Az LMP szomorúan ünnepli az emberi jogok napját

"Az alkotmányos közjogi rendszer állapota nem pusztán jogelméleti kérdés, hanem meghatározza alapvető jogaink érvényesülésének lehetőségét is. Ezen a területen a Fidesz az elmúlt másfél évben durva pusztítást végzett". áll az LMP közleményében.

Alkotmánybíróság, médiatörvény

Szabó Tímea, LMP-s képviselő és az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság alelnöke közleményében úgy fogalmaz, hogy a Fidesz "nemcsak csorbította az Alkotmánybíróság jogköreit, gyakorlatilag ellehetetlenítette az utólagos normakontrollt is. Visszafejlesztette az ombudsmani intézményrendszert, támadást intézett a bírói függetlenség ellen. Kinevezési gyakorlatával hosszú évekre megszállta azokat az elvileg független intézményeket, amelyek a kormány ellenőrzésére lennének hivatottak. Kreatív házszabály-értelmezésével kiüresítette a parlamentarizmust, megkerülte a jogalkotás részvételi és nyilvánossági szabályait. A választókerületi határok önkényes átszabásával korlátozni készül a kormány leválthatóságát".

Az LMP képviselője közleményében a médiatörvény és az adatvédelmi törvény módosítását is kritizálja, mint írja, "a kormány és a Fidesz uralta parlament sorra korlátozta a klasszikus szabadságjogokat is. A nemzetközi botrányt kiváltó médiatörvény a múltból jól ismert öncenzúrára készteti a szerkesztőségeket, és börtönnel fenyegeti azokat az oknyomozó újságírókat, akik forrásaikat védeni szeretnék. Az új adatvédelmi törvény jelentős visszalépés a közérdekű adatokhoz való hozzáférés és az információs önrendelkezés terén. Ezt a Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ tervezett létrehozása is súlyosan veszélyezteti". Mindezek miatt az LMP szomorú hangulatban ünnepel az emberi jogok világnapján.

Jogunk van hozzá

Az emberi jogok napja alkalmából az Országgyűlési Biztos Hivatala és a Magyar ENSZ Társaság konferenciát szervez, az eseményen, amelyen egyebek mellett az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségekről tanácskoznak, felszólal Salamon László (KDNP), az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának elnöke és Szabó Máté ombudsman.

A Phralipe Független Cigány Szervezet ezen a napon zárja kétéves projektjét, amelynek keretében a rasszista gyilkosságok áldozatainak segítettek. A budapesti MOM Kulturális Központban jótékonysági rendezvényt tartanak a Kárpát-medencei magyarok jogaiért, és bemutatják a Jogvédők a nemzet szolgálatában című könyvet.

Jogunk van hozzá címmel az Erzsébet téri Gödör Klubban lesz az Amnesty International rendezvénye, amelyen Bócz Endre volt főügyész és Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa a halálbüntetésről beszélget. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet bulit tart a Merlin Színházban. December 12-én konferenciát rendez a Magyar ENSZ Társaság és az Országgyűlési Biztos Hivatala.

Kisebbségek, menekültek

Az ENSZ közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Bár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta, nagyon sok ország megsérti annak előírásait, emiatt a leginkább a kisebbségek és a menekültek szenvednek.

Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa az emléknap alkalmából az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása mindig aktuális és fontos kérdés, hiszen ezek biztosítják az emberhez méltó élet lehetőségét. Az emberi jogsértések legkirívóbb esetei Európán kívül, főleg Afrikában és a Közel-Keleten tapasztalhatók - mondta, kifejtve: az arab tavasz forradalmainak kiváltó okai is a térségben évtizedek óta tartó emberi jogsértések voltak.

Hoffmann szerint Magyarországon nem fordulnak elő súlyos, rendszeres emberi jogsértések, ennek garanciája, hogy az ország több fejlett emberi jogi szabályozás hatálya alá tartozik, például tagja az Európai Emberi Jogi Egyezménynek, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, és a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az Európai Uniónak is van alapjogi chartája, amely a legfontosabb emberi jogokat uniós szinten is védi - mondta. Hozzáfűzte: emellett az alkotmány is kiemelt feladatnak tekinti az emberi jogok védelmét.