Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

150 milliárdból álmodik új Budapestet a kormány

Múzeumok, gyaloghidak, focipályák, konferenciaközpontok és egy vadonatúj Budai Vár országa leszünk, ha minden úgy alakul, ahogy a kormány ígéri. Mivel a Budapest fejlesztésére a Moszkva tér felújításától a rakpartok befedésén át a Kossuth Lajos utca alagútba futtatásáig a legváltozatosabb tervek készültek már, most összeszedtük azokat, amelyekhez a kormány már biztos kirendelésével is odaállt. A két kormányzati ciklus idejét felölelő tervek költsége mindösszesen a 150 milliárd forintot is elérheti, ha a legnagyobb projekt, a Várnegyed teljes, százmilliárdos költségű felújítása is megvalósul.

Ludovika Campus

A projekt: A Ludovika Campus, azaz a Ludovika, a régi katonai akadémia épületében és az Orczy-kertben lesz a január elsejétől induló Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ami befogadja a Corvinus egyetem államigazgatási karát, a Rendőrtiszti Főiskolát és a mai nemzetvédelmi egyetemet, bár utóbbi fizikailag nem költözik a Campusba. Felújítják az Orczy-kert parkját, és egy korszerű sportlétesítményt is építenének. A Ludovika egyik szárnyában működik a Természettudományi Múzeum, amelynek részben ki kell költöznie mostani helyéről. A kormány új épületet építene a múzeumnak, de az nem világos, hogy ez része-e a kiemelt beruházásnak. A projektet ismertető kormánybiztos erről talányosan annyit mondott, hogy a beruházás után a múzeum sem jár rosszabbul.

Frissítés:
Mint megtudtuk, a kormány tervei szerint a múzeumi adminisztráció a területen belül egy másik épültbe költözik, a közönség által látogatott kiállítóterek viszont változatlan helyszínen maradnak, mindez a beruházás keretein belül.

Átadás: 2014.

Költség: Körülbelül 20 milliárd forint, kisebb részben uniós, nagyobb részben állami forrásból. Ha a projekt tartalmazza az új, 35 ezer négyzetméteres múzeumépületet, a költségek akár duplázódhatnak.

Felelős: Fürjes Balázs kormánybiztos, 2000 és 2002 között a Budapest Sportcsarnok (Budapest Aréna) újjáépítésének és az olimpiai pályázatnak a miniszteri biztosa. 2003 és 2011 között vállalatvezető egy ingatlanfejlesztő és -befektető cégcsoportban, a Wallis-érdekeltség WING csoportban. Munkáját személyesen Orbán Viktor irányítja.

A Budai Vár felújítása

A projekt: A budai Vár és környezetének rendezése az Új Széchenyi Terv nemzeti programjai között szerepel. A cél a teljes Várnegyed felújítása az Attila úttól egészen a Dunáig. A munka két fejlesztési területe a Várkertbazár és a nagyobb léptékű munka, a Várnegyed a Palotával együtt.

A Várkertbazár vízhordó lépcsőjének felújítására, tehát a Duna-parttól a Palotába vezető lépcsőre már jogerős építési engedély és kiviteli terv van. Ezen a vonalon nagyteljesítményű mozgójárda is működne.

A Várnegyed felújítása magában foglalja a Palota átalakítását, rekonstrukcióját, a Várnegyed köztereinek és épületeinek megújítását csakúgy, mint forgalmi rendjének átgondolását. A terv háttere, hogy a háború után gyorsan és koncepciótlanul végezték a Várnegyed és a Palota helyreállítását, sok épületet ok nélkül bontottak el, másokat pedig barbár módon állítottak helyre.

Átadás: A miniszteri biztos 2012 nyarán terjesztené a felújítást megalapozó hatástanulmányt a kormány elé. A Várkertbazár vízhordó lépcsőjének helyreállítása már a közeljövőben megkezdődhet. A Várnegyed és a Palota felújítása ugyanakkor már csak mérete miatt is több kormányzati cikluson átívelő projekt. A jelekből úgy tűnik, hogy a kormány a Palota felújítását venné előbbre. Erre utal, hogy már döntés született arról, hogy 2014-ig kiköltöznek a Parlamentből, és bár még nem jelölték meg az új helyet, az első Orbán-kormány törekvéseiből sejthető, hogy az a Palota lesz.

Döntés született a Palotában működő Nemzeti Galéria 2017-es elköltöztetéséről (erről lásd az új múzeumokat ismertető részt), így vélhető, hogy 2014-es újraválasztását követő ciklus végére fejezné be a rekonstrukciót.

Költség: A vízhordó lépcső és a mozgólépcső nagyjából 800 millió forintba kerülne. A Várkertbazár felújítása becslések szerint néhány milliárdos költség lenne. A vár teljes felújítása egyelőre felbecsülhetetlen, de akár a 100 milliárdot is elérheti.

Felelős: Zumbok Ferenc miniszteri biztos, akinek kinevezését szeptemberben hosszabbította meg fél évvel Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Zumbok Ferenc Orbán Viktor egykori tanácsadójaként kapta meg a feladatot. A jogász végzettségű biztos az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott, később ő felelt a Sándor palota felújításáért, ahová a miniszterelnök költözött volna. A terv a választási vereségükkel süllyedt el, az épület a köztársasági elnök otthona lett.

Az Üllői úti Fradi-pálya

A projekt: A várhatóan újból állami tulajdonba kerülő FTC-stadion lebontása, majd egy korszerű, 22 ezres focistadion építése. Az új Albert Stadiont a mostaninál hátrébb, az Üllői úti saroktelek Gyáli út felőli részén építenék fel, a telek értékesebb részét, az Üllői úthoz és a Könyves Kálmán körúthoz közelebb fekvő területet a tervek szerint vállalkozói kézbe adnák hasznosításra – erről Springer Miklós, a Ferencvárosi TC elnökségi tagja beszélt nemrég.

Átadás: 2014.

Költség: 12 milliárd forint, teljesen állami forrásból.

Felelős: Fürjes Balázs kormánybiztos.

stad451

Új múzeumok az 56-osok terén

A projekt: Legalább egy, de inkább két-három új múzeum épülne a Városliget mellett. Az elsőként megvalósuló épületbe kerülne a Magyar Nemzeti Galéria, amely jelenleg a Várban található. A második épületbe költözne a Kecskeméten, nehéz anyagi körülmények közt működő Fotográfiai múzeum. Egy esetleges harmadik múzeumba a Nemzeti Galéria költözne be.

A 2011. szeptember 30-án bejelentett döntés azért volt meglepő, mert a kormány korábban annak ellenére állította le a Szépművészeti bővítését, hogy jórészt EU-forrásokból már rendelkezésre állt az építkezéshez szükséges közel 4 milliárd forint.

Átadás: Az első múzeum pályázatát két év múlva fejeznék be, és 2017-ig épülne fel.

Költség: Az új Nemzeti Galéria hivatalosan 10 milliárd forintba kerül, mi szakértőktől úgy értesültünk, hogy a végösszeg inkább a duplája lesz. A beruházás teljes költségét EU-forrásokból remélik előteremteni. A további épületekről még nincsenek tervek.

Felelős: Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója. Megbízatása 2013-ig tart. Feladata a múzeumi negyed koncepciójának kidolgozása, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria összeolvasztása. Munkáját Orbán Viktor irányítja.

Az Erzsébet téri Gödör

A projekt: A cél a Gödör befejezése, kiegészítése egy színházteremmel, egy rendezvényteremmel, egy étteremmel, és egy háromszáz adagos konyhával. A projekt pikantériája, hogy a Gödör azért keletkezett, mert az első Orbán-kormány nem akart ide nemzeti színházat, leállította a már zajló az építkezést, és új helyszínt jelölt ki a Lágymányosi hídnál. Az Erzsébet téri Kulturális és Konferencia Központ megépítéséről még 2000 áprilisában állapodott meg a fővárosi önkormányzat és a magyar állam. A szerződés értelmében az államnak legkésőbb 2002. április 15-ig rendezett formában kellett volna átadnia az Erzsébet teret. Hosszas vita után a főváros átvette a félkész létesítményt, kiadta bérbe a jelenlegi üzemeltetőnek, addig, amíg el nem tudja adni, de senkinek sem kellett.

Most itt működik az igen népszerű Gödör Klub, de a területnek igazán nincs gazdája.

Átadás: 2014.

Költség: 1,5 milliárd forint.

Felelős: Fürjes Balázs kormánybiztos.

BBYMA20060824053

Még nem eldöntött, de lehetséges nagyberuházások

Tüskecsarnok

A projekt: A szerkezetkész lágymányosi Tüskecsarnok befejezése. A tetejére helyezett fénybeeresztők miatt tüskésnek tűnő épületet a 96-os világkiállításra kezdték el felhúzni 1994-ben, kiállítótérnek szánták, utóhasznosításként pedig egyetemi sportcsarnoknak. Egyikből sem lett semmi, mert az világkiállítást egy évvel később lemondta a Horn-kormány, az uszoda építését, aminek a gödröt már kiásták, rögtön abbahagyták. A csarnok éptése 1998-ban, egy ideiglenesnek vélt leállás után maradt félbe. Minderre elköltöttek 4-5 milliárd forintot, az azóta eltelt időben pedig még több mint egymilliárdot az őrzésre és az állagmegóvásra. 2008-ban Maserati-szintű konferenciaközpontot terveztek ide, amiből Trabant se lett.

Átadás, költség: Vizsgálat alatt. Korábbi becslések: 5-10 milliárd forint.

Felelős: Fürjes Balázs kormánybiztos, aki lapunknak adott interjújában arról beszélt, hogy ez a projekt még nem eldöntött, de a kormány azt kérte tőle, hogy mérje föl a Tüskecsarnok befejezésének és egy új többezer fős konferenciaközpont felépítésének a lehetőségét is.

Új, több ezer fős konferenciaközpont

A projekt: Egy több ezer fős konferenciaközpont felépítése.

Helyszín, átadás, költség: Vizsgálat alatt. Lehetséges helyszín a Nemzeti Színház melletti üres telek, ahová eredetileg, 2001-ben tervezték. Mint arról 2001 végén a Népszabadság beszámolt, a már aláírásra előkészített szerződés szerint az állam átvette volna a Millenniumi Városközpontot építő Trigránit Rt.-től a Nemzeti Színház mellé tervezett hatezer fős Kongresszusi Központ és a hozzá csatlakozó kaszinó és aquapark építését, azok finanszírozását.

A 10 évvel ezelőtti terven a balról 2. Soroksári úti épület a konferenciaközpont, de már csak a balról első épület helye üres
A 10 évvel ezelőtti terven a balról 2. Soroksári úti épület a konferenciaközpont, de már csak a balról első épület helye üres

Az elképzelések szerint a 15-20 milliárdos forrást a Magyar Fejlesztési Bank biztosította volna a Finta József építész már elkészült tervei alapján épülő központhoz. A Trigránitnak ellentételezésként az eddig felmerült költségeit, a telek árát és a tervezésre fordított pénzt térítette volna meg az állam. A terv a kormányváltással a süllyesztőbe került. Korábbi becslés: 15-20 milliárd forint.

Felelős: Fürjes Balázs kormánybiztos, ez a projekt sem eldöntött még. Fürjes Balázs cikkünk megjelenése után közölte, hogy valóban kapott megbízást a konferenciaközpont és a Tüskecsarnok megvalósíthatóságának vizsgálatára, de a beruházás elindításáról és a felelős személyéről a kormány később hoz döntést.