Egyelőre nem alapíthatnak frakciót Gyurcsányék

Nincs lehetőség rá, hogy az MSZP frakciójából kilépett tíz gyurcsányista azonnal frakciót alapítson, állapította meg a parlament alkotmányügyi bizottsága. A testület ülésén még Gyurcsány egykori párttársai is a frakcióalapítás ellen érveltek. Az MSZP szerint ugyanis a házszabály egyértelműen fogalmaz a frakcióból kilépett képviselők kötelező féléves pihenőjéről.

A testület hétfőn 21 szavazattal - a kormánypárti és a jobbikos képviselők támogatásával - hozta meg döntését. A szocialista bizottsági tagok nem szavaztak, LMP-s képviselő nem vett részt az ülésen. A bizottsági ülés után Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció "frakcióvezetője" azt mondta: kedden kérik a házelnöktől, hogy az Országgyűlés tárgyalja meg a frakcióalakítási ügyet. A parlamentnek erre a kérelem beérkezésétől számított 30 napja van, a döntés így még az őszi ülésszakban megszülethet.

Gyurcsány Ferenc és kilenc társa hosszú vívódás után a Demokratikus Koalíció egy éves születésnapján, október 22-én jelentette be az új párt megalapítását, másnap pedig azt, hogy önálló frakciót alakítanak. A tervbe Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője rondított bele másnap, amikor levélben tájékoztatta Kövér László házelnököt Gyurcsányék kilépéséről. A hangsúly pedig a kilépésen van, ugyanis a házszabály erről az esetről egyértelműen rendelkezik, a frakcióból kizárt vagy kilépő képviselők fél évig nem csatlakozhatnak másik képviselőcsoporthoz.

A Demokratikus Koalícióhoz csatlakozott tíz képviselő Mesterházy nyilatkozata ellenére is megalakultnak tekinti a frakciót, vezetőt is választott Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter személyében. Ő október 24-i sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ha akadályozzák frakciójuk azonnali megalapítását, az annak a bizonyítéka, hogy a Fidesz retteg tőlük, amúgy pedig a döntés a demokratikus jogok korlátozása lenne, ami miatt nemzetközi szervezetekhez fordulnak majd.

Döntés akkor nem született, mert Kövér László házelnök akkor épp dél-amerikai túrnén vett részt, helyettese, Lezsák Sándor pedig nem vállalta magára a döntést. Kövér hazatérte után pedig az alkotmányügyi bizottságra testálta a döntést.

A vita elején egyszeri alkalommal megadták a szót Molnár Csabának, a nem létező demokrata frakció vezetőjének. Salamon elnök eredetileg tíz percet adott volna Molnárnak, de Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő javaslatára végül csak öt percben kapott szót.

Molnár kezdésként "végtelen háláját" fejezte ki, amiért a bizottság előtt két határozati javaslat szerepel, amelyből az egyik a DKP frakciójának elismerését javasolta. Molnár azzal érvelt, hogy frakcióalapításuk házszabályszerű volt. Precedensként a bizottság 1994-es általános állásfoglalást idézte, ami szerint arra az esetre, ha a frakcióalapításhoz elégséges létszámú képviselő kilép és új frakciót alakít, nem vonatkozik a fél éves várakozási szabály.

Második precedensként az MDNP frakciójának 1996-os megalakulását hozta fel - az annyiban volt más, hogy akkor az MDF frakcióvezetője, Szabó Iván nem a képviselők kilépését, hanem az MDF frakciójának szétválását jelentette be. Molnár szerint most új frakció alakulásáról van szó, ezért értelmezése szerint nem vonatkozik rájuk a hathónapos türelmi idő.

A kereszténydemokrata Rubovszky György, aki 1996-ban megszavazta az MDNP frakciójának megalapítását, arra hívta fel a figyelmet, hogy akkor Szabó nyilatkozatával ellentétes nyilatkozat nem jelent meg, most viszont Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető bejelentette a gyurcsányista tízek kilépését, frakciótagságuk megszűnését. Ez alapján pedig érvényes a hathónapos moratórium. A fideszes Tury-Kovács Béla szerint is kilépésként kell értelmezni a történteket, de a jövőben mérlegelésre érdemesnek tartotta, hogy mennyiben kéne mindent eldöntőnek tekinteni a frakcióvezetői nyilatkozatokat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a független képviselők jogait aránytalanul korlátozza a házszabály.

Nem támogatta a frakcióalapítást a Jobbik sem, ezzel Gyüre Csaba képviselő szerint aligha okoztak meglepetést. Azzal érvelt, hogy nem is lenne etikus, ha egy, a frakció minden titkát ismerő képviselő egyik napról a másikra egy másik frakcióban kezd dolgozni. Párttársa, Gaudi-Nagy Tamás már csak azért is kifogásolta volna a frakcióalapítást, mert értesülései szerint ez esetben Gyurcsány mellé ülne a parlamentben. Ceterum censeóként Gyurcsányék büntetőjogi felelősségre vonását követelte.

A szocialisták álláspontja szerint Mesterházy frakcióvezető nyilatkozata az MSZP-frakció egyhangú határozatát képviseli, azaz a szocialista frakció nem szűnt meg és nem vált szét, azaz a kérdés értelmezése egyértelmű. Harangozó Tamás képviselő szerint éppen ezért színjáték, hogy két határozati javaslatot terjesztettek elő, amiben a szocialisták nem kívánnak részt venni, ezért nem is fognak szavazni a kérdésről. Szavaiból ugyan az következett, hogy nem értenek egyett a demokrata frakció megalakulásával, a bizottsági ülést követő sajtótájékoztatóján azt mondta, támogatják azt.

Az érvek után a bizottság a várakozásoknak megfelelően úgy szavazott, hogy a gyurcsányisták kiléptek a szocialista frakcióból, így fél évig független képviselők lesznek.