Lukács
1 °C
14 °C

Pazarolva spórol a biztosításon az állam

2011.11.17. 06:44
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény hétfői módosítása alapján jövőre már nem kötnek felelősségbiztosítást az állami járművekre. A piaci szereplők szerint a döntés nem jelent megtakarítást, sőt, inkább plusz kiadásokkal járhat. Az állami járműflotta ahhoz kicsi, hogy szétterítsék rajta a kockázatot, ráadásul a határt átlépő kocsikra drága biztosítást kell majd kötni.

Összességében nem jelent megtakarítást, hogy jövőre szinte biztosan nem köt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) az állami kocsikra a tulajdonos, hanem inkább maga rendezi a károkat. Piaci források gazdaságtalannak tartják ezt a megoldást, ami nemzetközi problémákkal is járhat.

A parlament hétfőn szavazta meg a kgfb-törvény módosítását, melynek lényege, hogy az állam saját kézbe veszi a gépjárművei által okozott károk kifizetését, azaz nem köt rájuk biztosítást.

A Magyar Biztosítók Szövetsége elzárkózott a javaslat kommentálásától és a piaci szereplők is csak nevük elhallgatását kérve nyilatkoztak a témában. Egybehangzó véleményük szerint a megoldás nem költséghatékony. A helyzet felmérését nehezíti, hogy nincs hivatalos statisztika az állami tulajdonú gépjárművekről, amelyek eddig több biztosító nyilvántartásában szerepeltek.

A becslések szerint 30-40 ezer autóról lehet szó, ebbe beleértendőek a honcédség és a rendőrség autói, illetve Magyarország külföldi misszióinak járművei is. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy az állami gépjárműflotta mérete nem éri el azt a szintet, ahol már teríthető lenne a kockázat.

A biztosítók számítása szerint egy olyan portfólió, amelyben a károk szétterülnek, és matematikailag valószínűsíthetők, legalább 100 ezer járműből áll. Így az állam eleve hátrányból indul.

A biztosítók ráadásul viszontbiztosításokkal csökkentik a kockázatot, erre azonban az államnak nincs lehetősége. Ahogy az sem látszik, hogyan teremtheti elő az állam a fedezetét a személyi sérüléses károkra, ahol akár élethosszig tartó járadékfizetési kötelezettség is keletkezhet.

Európában a Zöld-kártya Egyezmény garantálja az autós külföldön okozott kárának megtérítését, amelynek az ellenértéke szerepel a kgfb-ben. A kgfb-ből kivett állami járműre az országhatáron határbiztosítást kell kötni. Ez viszont drága, így akár egy heti külföldi tartózkodás biztosítása több lehet egy éves kgfb díjnál. Az EU-ban kötelező nemzetközi kárrendezési hálózatot fenntartani, hiszen minden kárt szenvedett a saját országában intézheti a kártérítést, akkor is ha külföldi a károkozó. Ezt kiépíteni néhány tízezer járműre, fajlagosan igen drága.

További tisztázatlan kérdéseket vet fel, hogy  a nagyobb állami szervezetek közbeszerzésen kötöttek kgfb-t a gépkocsijaikra. Ezek általában több évre szólnak és egyelőre nem világos, mi lesz ezek sorsa az új szabályozással.