Magdolna
18 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Átszabják az igazságszolgáltatást

2011.11.21. 00:46
Négynapos üléssel folytatja munkáját a sztahanovista munkatempóra kapcsolt parlament, ennek keretében hétfőn hét törvényt is elfogadhatnak, köztük az igazságszolgáltatás egészét átalakító sarkalatos törvényeket a bíróságokról és az ügyészségről. A múlt heti halasztás után most már tényleg döntenek az önkormányzati vagyon államosításáról, és határoznak a jövő évi adótörvényekről is.

Hétfőn szokás szerint napirend előtti felszólalásokkal kezdődik az ülés, majd a Jobbik és az LMP is kísérletet tesz javaslatai napirendre vételére. A Jobbik a kommunista nyugdíjak visszavételéről és a Rákóczi-szabadságharc emléknapjáról szóló javaslatát, az LMP a kampányfinanszírozás átláthatóvá tévő javaslatát próbálja hetek óta napirendre venni, próbálkozásukat várhatóan ezúttal sem koronázza siker.

Ezt követik majd az interpellációk, köztük Tukacs István Orbán Viktor jobbkezének levágását javasló felszólalása, majd az azonnali kérdések, melyek közül a neki címzettekre ezúttal már Orbán Viktornak is válaszolnia kell.

Ezután következnek a határozathozatalok. A hétfőn elfogadandó törvényjavaslatokról a címükre kattintva olvashat bővebben.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatok

A két törvényjavaslat összefügg, ezért egyben tárgyaljuk. A bíróságok szervezeti rendszere átalakításának legfontosabb eleme a bírói önkormányzat, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) felszámolása. Bár a közigazgatási és igazságügyi minisztérium eredeti szándékával szemben a bíróságok igazgatását mégsem a minisztérium alá rendeli az új törvény, a most felálló Országos Bírói Hivatal (OBH) veszi át az eddigi önigazgatás szerepét. Ennek élére a parlament kétharmaddal választhat kilenc évre vezetőt – aki az OIT-tal szemben nem lehet az új törvényben Kúriára átkeresztelt Legfelsőbb Bíróság elnöke.

Azaz Baka András legfelsőbb bíró már csak emiatt is elveszti hatalma egyik felét. A másikat is el fogja, mert a bírák jogállásáról szóló törvény érdekes módon csak a Kúria elnökénél nem él azzal a kitétellel, hogy a korábban kinevezett vezetők megbízatása tovább élne – kormánypárti forrásaink megfogalmazása szerint tehát „Bakának vége van, mint a botnak". Gulyás Gergely pénteken alkotmánymódosító javaslatot nyújtott be, ennek alapján még idén megválaszthatják az új főbírót, aki aligha Baka lesz.

Mindez nem véletlen. Baka erős kritikával illette a javaslatot, amely szerinte a valódi problémákat nem orvosolja, nem nyúl hozzá az örökölt, lényegében a kiegyezés óta változatlan bírósági struktúrához, kezdve a Fővárosi Bíróság – Európa legnagyobb bírósága – feldarabolásával.

Baka a legkeményebben az OIT helyébe lépő új igazgatási csúcsszerv, az OBH elnökének jogkörét bírálta. A törvényjavaslat a parlament által kétharmados többséggel választandó OBH-elnök egyszemélyi döntési jogosultságába utalja az OIT és annak elnöke teljes teljes jogkörét. Baka Európában példátlan hatalomnak nevezte, hogy az OBH elnöke egy személyben határozhatja meg, ki lesz bíró és bírósági vezető Magyarországon.

A most még főbíró Baka szerint az OBH-elnöki jogkör terjedelme és gyakorlásának ellenőrizhetetlensége még a szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is példátlan.

Az új bírósági igazgatási szerv, az OBH vezetője a kormány tervei szerint operatívan tudja irányítani a bíróságok munkáját, vagyis segíteni tudja az ügyek gyors elintézését. A tervezetek szerint ugyanis a hivatal vezetője ügyeket vihet a kevésbé terhelt bíróságokhoz, illetve bírókat mozgathat egyes nagyobb terhelésű bíróságokhoz, vagy ügyekhez.

Az OBH mellett tevékenykedik az Országos Bírói Tanács, melynek tagja a Kúria elnöke és 14 másik bíró, akit az országos bírói értekezleten választanak meg. Az OBH elnökével együtt végzik a bíróságok igazgatását.

Az ügyészségről, illetve a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatok

Ez esetben is együtt tárgyalunk két, egymással szorosan összefüggő törvénytervezetet.

Bár régóta újra és újra felmerül, hogy az ügyészséget a nyugati demokráciák gyakorlatához hasonlóan a kormány alá kéne rendelni, az új ügyészségi törvény még fokozza is az ügyészség szovjet mintára kialakított függetlenségét. A most elfogadandó törvény önálló alkotmányos szervként definiálja az ügyészséget, így a legfőbb ügyész státusában a főbíróval egyenértékű közjogi méltóság lehet.

A javaslat szerint a legfőbb ügyész kiemelten védett vezetőnek minősül, hivatalos és magánprogramjain is védelemre jogosult. Nem csak ebben hasonlít majd az öt legfőbb közjogi méltóság közé sorolt főbíróhoz, hanem abban is, hogy tanácskozási joggal részt vehet a Kúria ülésein - ami azért különös, mert a bíróságok feladata épp az ügyészségek által összeállított vádiratok elbírálása.

Érdekessége a javaslatnak, hogy az eredeti tervezetet maguk az ügyészek írták - talán ezért is javasoltak eredetileg még a bíráknál is magasabb fizetést maguknak. Ez a végleges változatban már módosult, nem lesz jobb a fizetésük.

A törvény másik sajátossága, hogy a Velencei Bizottság ajánlásával szemben a legfőbb ügyész kiválasztásában nincs szerepük a szakmai szervezeteknek, nem ők tesznek javaslatot személyére. A legfőbb ügyészt ugyan kétharmados többséggel kell választani, ám mivel ez most a Fidesznek önmagában is megvolt, így saját jelöltjét választhatta meg a posztra 12 évre. Amennyiben megbízatása lejárta után nem sikerül kétharmaddal új legfőbb ügyészt választani, Polt továbbra is legfőbb ügyész maradhat, így a kétharmados szabállyal most gyakorlatilag bebetonozták posztjára.

A legfőbb ügyész az új törvény szerint is az ügyészség mindenható ura, nem tisztázták az ügyészek felvételének és előléptetésének normatív kritériumrendszerét.

Fontos újítása a törvénynek, hogy felszámolja az önálló katonai ügyészséget, mely szervezetileg beolvad az ügyészségbe. A kiemelt ügyek vizsgálatára külön nyomozóügyészséget hoznak létre - kiemelt ügyekben pedig az ügyészségnek a büntetőeljárásról szóló törvény szerint joga van magának kiválasztania az eljáró bíróságot.

A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslat

Az önkormányzati vagyon államosításáról szóló javaslatról – melynek érdekében még egyszer, de, mint látjuk, nem utoljára két hete módosították a még alig másfél hónapig hatályos alkotmányt – eredetileg már a múlt héten döntött volna a parlament, de akkor kormánypárti forrásaink szerint „néhány részletkérdésben" nézeteltérés alakult ki egyes kormánypárti képviselők és a közigazgatási minisztérium között, ezért levették a napirendről.

A törvénytervezethez végül L. Simon László nyújtott be zárószavazás előtti módosító indítványt, ennek alapján a konfliktus a megyei levéltárak ügyében alakult ki. A módosító indítvány szerint a levéltárak szakmai feladatait, munkatervét, költségvetését a kultúráért felelős miniszter előzetes egyetértéséhez kötik, tehát nem határozhat majd önállóan a vagyonkezelő állami intézmény.

A törvény preambuluma szerint a "Jó Állam [sic!] kialakítása érdekében" íródott. A Jó Állam célja az "állam lerombolt tekintélyének visszaállítása", amit egy "valódi perspektívát jelentő stratégiával", vagyis szinte az összes megyei intézmény államosításával kíván elérni. A fővárosi intézmények közül viszont csak a kórházak kerülnek állami tulajdonba.

A törvény alapján az állam veszi át a megyei önkormányzatok adósságát is. A megyei intézményeket az egészségügyi intézmények kivételével a törvény alapján a jövőben a kormányhivatalok működtetik majd, az intézményfenntartási feladatokat az egészségügyi intézmények kivételével a megyei intézményfenntartó központok. Az üdülési céllal használt "vagyonelemek" fenntartójáról a kormány rendeletben dönthet.

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló törvény

Az eddigieknél kevesebb beleszólása lesz a kulturális tárcának a magyar film ügyeibe a filmtörvény módosításával. Elveszik például a minisztériumtól a Nemzeti Filmiroda finanszírozását, a filmterjesztést és a rendezvények támogatását is. Az eddig a minisztériumhoz tartozó művész- és kísérleti filmeket a jövőben legfeljebb egyénileg támogathatja a rendelkezésre álló keretből a tárca.

A jövőben a köztévé olcsóbban, a kezelési költség fejében juthatna hozzá a nemzeti filmvagyonba tartozó filmek lejátszási jogához. Az új törvény bezár egy eddig gyakran kijátszott kiskaput, a kereskedelmi tévék ezentúl nem nem kaphatnak támogatást arra, ha saját gyártású sorozataikat egész estés mozifilmmé vágják újra és egyszer levetítik.

Szigorítanak a korhatárbesorolás szabályain is, egyrészt bevezetik a 6-os korhatárkarikát, és az eddigi besoroláshoz képest minden film egy kategóriával szigorúbb besorolást kap. Besorolás nélkül a jövőben előzeteseket sem lehet majd vetíteni, ami azért fura, mert ezek gyakran már akkor elkészülnek, amikor a film még nem, így nem tudni, mi alapján lehet majd ezeket besorolni.

A Mozgókép Mestere cím megszűnik, helyette 15, 65. életévét betöltő és már Kossuth-díjas magyar filmes a Nemzet Fimművésze lehet.

A törvényhez benyújtott egyik módosító alapján a Magyar Nemzeti filmalap 90 százalékban részesülhet majd a hatoslottó játékadójából az eredetileg javasolt 80 százalék helyett. Az eredeti javaslathoz képest változás még, hogy mégsem dönthetnének saját vagy közeli hozzátartozójuk filmterveinek támogatásáról az erre illetékesek.

Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvény

A legtöbbeket izgató kérdés a Fidesz múlt hétfői frakcióülésén eldőlt. Hiába tetszett Orbán Viktornak is Matolcsy György legújabb pénzszerző ötlete az eva eltörléséről, az ötlet elbukott a kormánypárti frakciók ellenállásán - Orbán megfogalmazása szerint a frakciótagok meggyőzték. Legalábbis részben, mert Orbán rögtön felvetette, hogy a mostani harmincról negyven százalékra emeljék az adó kulcsát, amivel gyakorlatilag már alig valakinek érte volna meg az általányadó fizetése. Végül ebben is kompromisszum született az eredetileg 35 százalékos kulcsot javasló frakcióval. Félúton találkozva 37 százalékos kulcsban állapodtak meg - amivel amúgy szintén borítékolható, hogy sokan maguktól áttérnek a normál adózásra.

Az adókulcs emelésével - amit amúgy részben indokol az áfakulcs 25-ról 27 százalékra emelése - párhuzamosan 30 millió forinra emelik az eva értékhatárát. Arról, hogy 2013-ban mi lesz, nem született döntés, egyelőre tehát inkább csak egyéves haladékról beszélhetünk.

Hogy mindezt milyen formában foglalják bele a törvénybe, az egyelőre nem tisztázott. A javaslat módosító indítványairól már a múlt héten döntöttek, azon már csak koherenciazavarra hivatkozva módosíthatnának a zárószavazás előtt - a hatalmon lévőket azonban a házszabály nem szokta akadályozni abban, hogy akár a törvényhez még csak elméletben sem kapcsolódó módosító indítványokat is így terjesszenek be, erre példa az önkormányzati vagyon államosításához benyújtott, szintén nem koherenciazavart orvosló módosítás is.

Az új adótörvények egy korábbi, előrelátó módosításnak hála 45 helyett már 30 nap alatt, tehát még idén hatályba léphetnek.

Nézzük a legfontosabb módosításokat. Bár a kormányzati kommunikációt hetekig uralta a téma, hogy az önkormányzatok visszakapják adókivetési jogukat, ezen az utolsó pillanatban módosítottak. Az önkormányzatok a jövőben nem vethetnek ki új helyi adót, az általuk bevezetett adó sem haladhatja meg az előírt maximumot.

A világ első kétkulcsos egykulcsos személyi jövedelemadóján a nettó 300 ezer forint alatt keresők a kompenzáció kivezetésével rosszabbul járnak. A kormány hetekig azt állította, hogy ösztönözni fogja a jövedelmek nettó értékének megőrzésére a munkavállalókat, ám végül ezt az eredetileg hangoztatott nettó 300 ezer forintos értékhatár helyett csak bruttó 190 ezer forintig teszik meg.

A béren kívüli juttatásként adható étkezési utalvány értéke, ha azt a munkáltató által működtetett étteremben használják fel, havi 18 000 forintról 12 500 forintra csökken; minden más esetben csak 5000 forint lehet béren kívüli juttatás.

A közúti közlekedésről szóló törvényben szigorodott a külföldi rendszámú jármű, magyarországi lakóhellyel rendelkező személy általi használata. Jelenleg ezt 30 napig teheti, a módosítás egy napnál rövidebb időt tartalmaz.

Jön a pornóadó – bár az eredetihez képest átszövegezték a javaslatot, annak érdemi részei nem változtak.

Az adótörvények részeként fogadták el azt a javaslatot, amely alapján az állami autókra jövőre már nem kötnek kötelező biztosítást, a károkat az állam maga rendezi. Ez ugyan spórolásnak tűnhet, a szakértők szerint valójában szinte biztos anyagi buktát jelent.

Jövőre adóként, egyben szedik be az egészségbiztosítási járulékot, a munkaerőpiaci járulékot és a nyugdíjhozzájárulást. A változás lényege, hogy míg a járulékok kötelezettséget keletkeztettek, addig adóként beszedve semmi sem kötelezi az államot arra, hogy ezt járadék formájában visszafizesse.

Bevezetik a baleseti adót, a chipsadót, módosítják az illetékeket és a regisztrációs adót is. Ezek részleteiről bővebben itt olvashat>>.

Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat módosításáról

A bizottsági elnök Kocsis Máté és kormánypárti képviselőtársai javaslatára 2012. március 30-ig meghosszabbítanák a jelentéstételre szabott határidőt.

Hétfőn hét törvényjavaslat módosító indítványairól is döntenek, elsőként a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosításához benyújtottakról. Ezek lényegében nem változtatnak a javaslaton, melynek lényege a katonai titkosszolgálatok összevonása. Másodikként a 2012. évi költségvetést megalapozó törvényekhez benyújtott módosításokról döntenek, majd a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényhez benyújtottakról. Ezekről elvileg már a múlt héten döntés született volna, ám akkor végül levették a napirendről. A javaslat eredeti formájában az NKA bevételi forrásairól rendelkezne úgy, hogy az alapot az ötös lottó játékadójának 90 százalékából, egyes termékek után befizetett kulturális járulékból – például a pornóadóból –, költségvetési forrásokból és adományokból finanszíroznák.

Ötödikként a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényekhez benyújtott módosításokról, hatodikként a polgárőrségről szóló törvényhez benyújtott módosítókról, végül a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosítókról döntenek.

Még hétfőn lefolytatják a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és nyilvántartási rendszerről szóló törvényjavaslat és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2012. évi költségvetéséről szóló javaslat általános vitáját. Lefolytatják a hitelkárosultak lakhatását biztosító, az egészségügyi törvényeket és a sporttörvényt módosító javaslatok részletes vitáját is.

Kedden a cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról és a bírósági végrehajtásról szóló törvényekről vitáznak, illetve lezárják a szellemi tulajdonról, a közigazgatási hatósági eljárásról, a népszavazási kezdeményezésről és az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok részletes vitáját.

Szerdán hat órát vitáznak a szakképzésről szóló törvényjavaslatról, majd három órát a köznevelési törvényről, melynek az általános vitáját a múlt héten kezdték meg, és amely komoly viharokat váltott ki a kormánypárti frakcióban. Pósán László bizottsági elnök vitára is alkalmatlannak találta a kormány által beterjesztett javaslatot, amit Pokorni Zoltán az általános vitában bírált élesen, Mesterházy Attila szocialista elnök-frakcióvezető tetszését is kiváltva. A hosszúra nyúló nap zárásaként négy órás időkeretben folytatják az önkormányzati törvény vitáját is - itt a kormány már eleve a Fidesz-KDNP frakcióval kötött kompromisszumokat tartalmazó javaslatot terjesztette be vitára.

Az ülésszak zárónapján, csütörtökön csak akkor tartanak ülést, ha addigra az illetékes bizottságok előkészítik a csődtörvény, a hadkötelezetségről szóló törvény és az energetikai tárgyú törvények módosításának tervezetét.