Egyáltalán nem lesz elveszett szavazat

Vasárnap éjszaka Lázár János benyújtotta választójogi reformjavaslatát. A törvény legkomolyabb, a választások eddigi menetét gyökeresen megváltoztató újítása a töredékszavazat fogalmának megújítása. Töredékszavazatot az eddigi választásokon csak a vesztes jelöltekre leadott szavazatok képeztek, az új rendszerben viszont a győztes is képezhet töredékszavazatot, ráadásul nem is keveset.

A tervezet meghatározása szerint töredékszavazatnak minősül "a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám" - azaz, extrém esetben, ha egy jelölt a megmaradó egyetlen választási fordulóban ötven százaléknál is több szavazatot szerez, míg a második helyezett 25 százaléknál kevesebbet, akkor a győztes jelölt 25 százaléknál is több szavazatot visz át a kompenzációs listára. Extrém esetben az is előfordulhat, hogy a győztes több töredékszavazatot visz az országos listára, mint a vesztesek összesen.

A péntekre ígért tervezet fő elveiben a korábban ismertetett koncepcióhoz képest kevés érdemi változás van, múlt heti értesüléseinkkel szemben például nem jelenik meg benne a kis pártoknak adandó kedvezmény, azaz marad az ajánlás eredeti, szigorú rendszere. A javaslat szerint a képviselőjelölteknek a jelenleginél kétszer több, 1500 ajánlószelvényt kéne gyűjteniük a jelenleginél 15 nappal kevesebb idő alatt.

Igaz, nő a választókerületek választópolgárainak a létszáma is, az eddigi átlag 40 ezerről átlag 75 ezerre.

A választás az új törvény szerint egyfordulós lesz. Olyannyira, hogy egyáltalán nincs eredményességi küszöb, azaz nem szükséges a választók rögzített részarányának részvétele a szavazáson. Második fordulót még abban az esetben sem tartanak, ha a legtöbb szavazatot kapó két jelölt azonos számú szavazatot kap, ebben az esetben szavazataik töredékszavazatoknak minősülnek, az egyéni mandátumot pedig nem osztják ki, a körzetben pedig időközi választást tartanak.

Minimális kozmetikai változás, hogy a benyújtott törvénytervezet 199 fős parlamenttel számol, amiben 106 mandátumot egyéni körzetekben, 93-at listáról osztanak szét, ennek oka lehet, hogy páratlan számú képviselővel könnyebb elkerülni az esetleges szavazategyenlőségeket.

A tervezet szerint a nemzetiségi képviselők nem növelnék a parlament létszámát, ha egy vagy több nemzetiség képviselője kedvezményes mandátumot szerez, annyival kevesebb listás mandátumot osztanak ki, ahány nemzetiségi képviselő bejut a parlamentbe.

Az új törvény 88 oldalon, írásban sorolja az új választókerületi besorolást - térképet nem mellékeltek a javaslathoz (.pdf). A választókerületek felosztása megfelel annak a kritériumnak, hogy összefüggő területet alkothassanak és ne lépjék át a megyehatárt. A Duna vonala azonban nem lesz ilyen éles határ, Budapesten például egy választókerületet alkot majd az I. és az V. kerület, kiegészülve a VIII. és a IX. kerület egyes részeivel. Budapesten amúgy az eddigi 32 helyett 18 egyéni választókerület lesz. Pest megyében 12, Borsod-Abaúj-Zemplénben 7. Hat választókerülete lesz Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének, 5 választókerület lesz Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, 4 Baranyában, Békésben, Csongrádban, Jász-Nagykun-Szolnokban, Somogyban és Veszprémben, 3 Hevesben, Komárom-Esztergomban, Tolnában, Vasban és Zalában, míg Nógrádban csak 2 választókerület marad.

A választásirendszer.hu gyorselemzése szerint a törvényből hiányoznak azok az elvi meghatározások, hogy a választókerületeket az adott régió településszerkezetét kéne tükrözniük. Így lehet, hogy Miskolcot, Szegedet és Pécset is úgy osztották több kerületbe, hogy mindegyikhez hozzácsaptak agglomerációs településeket is - hagyományosan ezek a városok inkább baloldaliak, míg környékük erősen jobboldali. Budapesten hasonló okból csatolhatták a masszívan baloldali, az idei választáson mindkét körzetében szocialista egyéni képviselőt választó XIII. kerület északi részét Újpesthez.