Móric
9 °C
15 °C

Tilos, de valójában büntetlenül lehet zavarni a traffipaxokat

A Belügyminisztérium vezetésével vizsgálja a kormányzat, mit kellene tenni a lézerblokkolóval, miután kiderült, hogy a jelenlegi szabályozás alapján a bíróság előtt nem lehet elítéltetni senkit a használatáért. A kormány a tavasszal azzal az érveléssel torpedózott meg egy törvénymódosítást, amely egyszerűen a tiltott eszközök listájára tette volna a blokkolókat, hogy a hatályos szabályok megfelelően szankcionálják a használatát, felesleges a dupla tiltás.

Nincs döntés arról, hogy felülvizsgálja-e a kormány a lézerblokkolók használatát korlátozó szabályokat. Az Index azt követően érdeklődött a közlekedési ügyekért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál, hogy szándékában áll-e módosítani a rendőrségi sebességmérőket megzavaró technikai eszközökre vonatkozó törvényt, hogy kiderült, az ügyészség nem tudta tartani a vádat egy lézerblokkolóval lebukott békéscsabai sofőr bírósági perében.

Az NFM egy hét tárcaközi egyeztetés után azt a választ adta, hogy egyelőre a Belügyminisztérium vezetésével tekintik át bírósági döntés nyomán kialakult helyzetet, és csak ezt követően foglalnak majd állást a szükséges lépésekről.

A tanácstalanság érthető, hiszen a kormányzat eddig hangoztatott álláspontja szerint a gyorshajtók számára kiváló büntetéselkerülési lehetőséget nyújtó eszközök használatát a jelenleg érvényes szabályozás is tiltja. Az Index korábban már beszámolt arról, hogy Lázár János lézerblokkolós ügye után 2011 márciusában kifejezetten kormányzati javaslatra akadályozta meg a kormánytöbbség, hogy a parlament elé kerülhessen egy olyan módosító indítvány, amely a nem engedélyezett eszközök közé sorolta volna „a közúti közlekedési ellenőrzések hatékonyságát csökkentő technikai eszközöket”. Schváb Zoltán az NFM közlekedési ügyekért felelős helyettes államtitkára az LMP által benyújtott módosítás bizottsági tárgyalása során azt állította, hogy a lézerblokkolók és a hasonló rádiófrekvenciás sugárzást kibocsátó eszközök használata jelenleg sem engedélyezett, ezért „egy már létező jogszabályi tilalmat megismételni a közúti közlekedésről szóló törvényben nincs értelme”.

A helyettes államtitkár a Btk. 300/c paragrafusára hivatkozott, azaz, „aki adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését jogosulatlanul akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő".

Erre hivatkozott az ügyészség is, amikor a gyulai bíróságon lezajlott precedens jellegű perben azt próbálta bizonyítani, hogy a sofőr a blokkolóval megzavart egy rendőrségi traffipaxot, amely az autó sebességét próbálta meghatározni. A békéscsabai autós ellen számítógépes rendszer elleni bűncselekmény gyanújával emeltek vádat.

Az eljárás során előkerült bizonyítékok alapján azonban az ügyészség végül úgy találta, nem állapítható meg a bűncselekmény, közölte az Indexszel Futó Sándor szóvivő, amikor arról érdeklődtünk, miért állt el a vádhatóság még a bírói döntés megszületése előtt korábbi álláspontjától. A szóvivő elmondta, azt sikerült bizonyítani, hogy a traffipax számítástechnikai rendszer, azt viszont már nem, hogy annak használata kimerítette a tv-ben megfogalmazott tényállást.

Az Index korábban megkereste az eljárást megindító Hajdú Antalt, a békéscsabai rendőrkapitányt, aki elmondta, a rendőrség lefoglalta az autót, illetve bekérte a traffipax berendezést, hogy az elektronikus eszközök naplózása alapján megállapíthassa, az autóban nemcsak be volt szerelve a lézerblokkoló, de működött is, amikor a traffipax megpróbálta bemérni.

"Ha a jogalkotó rendbe rakná a kérdést, az tiszta helyzetet teremtene a jogalkalmazó számára" - mondta Futó utalva arra, hogy a hivatkozott jogszabály nem a lézerblokkolók szabályozására lett kitalálva.

Mint írtuk, a lézerblokkolók kategorikus tiltása 2003-ig volt életben Magyarországon, amikor egy kormányrendelet kivezette a különösen veszélyes eszközök (vadászkés, etc.) sorából.

"Ha az ügyészség nincs meggyőződve arról, hogy valami bűncselekmény, nem folytatja az eljárást" - fogalmazott a szóvivő, aki elmondta, nem a védelem szolgált a vádat megdöntő bizonyítékokkal, az ügyészség saját elhatározásból döntött a visszalépés mellett.

Az elállás végül műszaki szakkérdéseken múlott. A törvény bár elég széleskörűen fogalmaz, amikor a számítástechnikai rendszer (a traffipax is ennek tekinthető) működésének jogosulatlan akadályozásának módjait sorolja fel - így például az "egyéb művelet" elég tág keretet ad arra, hogyan lehet megzavarni a traffipaxot.

Az ügyészség által megküldött indoklás szerint azonban az egy dolog, hogy a traffipaxról megállapítható, hogy számítástechnikai rendszer, de „a lézerblokkoló használata során adat bevitele, továbbítása és törlése kétségtelenül nem történik". A lézerblokkoló egy lézerimpulzust bocsát ki, amelynek hatására a traffipax az általa küldött jelből származó adatot nem tudja megfelelően értékelni. „Ez azonban kizárólag a mérési funkció megzavarására alkalmas, de nem magának a számítástechnikai rendszernek a működését befolyásolja."

A vád ejtésének előzménye lehet még a Legfőbb Ügyészség áprilisi állásfoglalása is. Az Index birtokába került irat már a tavasszal irányt mutatott a főügyészségeknek a hasonló ügyekben. Az állásfoglalás megállapítja, hogy a lézeres sebességmérő, amely elkülöníthető mérő és dokumentáló egységekből áll, de egységesen számítástechnikai rendszernek minősül, mégsem ezt az értelmezést sugallja a kollégáknak. A Legfőbb Ügyészség szerint ugyanis a lézerblokkoló használatával az autós nem kezelő és dokumentáló egységet, hanem

"az attól elkülöníthető sebességmérő készüléknek - kizárólag a mérési funkció megzavarása útján történő - működését akadályozza, tehát az adatbevitelt nem zavarja meg".

Valószínűleg nagy meglepetés lett volna, ha a békéscsabai perben elítélik az autóst, aki akár két évet is kaphatott volna, hiszen akkor feltehetően eljárást lehetett volna indítani az Index által bemutatott állami hivatalok magas beosztású vezetőinek, illetve a parlamenti képviselőknek szolgálati vagy magánautóin található blokkolók használata miatt is.