A képviselők bizottsági munkáját is díjaznák

A bizottsági munkáért is biztosítana többletjuttatásokat az országgyűlési képviselőknek az Alkotmányügyi bizottság albizottsága, amely a képviselőik fizetéséről szóló új szabályozást készíti elő. Az albizottság Lázár János fideszes frakcióvezető koncepciójából kiindulva dolgozza ki álláspontját.

A testület a hétfői ülésen elhangzottak szerint várhatóan olyan országgyűlési határozati javaslatot terjeszt a Ház elé, amely a helyettes államtitkári javadalmazással egyező tiszteletdíjat biztosítana a képviselőknek - ez jelenleg csaknem havi bruttó 750 ezer forint -, egyezően a Lázár-féle koncepcióval.

A kiinduló dokumentum azonban további pénzbeli juttatást nem biztosított volna, az albizottság azonban módosítana ezen. Többségi álláspontjuk szerint az alapilletmény 20 százaléka járna a képviselőknek pluszban egy rendes bizottsági tagságért, a kiemelt bizottsági tagságért pedig annak 30 százaléka. A második bizottsági tagságért plusz 10 százalék lenne a díjazás, a vizsgáló- és eseti bizottságokért pedig 5 százalék.

A bizottsági elnökök ezen felül plusz 30 százalékra lennének jogosultak, az alelnökök pedig további 20 százalékra. Az Országgyűlés jegyzőinek pluszjuttatása az alapilletmény 30 százaléka lenne, és a tisztséget úgy vennék figyelembe, mint első bizottsági tagságot.

Az Országgyűlés alelnöke pluszban az alapilletménye 70 százalékát kapná, az Interparlamentáris Unió elnöke plusz 40 százalékot, alelnöke 20 százalékot. Az Országgyűlés elnökének fizetését külön törvény szabályozza.

Minden frakció esetében egy frakcióvezető és egy frakcióvezető-helyettes pluszjuttatását finanszírozná a Ház, valamint a frakció létszámától függően a második és minden további 50 fő esetében plusz egy helyettest. Az arányszám az Országgyűlés létszámának 200 főre csökkentése esetén 25-re esne. Megegyezés született azonban arról, hogy a frakciók a saját költségkeretük terhére bármennyi frakcióvezető-helyettest választhatnak.

A frakcióvezető pluszdíjazása az alapilletmény 30, a helyettesé pedig 20 százaléka lenne.

A bizottságban vita alakult ki, végül elnapolták a döntést arról, hogyan szankcionálható a bizottsági ülésekről való rendszeres távolmaradás.

Bár Rubovszky György (KDNP) elnök azt javasolta, hogy megfelelő technikai lehetőségek hiányában ezt ne szankcionálják, az ülésen Schiffer Andrást (LMP) helyettesítő Szilágyi Péter szerint a bizottságoknak is szavazógépet kellene használniuk, így megállapítható lenne a jelenlét. Ezt kormánypártiak a költségekre hivatkozva utasították el, valamint azzal, hogy gépi szavazás esetén a helyettesítést nem lehetne megoldani, ez pedig ellehetetlenítené a bizottsági munkáját.

Az albizottság várhatóan szerdán folytatja munkáját.