Zsófia
16 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Nem enyhítették a móri ítéletet

2011.11.10. 16:12
Nem tudta meggyőzni a móri mészárlásért elítélt Weiszdorn Róbert ügyvédje a Legfelsőbb Bíróságot arról, hogy védence nem érdemli meg a rá tavaly kiszabott nagyon súlyos ítéletet. Weiszdorn egyedül a biztonsági őrre lőtt a nyolc halálos áldozatot követelő bankrablás során, de az LB szerint társtettesként ugyanúgy felelős a vérengzésért, mint társa, aki korábban öngyilkos lett a börtönben.

A Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartja a Weiszdorn Róbertre tavaly decemberben kiszabott ítéletet, jelentette be a felülvizsgálati eljárás eredményét csütörtök délután Katona Sándor bíró. A döntés azt jelenti: a móri mészárlásért életfogytiglanra ítélt férfi leghamarabb negyven év után, 74 éves korában szabadulhat.

A felülvizsgálati eljárást Weiszdorn ügyvédje, Lichy József kezdeményezte, aki azt szerette volna elérni, hogy helyezzék hatályon kívül, vagy legalább enyhítsék a védencére kiszabott ítéletet. A bíró indoklása nagyjából fél órán át tartott. Annak a megmagyarázásával kezdte, miért nem helyezte hatályon kívül a tavaly decemberi ítéletet. Weiszdorn ügyvédje eljárási szabálytalanságra hivatkozva próbálta ezt kérni, mondván, az ítélet szerinte nem teljesítette maradéktalanul az indoklási kötelezettséget. A bíró azonban ezt a hivatkozást alaptalannak minősítette.

Az ítélet enyhítésére akkor lett volna lehetőség, hogy ha a védőnek sikerül meggyőznie a bírót: az ítélet meghozó Fővárosi Ítélőtábla téves következtetéseket vont le a megállapított tényekből, és Weiszdorn szerepe nem volt olyan jelentős a nyolc halálos áldozatot követelő mészárlásban.

A nyolc áldozat közül héttel a másik támadó, Nagy László végzett, aki még az első fokú ítélet előtt öngyilkos lett a börtönben. A bankban az első lövéseket Weiszdorn adta le a fegyvere után nyúló biztonsági őrre, ezután lefújta a kamerát festékkel, majd kitett az ajtóra egy feliratot, miszerint a bank műszaki ok miatt zárva van. Weiszdorn végül magát biztonsági őrnek kiadva az ajtóba állt, hogy elküldje a bankba belépni akaró embereket. Eközben Nagy László helyiségről helyiségre járva végzett mindenkivel, aki a bankban volt.

Weiszdorn büntetésre részben azért volt olyan súlyos, mert a Fővárosi Ítélőtábla tavaly decemberben úgy ítélte meg, hogy társtettes volt a mészárlásban, és azt előre eltervezték. Ügyvédje azt szerette volna elérni, hogy a Legfelsőbb Bíróság bírálja felül ezt, és hagyja el ezeket a minősítő körülményeket.

Lőfegyverrel nem szokás véletlenül ölni

Lichy József azzal is megpróbálkozott, hogy az őrre leadott lövéseket ne emberölésnek, hanem enyhébb bűncselekménynek, halált okozó testi sértésnek állítsa be. Szerinte Weiszdorn nem akarta megölni az őrt, és ezért nem is létfontosságú szervre célzott, hanem lágyéktájra, csak az őr lehajolt, ezért szenvedett halálos sebet a mellkasán.

A bíró az indokláskor ezt az érvelést vetette el először. Bírói tapasztalatára hivatkozva elmondta: a tipikus éppen ennek a fordítottja, vagyis az, amikor a támadó végezni akar valakivel, de a lövést elvéti, és az nem lesz halálos. Akaratlanul elkövetett gyilkosságot pedig általában eszköz nélkül követnek el, például valakit halálra verhetnek úgy is, hogy nem szándékosan okoznak ennyire súlyos, halálosnak bizonyuló sérüléseket. Lőfegyver esetében ez nem életszerű, jelentette ki a bíró. Katona Sándor azt mondta: több évtizede van a pályán, de nem emlékszik ilyen esetre, még csak nem is olvasott ilyenről. Ennek ellenére el tudná képzelni, hogy ilyesmi megtörténik, tette hozzá. Szerinte viszont ehhez olyan körülmények kellenének, amelyek kizárják az emberölésre irányuló szándékot, márpedig ilyenek a móri ügyben nem ismertek.

Nem kapott esélyt a biztonsági őr

A bíró szerint az a védői felvetés sem állja meg a helyét, hogy a bankban úgynevezett szándékváltás történt, és a mészárlás nem, csak a rablás volt előre eltervezve. Katona szerint nagyon lényeges körülmény, hogy elsőként Weiszdorn lőtt, és nem hihető, hogy az ölési szándék hirtelen alakult volna ki. A bíró szerint hiába nyúlt a fegyvere után a biztonsági őr, a megállításához elég lett volna, ha felszólítják, hogy dobja el a fegyvert. Felszólítás azonban nem volt, Weiszdorn rögtön lőtt eleve kibiztosított fegyverével.

Hogy a gyilkolás – minimum alternatívaként – benne volt a tervben, a bíró szerint bizonyítja az is, hogy több, nagy tűzerejű fegyvert vittek magukkal a támadók, és lőgyakorlatot is tartottak a bankrablás előtt.

Hallania kellett a sikolyokat

A társtettesség kérdésének megítélését attól tette függővé a bíró, hogy Weiszdorn, miközben az ajtóban állt, vajon tudta-e, mit csinál Nagy a bankban. Az ügyvéd egyszerű “terelőembernek” próbálta beállítani a védencét, aki szerinte csak rabláshoz akart segítséget nyújtani a kamera lefújásával, a felirat kitevésével, az emberek elküldésével. A bíró azonban arra jutott: Weiszdornak tudnia kellett, hogy társa gyilkol odabent, hallotta a negyvennél is több lövést, a sikolyokat. Ezért a bíró szerint mindazzal, amit csinált, az öléshez nyújtott segítséget.

Katona Sándor végül azzal zárta az indoklását, hogy a büntetés mértékén ő csak akkor változtathatott volna, ha változik a minősítés, azonban a Fővárosi Ítélőtábla által megállapított minősítések mindegyike helytálló volt. Weiszdorn arcát a bíró beszéde közben nem láthatta a hallgatóság, mert háttal ült.