrét esetben meg még folyik a vizsgálat, de annyi már kiderült, hogy a vasúti kocsin tapasztalt hiányosságok önmagukban nem okozhatták a balesetet, a társaság szerelvényei pedig ilyen balesetet máskor nem szenvedtek, azaz Korondi félelmei "a valóságtól elrugaszkodottak". Korondinak más értesülései vannak, ezért nem fogadta el a választ. A kormánytöbbség viszont elfogadta.

  • A közlekedés biztonságát veszélyeztető szerelvények lephetik el a magyar vasútvonalakat, legalábbis a jobbikos Korondi Miklós szerint, aki egy szeptember 27-i vasúti balesetet idézett fel, amikor egy tehervonat ötödik vagonja siklott ki. Ez utóbbi azért hangsúlyos elem, mert Korondi szerint ez furcsa.

    De ha jól értjük, nem meglepő, mert egy romániai bejegyzésű társaság, a Train Hungary szerelvényéről van szó, amelynek a mozdonyai is rossz állapotban vannak. Állítólag a vagonok olyan rossz állapotban voltak, hogy a műszaki vizsgálók is csak kapkodták a fejüket. Korondi szerint feltételezhető, hogy hamisítanak is a cégnél, mert a tulajdonos Granped tulajdonában van a járműjavító is. Mit tesz a kormány a jelenség megakadályozására, kérdezte.

  • Halász János államtitkár szerint az alkotmány egyetlen paragrafusából sem vezethető le, hogy ne lehetne megkülönböztetni gyermekeket, ezért mi sem logikusabb, mint az, hogy az élettársi kapcsolatban élőknél kizárják a nevelt gyermekek összeszámításának lehetőségét.

    Aztán kiderült, hogy Kiss Péter 2006-os leveléből idézve húzta csőbe a kormányon és ellenzékben mást mondó szocialistákat. Idézte még Göncz Kingát is ugyanebben a témában, aki hasonlókat mondott, kiemelve, hogy az alkotmány csak a házasságnak nyújt kiemelt védelmet. Hogy a mostani kormánynak mi a kérdésről a véleménye, az nem derült ki. "Rossz válasz" - utasította el a választ Nyakó. A kormánytöbbség viszont igen

  • "Sem a hatályos alkotmány, sem más jogszabály nem határozza meg a család fogalmát" - mutatott rá egy érdekességre a szocialista Nyakó István, aki ezután kifogásolta, hogy az élettársi kapcsolatban élők, bár szerinte családnak minősülnek, mégis kevesebb családtámogatásra jogosultak, mint a házasok. Azaz, a kormány diszkriminálja azokat, akik nem az általuk elképzelt családmodelben élnek.

    "A családnak nem a megjelenési formája fontos, hanem a tartalma" - mondta, majd azt, hogy hiába hangoztatja a kormány, hogy számára a legfontosabb a gyermek, ha ez is "csak egy hangzatos szlogen marad". "Ha önöknek tényleg olyan fontosak a gyerekek, miért büntetik meg őket? Mikor törlik el a diszkriminatív intézkedést" - kérdezte.

  • "Megértjük, hogy a munkáról az MSZP-nek mindig a kényszermunka jut az eszébe" - kontrázott Kontrát államtitkár, aki szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltők öregségi nyugdíjként kapják majd jövőre szolgálati nyugdíjukat, míg a fiatalabbak ellátmánya adóköteles lesz.

    Szerinte amúgy a nyugdíjreform nem kényszer, hanem lehetőség, megnyílt a szolgálati nyugdíjasok előtt az út a visszatérésre a munka világához. A munka világa pedig nem feltétlenül a rendőrséget vagy a tűzoltóságot jelenti. Azokat, akiket mégis visszafoglalkoztatnak, nem kötelezhetik túlmunkára és nem teljesíthetnek fegyveres szolgálatot. Fizetésük forrását pedig biztosítani fogják. "A kényszermunkával, ha lehet, ne is viccelődjön" - mondta be a rekontrát Harangozó, aki nem fogadta el a választ. A kormánytöbbség viszont igen.

  • Következőként a szocialista Harangozó Tamás érdeklődött a kormányzat "valódi céljai" iránt, mert szerinte bár Kontrát államtitkár korábbi válaszában biztosította őt, hogy kidolgozzák a szolgálatba visszaterelt korengedményes nyugdíjasok visszafoglalkoztatásának elveit, de ennek nem látja a nyomát.

    Így továbbra is csak az biztos, hogy ha nem állnak munkába, elveszítik nyugdíjuk 16 százalékát. Hogy ha foglalkoztatják őket, akkor az nem világos, hogy eddigi nyugdíjukat kapják majd csak meg, vagy rendes fizetést, de ha rendes fizetést, arra hol van a fedezet a költségvetésben? Mi történik Matolcsy bukása után? Mi történik, ha felülvizsgálják az adópolitikát? Akkor még rosszabbul járnak a szolgálati nyugdíjasok, vélekedett.

  • "Nagy baj lenne, ha igaz lenne, amit ön mond" - vágott vissza Scheiringnek Czomba Sándor munkaügyi államtitkár, aki úgy értelmezte Scheiring felszólalását, mintha a magyar kormány tehetne az Elcoteq üzemének bezárásáról, pedig ilyen szerintünk nem hangzott el.

    Czomba elismerte, hogy valóban van a kirúgott munkásokat támogató európai alap, de szerinte ez nem működik túl sikeresen, mert 65 százaléknyi EU-s forráshoz 35 százaléknyi hazai forrást kéne hozzátenni. Van viszont egy másik alap, aminél csak 15 százalék az önrész, arra viszont pályázni kívánnak. A kormány mindenesetre azon dolgozik, hogy megmentsék a bajba került dolgozókat. Scheiring ennek ellenére sem tudta elfogadni a választ, mert "amikor az emberek éheznek, a kormánynak kutya kötelessége minden fillérért lehajolni". A kormánytöbbség ennek ellenére is elfogadta az államtitkári választ.

  • "Baranya megye egyik legnagyobb munkáltatója, a finn Elcoteq bezárja üzemét" - kezdte drámai hangulatú felszólalását az elempés Scheiring Gábor, aki szerint több tucatnyi család kerül drámai helyzetbe az anyacég csődje miatt bezáró üzem bezárása miatt. Szerinte támogatásukra lenne pénz egy direkt erre a célra létrehozott európai alapból, amihez pályázni kell, a pályázatban bizonyítva, hogy a munkahelyek az anyavállalat csődje miatt szüntek meg.

    "Az alap Andor László biztoshoz tartozik, aki már többször ajánlotta felhasználását a mindenkori kormány intézkedéseihez, de ezt eddig egyszer sem vették igénybe" - mondta, majd rákérdezett, hogy miért.

  • Mengyi Roland a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közrendvédelmi program anyagi támogatásáról érdeklődik.

  • A válaszadó Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint sokan keverik a szürke és a fekete foglalkoztatást, az előbbi szerinte arról szól, hogy a tevékenység legális, de nem fizetnek utána közterheket, míg a fekete foglalkoztatásnál már maga a tevékenység sem legális, tehát ha jól érti, Staudtnak a szürke foglalkoztatással vannak problémái.

    Cséfalvay szerint tény, hogy előre be kell jelentkezniük a munkaügyi ellenőröknek, de az átfutási idő rövid. A vizsgálatok szerint szabadságolással, munkaidő-nyilvántartással, szünetek megadásával voltak problémák. Szürke foglalkoztatásra azonban nem találtak bizonyítékot. "A parlament nem bíróság, így ha valóban tudomása van szürke foglalkoztatásról, a megfelelő jogi úton tegyen lépéseket" - javasolta Staudtnak, aki "természetesen" nem tudta elfogadni a választ, a kormánytöbbség ugyanilyen természetesen igen.

  • A jobbikos Staudt Gábor szerint áldatlan állapotok vannak Ferihegyen, amiket meddig tűr még a kormány? Elhibázott és törvénytelen privatizációról beszélt, majd arról, hogy biztonsági kockázat van a Liszt Ferenc reptéren, mert információi szerint "megnőtt a feketén foglalkoztatottak száma, létszámuk eléri a 3-5 ezer főt".

    Ez szerinte nemzetbiztonsági kockázatokat is rejt, mert nincs nyilvántartás arról, ki dolgozik a reptéren. Az érintettek értesülnek a munkaügyi ellenőrzésről, mert a hatóságoknak belépési engedélyt kell kérniük. Úgy tudja, hiányzik a védelmi terv is. "Érdekli-e a kormányt, hogy az egyetlen nemzetközi repülőterünkön tömegesen foglalkoztatnak feketén munkavállalókat" - kérdezte.

  • "Amikor ön volt a polgármester az ötödik kerületben 2002-2006 között, akkor a szocialista kormány tűrte a nyiltan neonáci becsületnapi rendezvényeket" - vágott vissza Steinernek Kontrát Károly, aki szerint a "nemzeti együttműködés kormánya soha sem fogja eltűrni az ilyen rendezvényeket".

    A konkrét esettel kapcsolatban azt mondta, hogy rendőri intézkedésre okot adó cselekmény nem történt, és még panaszt, bejelentést sem kaptak az ügyben. A Zagyva György Gyulára vonatkozó kérdés helyett egy másikat válaszolt meg. Steiner ezen, mármint hogy nem is a kérdésére válaszolt Kontrát, meg se lepődött. (A Jobbik bekiabál, mert Steiner nácizott.) Steiner szerint a kormány "együttműködik a nyilasokkal", mert "félnek, hogy elveszítik a szélsőjobboldal látens támogatását". Apróbb műszaki hiba miatt a képviselők elsőre nem tudtak szavazni a válaszról, amit aztán a kormánytöbbség a Jobbik támogatásával magabiztosan elfogadott.

  • Steiner Pál a belügyminiszterhez intézett interpellációját azzal kezdte, hogy valamikor az elmúlt hetekben zsidózó tömeg vonult a parlament elé. Mint kiderült, a Jobbik Palesztina ENSZ-be való felvételét követelő tüntetéséről beszélt, amely után a BRFK nem indított eljárást közösség elleni izgatás miatt. "Hogy lesz a most mostból mocskos zsidó" - kérdezte annak kapcsán, hogy a tömeg eleje még Palesztina azonnali felvételét követelve az előbbit, a tömeg vége pedig ezt félre értve az utóbbit skandálta. Indul-e eljárás közösség elleni izgatás ellen, kérdezte, ahogy azt is, hogy egy év elteltével kiderül-e, hogy valóban rakott-e kipát Zagyva György Gyula Károlyi szobrára.

    Fotó: Huszti István
  • Véget ért a 2012. évi költségvetés általános vitája. A vita lezárása után Jakab István házalelnök Pál Józsefre emlékezett, aki az első parlamentben az MDF képviselője volt, és a múlt héten hunyt el. Most az interpellációk következnek.

  • Szakértői véleményt kért a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés miatti esetleges jogi felelősséget vizsgáló albizottság többek között arról, hogy milyen jogi kérdéseket vet fel, ha egy miniszterelnök eltitkolja az ország valódi költségvetési helyzetét - mondta el Cser-Palkovics András, az albizottság fideszes elnöke a testület szerdai ülése után. (MTI)

  • Az öninterpelláció után az elempés Scheiring Gáborban támad fel újra a baloldali érzékenység, amikor arról kérdezi a kormányt, hogy miért nem segít a kirúgott dolgozókon, még akkor sem, ha lenne rá lehetősége. Utána a szocialista Harangozó Tamás kérdezi a belügyminisztert a "szolgálatba visszakényszerített" nyugdíjasok sorsáról, párttársa, Nyakó István pedig a "nemzeti gyermek diszkriminációs programról" kérdez. A sort két jobbikos zárja, közülük Korondi Miklós hetedikként biztosan megkérdezheti, hogy mit tesz a kormány a magyar vasútvonalakat ellepni készülő, közlekedést veszélyeztető szerelvények ellen. Egyed Zsolt nyolcadikként szólalna fel, ha lehetőséget kap, ő a túlbürokratizált, ezáltal működésképtelen mezőgazdasági szaktanácsadásról kérdezne.

  • A napirend előtti felszólalások után most kb négy órában lezárják a 2012. évi költségvetés általános vitáját, ezt nem közvetítjük. Várhatóan délután kettő körül csatlakozunk be újra a parlament munkájába, ekkor kezdődnek az interpellációk. Elsőként a szocialista Steiner Pál kérdezi majd Pintér Sándor belügyminisztert a pofonosztó szigorról - mivel a miniszterelnök a Magyar Gárdának igért két pofont, gondoljuk, hogy a szélsőjobboldal elleni fellépés lesz a téma. Steiner után a jobbikos Staudt Gábor kérdezi a kormányt a tűrhetetlen ferihegyi állapotokról. A kormánypárti öninterpelláció témája a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendteremtés lesz.

  • Rétvári Bence igazságügyi államtitkár szerint régóta zajló vitákat kíván lezárni a kormány a kommunista nyugdíjak visszavételével és az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségének kimondásával. "A kárpótlás, még ha csonka módon is, de megtörtént Magyarországon" - jelentette ki, de szerinte sem végzett jó munkát a hatalom, mert a kommunizmus áldozatai megbélyegzésük miatt most alacsonyabb nyugdíjból élnek, tehát most is szenvedniük kell üldöztetésük miatt. Bezzeg a kommunizmus működtetői kiemelt nyugdíjakat kapnak, tehát nem volt teljes az 1990-ben elvégzett munka. "Egyedi mérlegelés" - hangzott el egy kulcsszó, tehát a kormány ezek szerint nem általános érvénnyel venné el a nyugdíjakat a kommunizmusban funkciót betöltőktől. A német példát hozta fel, ahol szintén mérlegelés alapján vontak meg privilégiumokat a kommunista rendszer funkcionáriusaitól.

    11
  • Az utolsó napirend előtti felszólaló a fideszes Gulyás Gergely, aki az igazságtételről beszél. Szerinte a múltban csak jelképes kárpótlást kaptak a diktatúra üldözöttei, miközben a diktatúra működtetőinek a megszerzett javaik közül "még csak annyiról sem kellett lemondaniuk, amennyiből az áldozatokat kárpótolták". Gulyás szerint tévedés Antall Józsefet hibáztatni az igazságtétel elmaradásáért, mert arról azok tehetnek, akik 1990-ben még antikommunista kampányt folytattak, hogy aztán 1994-ben koalícióra lépjenek az utódpárttal, tehát az SZDSZ. Említette a Zétényi-Takács féle igazságtételi törvényt, amit amúgy az Alkotmánybíróság utasított el. Végül rátért saját, ma tárgyalandó javaslatára, amely alapján büntethetővé tenné az 1956-os megtorlások elrendelőit. "Elutasítjuk a kettős mércét" - mondta, utalva rá, hogy a nácikat a mai napig üldözi a jog, miközben a kommunisták békében élhetnek. "Elfogadhatónak tartanánk-e, hogy büntetőeljárás folyik egy közkatona ellen a kommunizmusban elkövetett bűnök miatt, miközben Szállasi helyettese egy rózsadombi villában élvezi nyugdíját" - példálózott.

    10
  • A kormány nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszolt. "Nem idézném vissza a kifejezését, a totoját" - idézte vissza Vona kifejezését. A kormány szerinte több intézkedést dolgozott ki a devizahitelesek megmentésére, "ott tartunk, hogy valamennyi adóscsoport számára van valamilyen megoldás". "Nagyon kényes egyensúly mentén mozgunk, nézze meg, hogy egy olyan javaslatnak, mint a végtörlesztés, milyen hatása van a forint árfolyamára és a CDS-felárra" - vetette el a teljes forintosítás ötletét. A kormány célja, hogy ezen kényes egyensúlyt figyelembe véve alakítsa ki a megoldást. Az ország finanszírozhatóságát és a pénzügyi stabilitást is biztosítani kell. A végtörlesztés iránt tudomása szerint nagyon nagy az érdeklődés.

    09
    Fotó: Huszti István
  • Negyedikként a jobbikos Vona Gábor szólalt fel. "A devizahitelesek problémája lassan évtizedes problémává válik" - mondta, és szerinte a kormány felelőssége, hogy ez az elmúlt másfél évben sem oldódott meg, mert a kormány "totojázik", ha pedig nyilatkozik valamit, azzal zavart kelt. "Tegye a szívére a kezét, államtitkár úr, ha ön ellenzékben lenne maga szerint is méltatlan lenne, ahogy ezt a problémát meg kívánják oldani". A kormány intézkedéseit tervszerűtlennek és észszerűtlennek nevezte, majd előadta, hogy a Jobbik javaslata szerint a hitelesek felvételkori árfolyamon végtörleszthessenek. Ennek érdekében már négyszázezernél is több aláírást gyűjtöttek. A nemzeti eszközkezelőt "kormányzati problémamaszatolónak" keresztelte át, az árfolyamgátról pedig kijelentette, hogy megbukott. A devizahitelt "pilótajátéknak" nevezte, ezek szerint nem tudja, hogy az mi. Javasolta, hogy a végtörlesztés mintájára vezessék be a résztörlesztést.

    08
  • Hillernek is Hoffmann Rózsa válaszolt. "Körülbelül 15-ik alkalommal folytatunk párbeszédet" - kezdte, de ezen nem lepődik meg, mert az elmúltnyolcévben, ellenzékből a Fidesz és a KDNP is sokat bírálta az MSZP oktatáspolitikáját. Hoffmann szerint nem igaz, hogy "hosszas huzavona után" ért volna finisébe a javaslat, hanem "hosszas egyeztetés" után, amiben ő a kritikát is hajlandó volt elfogadni - Hoffmann javaslatát csak a kormány kétszer dobta vissza. Az sem igaz, hogy 2012-re több pénzt ígértek volna, mert 2013-ra ígértek több pénzt. "Egy eladósodott országtól nem várható, hogy egy év alatt pótolja" azokat a pénzeket, amiket szerinte még a szocialisták vontak ki az oktatásból. A tankötelezettségről szóló vita "felmelegített leves", nem igaz, hogy "ki fogják hajigálni a 16 éveseket" az iskolából, a cél csak annyi, hogy aki nem tud vagy nem akar tanulni, az dolgozhasson. A cél, hogy a tanulás a lazulás helyett a szorgalomról szóljon, mondta.

    05
  • Az oktatási témát a szocialista Hiller István viszi tovább napirend előtt. Ő az oktatási koncepció és a költségvetés ellentmondásaira hívta fel a figyelmet. Szerinte is szűkíti és korlátozza az oktatáshoz való hozzáférést a kormány. "Korlátozni fogják az államilag finanszírozott helyek számát és emelik a költségtérítést" - mondta, amivel szerinte az a cél, hogy kevesebben járjanak egyetemre, főiskolára. "Önök 2008-ban elcipeltek hárommillió embert az urnákhoz" - emlékeztetett a részben a tandíj elleni "szociális" népszavazásra. Hiller szerint a kormány a tankötelezettség korhatárának csökkentésével évente 15-16 ezer fiatalról mond le, akik úgyse juthatnak munkához, akármit is mond a kormány. "Hol van az oktatási elképzelések alapja a költségvetésben? Azt hallottuk maguktól, hogy minden tanár többet fog keresni. Hol van ez a költségvetésben?" - kérdezte. "Ez a törvény menthetetlen, ennek egy jó sorsa van, ha visszavonják. Mi ezt szeretnénk" - zárta felszólalását.

    06
    Fotó: Huszti István
  • A kormány nevében Hoffmann Rózsa államtitkár válaszolt. "Elnézést kérek, ha nehezen tudok beszélni, ez egy betegség miatt van" - kezdte, majd azért bírálta az LMP-t, mert demagóg. "Az ön felszólalása tele volt olyan állításokkal, amelyek nem, vagy csak részben igazak" - mondta. A kilencvenes évek elején, amire Osztolykán hivatkozott, az adott generáció tíz százaléka juthatott be az egyetemre, most viszont már az ötven százaléka, és ezt nem is kívánják csökkenteni, mondta Hoffmann, aki maga is szegénygyerek volt, anyja egyedül nevelte. Az sem felel meg a tényeknek, hogy kész keretszámok lennének a szakokon, mert arról majd a kormány fog dönteni. Az sem igaz, hogy nem egyeztettek volna a hallgatókkal, "23 olyan pont is van, amit a hallgatók kérésére vettünk be a tervezetbe". "Igen, a hallgatók lázadtak, a kormány ellen lázadtak" - ismerte el, de szerinte egy "rendet szerető politikus nem a lázadásért emelne szót". Tagadta, hogy röghöz kötnék a hallgatókat.

    07
  • "Az én szüleim is munkásemberek" - kezdte felszólalását az elempés Osztolykán Ágnes, aki úgy véli, az oktatás demokratikus fordulatának köszönheti diplomáját, de most a kormány elveszi a munkásemberek gyerekeitől az esélyt a továbbtanulásra azzal, hogy 29 milliárdot kivon a felsőoktatásból, amit aztán tandíj formájában szedne be. "A Fidesz úgy fogja végezni, mint minden kormány, ami hazugsággal jutott hatalomba" - mondta. Szerinte ugyanis a diákság mozgolódása lázadássá fog fokozódni, de legalábbis ő nagyon reméli, hogy "ez még csak a kezdet". "Az LMP szolidáris a leendő és a jövendőbeli hallgatókkal" - jelentette ki, majd igazságos, demokratikus és átlátható felsőoktatást követelt. "Lehet más a felsőoktatás" - mondta, erről pedig javaslatot is írtak, ami a honlapjukon olvasható is. "A Fidesz retteg a diákok tiltakozásától, ezért küldte Hoffmann Rózsa helyett Navracsics Tibort a tárgyalásokra" - mondta. Osztolykán állítása szerint a kormány megszünteti a magyar- és a történelem szakokat. "Elutasítjuk a költségtérítés felemelését, elutasítjuk, hogy bevezessék a tandíjat, mert emiatt a fiatalok már 18 évesen el fognak menni" - jelentette ki.

    04
  • "Kétségtelen, hogy a legjobb fogyasztóvédelem a verseny" - jelentette ki válaszában a kormány piacgazdaság-felelőse, Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár. De fontos a fogyasztóvédelem is, ami, mint Tarnai példája is mutatja, akkor hatékony, ha reagál a lakossági bejelentésre. Ő is dicsérte a kormányhivatalt, ami méretgazdasági szempontból hatékonyan működik. A fogyasztóvédelem pedig, biztos ami biztos, fokozza ellenőrző tevékenységét.

    03
  • A kereszténydemokrata Tarnai Richárd idézőjeles hatósági ellenőrzésekről szóló felszólalását 4-5 kereszténydemokrata párttársa hallgatja csupán. Tarnai egy cégről beszél, ami 38 ezer kilogramm lejárt szavatosságú élelmiszert adott át a hatóságoknak, egy héttel korábban meg háromezer kilogramm lejárt szavatosságú élelmiszert hozott forgalomba. Ezután dinamikusan váltott a kormányhivatalok dicséretére, mert azok összehangolják a korábban "kiskirályságokként" működő ellenőrző hatóságok munkáját. Elhangzott, hogy "ne legyünk európa romlottélelmiszer-lerakata". Szerinte a kiút az, amit az általa is említett példa mutat, amikor a jogsértő cég egy hét után már önkéntes jogkövetésbe kezdett, ami annak köszönhető, hogy nincs boszorkányüldözés. "A magyar sajtó jól vizsgázott, valamennyi sajtóorgánum beszámolt az esetről, és ennek eredményeként tudható be az önkéntes jogkövetés" - mondott ezután valami mást. A sajtó szerepe azért kitüntetett, mert a nép nem fog attól a forgalmazótól vásárolni, ami a hírek szerint lejárt szavatosságú ételeket hoz forgalomba. "Minden magyar ember közös érdeke, hogy csak jó minőségű, nem lejárt szavatosságú ételek kerüljenek forgalomba" - találta fején a szöget.

    02
  • Tudósításunk nem az ülésteremből íródik, mi is a tévéközvetítést nézzük. Abból az látszik, hogy a teremben csak lézengenek a képviselők. Latorczai János házalelnök a halottak napjára emlékezve nyitotta meg az ülést, a gyertyák ezek szerint "kicsi, imbolygó fények", amelyek az ősökre emlékeztetnek. "Maradjunk most ülve, és egy perces néma emlékezéssel adózzunk halottainknak" - mondta, összekötve az emlékezést a november 4-i gyásznappal is.

    01
    Fotó: Huszti István
  • A szerdai ülés a kereszténydemokrata Tarnai Richárd felszólalásával kezdődik majd, ő címe alapján a "hatósági ellenőrzésekről" beszél majd, így, idézőjelben, tehát vagy a hatósági ellenőrzésekről beszél majd, vagy nem. Az elempés Osztolykán Ágnes bezzeg idézőjelek nélkül beszél diáklázadásról, hogy aztán a témát, az oktatáspolitika kérdését a szocialista Hiller István gördítse tovább. A sorban a következő a Jobbik vezére, Vona Gábor lesz majd, aki szerint a kormánynak nincs hitele. Utolsóként Gulyás Gergely szólal fel, akinek ma tárgyalják az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló javaslatát. Napirend előtt is erről beszél, "ma is időszerű az igazságtétel" címen.