Friderika
10 °C
18 °C

Kövér: Bűn volt a magyarok elleni megtorlás

2011.11.25. 21:23
A délvidéki magyarok tízezrei ellen elkövetett kommunista népirtás bűn volt, ennek kimondásához nem szükséges semmi más, csak józan ész és keresztény erkölcs – mondta Kövér László a délvidéki vérengzés áldozataira emlékezve a parlamentben.

„A magyar és szerb politikusoktól már régen nem szavakat, hanem tetteket várnak azok, akik évtizedek óta hiába kérik, hogy legyilkolt családtagjaik, rokonaik, nemzettársaik végtisztességet kaphassanak" – fogalmazott Kövér László pénteken a Délvidéki Magyar Golgota mottójú országos megemlékezésen.

A házelnök a Vajdasági Autonóm Tartomány parlamentjének jelenlévő alelnökéhez és Dejan Sahovichoz, Szerbia budapesti nagykövetéhez fordulva azt kérte, tolmácsolják a felelős szerb politikai osztálynak, hogy nincs teljes értékű szerb-magyar jövő az 1944-45-ben ártatlanul lemészárolt délvidéki magyaroknak nyújtott végtisztesség nélkül. A kormánypárti politikus azt javasolta, Délvidékén jövőre közösen helyezzék el egy emlékmű alapkövét. A rendezvényen délvidéki magyarok Kövér Lászlótól emlékérmet vehettek át.

Levert keresztek

Kövér László felidézte a Csúrogon 1945-ben történteket, mintegy két és fél ezer magyar meggyilkolását, elűzetését és kifosztását. Megemlékezésében úgy fogalmazott: a kollektív bűnösség jegyében, etnikai elven, embertelen kegyetlenséggel lemészárolt ártatlan magyarok csontjai ma is dögtemetők és szeméttelepek alatt hevernek, a koponyáik fölött állított kereszteket sorra leverik.

Branimir Mitrovic, a VAT parlamentjének alelnöke arról beszélt, hogy egyetlen háború sem ér véget, amíg be nem gyógyul az összes seb, amit okozott. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte: büszke a vajdasági magyar közösségre, mert ilyen méltóságteljesen és katartikusan emlékezik. A vajdasági magyar közösség mindig az egyetemleges magyar nemzet részének vallotta magát, és erre azért volt folyamatosan joga, mert a 40-es évek közepén ilyen magas árat fizettek érte.

Pásztor felidézve az elmúlt időszak magyar kormányzati intézkedéseit, köszönetet mondott azért, hogy a nemzet közjogi értelemben befogadta őket. Hozzátette: a Közép-Európában élők sorsa összekapcsolódik, és a térségi stabilitás nem képzelhető el a közös múlt feltárása nélkül. Az eseményeket fel kell tárni, a tényekkel szembesülni és szembesíteni kell, és ennek lehet a végeredménye a megbocsátás, a megbékélés. A kutatás személyi és anyagi feltételei megteremtődtek, és reményét fejezte ki, hogy lendületet kap a jövőben.

Szólt arról is, hogy néhány napja megkezdődött a szerbiai rehabilitációs törvény általános vitája, és az kezeli azt, ami jelenleg elfogadhatatlan a vagyon-visszaszármaztatási törvényben, azaz a kollektív bűnösség elvét. Reményét fejezte ki, hogy a törvényt tíz napon belül elfogadhatják, és ezzel jogi értelemben is megteremtődik annak a feltétele, hogy a kollektív bűnösség bélyegét lemossák magukról.

Temetetlen múlt

1944-45-ben az egykori Jugoszláviában, a mai Bácska és Bánát, valamint a baranyai háromszög területén a bevonuló jugoszláv partizánalakulatokból létesült új katonai hatóság utasítására tömegesen kínozták meg és végezték ki a kollektív bűnösséggel vádolt magyar és német nemzetiségű lakosokat. Így álltak bosszút egyebek mellett az 1942. januári „hideg napokért", amikor magyar katonák mintegy négyezer szerb és zsidó embert gyilkoltak meg. A délvidéki magyarok tízezreit gyilkolták meg 1944-ben és 1945 elején. A Vajdaságból elüldözött magyarok száma 85 ezerre tehető.

A rendezvényen, amelyen túlélők és leszármazottaik idézték fel az akkori történéseket, adta át Schmittné Makray Katalin az idei Arany Búzaszem díjakat. A köztársasági elnök felesége többek között arról szólt, hogy nincs veszélyesebb a gyógyulatlan sebnél, a temetetlen múltnál.

Az elismerésben az idén Cseresnyésné Kiss Magdolna, a Keskenyúton Délvidék 1944-45 Alapítvány képviselője és Teleki Júlia, a téma vajdasági kutatója részesült. A kitüntetést minden évben Szent Erzsébet napján egy olyan magyarországi és egy határon túli nőnek ítélik oda, aki példaadóan áldozatot hozott a közösségért, a nemzetért. Az Arany Búzaszem díjat 2008-ban hozták létre.