Orbán megmondja, hogy lesz

Szabó szerint a kormány kiürítette a parlamentarizmust, korlátozta a gyülekezési jogot és az információszabadságot, és a választókerületek átrajzolásával meg akarja akadályozni a leváltását. De csökkennek a szociális jogok is, "a közmunkára kényszerítés megakadályozza az embereket, hogy szabadon válasszanak munkát", mondta. Bírálta a hajléktalanok jogainak megsértését is.

Szabó megérti, hogy az embereknek most az a legfontosabb kérdés, hogy lesz-e munkájuk, de az emberi jogok kérdése is legalább ilyen fontos. 2006-ban az LMP frakciójának tagjai "elkeseredetten tiltakozott" a törvényesen gyülekező fideszes demonstrálók szétverése miatt. Nagy baj volt, de "a nagyon nagy baj most történik, az önök kormányzása az emberi jogok helyzetét évtizedekkel veti vissza", mondta.

Az LMP vezérszónokának felszólalása alatt az LMP képviselői kitakarták arcukat, tiltakozva az MTV Híradójának gyakorlata ellen, hogy embereket kiretusálnak a hírekből. Szabó Tímea amúgy az emberi jogok világnapjáról szólalt fel, mégis a költségvetés bukásáról és a gazdaságpolitikai káoszról beszélt.

A kormány nevében Soltész Miklós államtitkár válaszolt, aki elmondta, a kormány egyik fő célja, hogy munkaaapú legyen a társadalom. A reálkereset növekedésére hivatkozott, valamint arra, hogy a keresetek reálértékének legnagyobb növekedése a két- és többgyermekes családoknál következett be, ez árulja el szerinte a legtöbbet a kormány család- és gazdaságpolitikájáról. Szerinte a nagy társadalompolitikai kérdésekben a legnagybb vita közöttük abban van, hogy a legnehezebb helyzetben lévő embereket is segíteni kell.

A kormány ki akar törni az alacsony foglalkoztatottságból.

A jobbikos Volner Jánost szerint folytatódik a jövedelemátcsoportosítás Magyarországon, egyre nagyobb a nyomor Magyarországon a kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt.

Volner szerint most már lation-amerikai szintű a különbség az alsó és a felső tíz százalék között, több mint hétszeres.

A társadalmi jövedelmek, vagyis elsősorban a segélyek egyre nagyobb súlyt képeznek a jövedelmen belül, mondta Volner.

Az adójóváírásra és a szuperbruttóra vonatkozó tervek mindenki hátrányosan érintenek, aki kétszázezer forint alatt keres, ez az Önök hibája.

Volner aztán bekeményített, és azt mondta, Orbán penetránsan hazudozik arról, hogy a Jobbik nem fizetné vissza az államadsságot, miközben csak azt akarják,  tárgyalják újra azt.

Felszólalását azzal fejezte be, a kormány térjen le a megszorításk politikájáról.

Hoffmann Rózsa válaszában elmondta, a köznevelési törvényben a cél, hogy a nevelés a tisztességen, a becsületes munkán alapulva megerősödjön az iskolában.

Felolvasott a törvényből és elmondta, a tiszaújvárosi esetre a közvélemény egészségesen reagált, a helyiek pedig példás gyorsasággal reagáltak, ezért jó esélyt lát arra, hogy, bár korábban sok iskolai erőszakos cselekmény történt, egyre kevébé számít ez normálisnak az iskolákban.

Hiszi és remélni, hogy javulni fog a helyzet.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A fideszes Mengyi Roland a tiszaújvárosi iskolában törtét késelési ügyről beszélt. Szerinte a konkrét ügyet még ki kell vizsgálni, de az iskolának minden meg kell tennie, hogy megelőzze az ilyen erőszakos eseteket.  Azt kérdezi Hoffmann Rózsától, milyen garanciák vannak az új köznevelési körvényben, amelyek megelőznék az ilyen eseteket.

A Rákosi-rendszer kiretusálásos hagyományainak megfelelően takarták ki Lomnici Zoltánt a Magyar Televízióban - kezdte napirend előtti felszólalását az MSZP-s Mandur László.

Szerinte az üzenet világos: "aki nincs a kormánnyal, az egyszerűen nincs és kész".

AZ MTV-ből kirúgott emberek helyét hír és történelemhamisítók vették át, például Papp Dániel. Idézett az interneten a napokban végigsöpört NOL-videóból, melyben volt híradósok nyilatkoznak arról, mire kényszerítették őket.

Arra kérte Deutsch Tamást, a miniszterelnökség elé is rajzoljon ugróiskolát.

A kormány részéről senki sem válaszolt.

A stabilitási törvényre azt mondta, érti Schiffer álláspontját, de ő mást gondol, például azt, hogy hosszú távon is rögzíteni kell a gazdasági alapokat. "Ezért jó stabilitási törvényt készítünk" - mondta. Végigviszik a beígért három politikát is, zárta felszólalását.

Matolcsyt illetően azt mondta, örömmel fogad minden tanácsot. A saját személyére vonatkozó tanácsokra reagálva azt kérte, tegyenek javaslatot, de ne reménykedjenek. "A négy éves időtartamot becsülettel végigszolgáljuk" - mondta. "Ne pocsékolják az erejüket személyi találgatásokra" - ajánlotta.

Orbán szerint "annál unortodoxabb politika, amit az EU most csinál" még nem is létezett, ezért nem érti, miért kéne feladni a nemortodox gazdaságpolitikánkat, reagált Schifferre. Vonát pedig óvta az apokaliptikus képektől, "idő előtti rossz geostratégia döntést vizionálni". "Ha Európa szétesik, az nekünk rossz. Ha az eurozóna szétesik, az nekünk rossz. És föl sem foghatom, hogy önök, akik a nemzeti érdeket képviselik, hogy kívánhatják ezt" - mondta.

Az értelmes vita nem az, hogy fizessünk-e, hanem hogy hogyan, milyen ütemezésben fizessünk, mondta. Szerinte a jövő Európájában egy ország jólétét az fogja eldönteni, hogy egy ország milyen gyorsan tudja visszafizetni az adósságát. Komolytalannak nevezte, hogy az adósság csökkenését kétségbe vonják "a forint árfolyamának ingadozása miatt". "Van egy általános értéke a forintnak, amin érdemes számolni az államadósságot" - mondta.

"Számtalanszor lefolytatott vitákról van szó" - reagált a belpolitikai felvetésekre. "Biztosan sokan vannak Magyarországon, akik szívesen hallják azt a mondatot, hogy nem fizetünk. Szerintem erre kapnánk szavazatokat és támogatást is" - mondta Vona felvetéseire. "Ezen lehet gondolkodni, de mielőtt felülnek erre a könnyű álmokat ígérő gondolára, de ha ezt teszik, a következő hónapban a nyugdíjasok nem kapnának nyugdíjat, a tanárok, orvosok, ápolók nem kapnának fizetést. Csődbe vinnék az országot, nem Görögország, hanem Argentína sorsára juttatnák az országot" - mondta.

"Hétfőn találkozott a német és a francia miniszterelnök. Kedden küldtek nekünk egy papirost. Még aznap kaptunk egy ellenkező tartalmú papirost a bizottság elnökétől. Csütörtökön pedig ezt akarták aláíratni velünk" - ismertette az EU-csúcs előzményeit és történéseit Orbán. Szerinte ezt így nem lehetett aláírni, mert ezeket a kérdéseket higgadtan meg kell vitatni.

"Én a fürgeséget, a gyorsaságot, a gyors észjárást is értéknek tartom" - mondta, de meggondolatlannak tartaná a csatlakozást valamihez, amiről nem is tudják, hogy mi. A Jobbik pedig ugyanezt a nem létező megállapodást akarja elutasítani. "Némi komolyságot nem ártana megőrizni" - mondta.

"Önök azzal küldtek Brüsszelbe, hogy találjunk olyan megállapodást, ami a 27 körében marad. Aztán, ha ez nem sikerül, találjunk megoldást a 17-ek problémájára. De arra nem kaptam felhatalmazást, hogy bármit aláírjak" - mondta. Szerinte az ellenzék "szórakozik" vele, és azonnal kihasználja a lehetőséget a gúnyolódásra. "Micsoda vircsaft ez, uraim?" - kérdezte. "Ennyit a nemzeti együttműködésről."

"Az is lehet, hogy ha önöknek lenne kétharmaduk, a parlament kevésbé érdekelné önöket, mint minket" - mondta Orbán, aki szerint igenis vannak kérdések, amiket a parlamentnek meg kell vitatnia. Orbán szerint ugyan semmilyen jogi kötelezettsége nincs erre, ő mégis igyekezett mindig kikérini a többi párt véleményét is a parlament nagybizottságában. "Ezért hátbatámadásnak érzem, amit néhány képviselőtársam itt elmondott" - mondta.

Orbán az elhangzott vélemények kiegészítésével kezdte viszontválaszát. "Igaz, hogy a Fidesz-KDNP-nek kétharmados többsége van. Igaz, hogy magyar miniszterelnöknek nem volt ilyen nagy és tartós támogatása az országban" - mondta, ami némi derültséget váltott ki. Szerinte azonban ez sem indok rá, hogy a magyar parlamentarizmust játszóháznak tekintsék, még ha esélyük sincs a kétharmaddal szemben.

"A következő időszak legnehezebb döntése előtt állunk" - mondta Lázár, aki szerint jól meg kell fontolni a választ.

"A mai Brüsszel nem egyenlő a régi Moszkvával, a mai Unió nem egyenlő a régi internacionáléval" - mondta Lázár, aki szerint ez azt jelenti, hogy Brüsszelben igenis lehet nemzeti érdeket képviselni. Szerinte Mesterházy olyan iskolába járt, "ahol a régi elvtársak még a Ki tud többet a Szovjetunióról játékban versenyeztek". Vona ötletéről azt mondta, az valószínűleg "nem vezet egy tízmilliós ország számára sehova se".

"Nehezen tudnánk elmagyarázni, miért döntött Európa úgy, hogy megmenti az eurót" - mondta Lázár, aki szerint ez az eurozóna tagországaiban nem kérdés, de nehéz megmagyarázni, miért érdeke ez azoknak, akik nem tagjai az eurozónának. "Lehetőség szerint a józan észre hallgatva, szimpla érdekből, jól felfogott érdekközösségből nézzük meg, hogy az országgyűlés a kormánynak mihez ad támogatást" - mondta.

"Két kérdésről beszélhetünk, egy európai értékközösségről és egy európai érdekközösségről" - mondta. Szerinte az értékközösség megvan, de az érdekközösség nem garantált. "Gondoljuk meg, hogy Magyarországnak milyen megállapodás áll érdekében" - mondta, mert szerinte a magyarok nem gondolják sikeresnek EU-tagságunkat.

Lázár szerint az elmúlt másfél év "annak a disznóólnak" a kitakarításáról szólt, amit a szocialisták hagytak maguk után, és ha nincs a Fidesz, akkor az ország már Görögország sorsára jutott volna. "Nagyon mást még tenni nem tudtunk" - mondta.

"A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja támogatja amit a miniszterelnök Brüsszelben tett" - kezdte felszólalását Lázár János, aki szerint káros Mesterházy álláspontja, aki szerinte mindenhez automatikusan csatlakozna. Szerinte Mesterházynak szerénynek kéne lennie, mert 2008-ban csődbe vitték az országot, "2010-ben pedig lényegében csődben adták át az országot".

Harrach szerint idejét múlt lenne népszavazást kiírni, mert a kérdésekre már rég választ kellett volna adni. A nemzeti válságtanácsot is értelmetlennek tartja, mert szerinte a parlament hitelesebb választ tud adni. "Úgy tűnik, hogy a durva ellenzéki támadások durvasága arányban van a megtámadott és a támadó politikai képességei kötzi különbségeknek" - zárta felszólalását.

Harrach Péter két okból is helyesnek tartja Orbán brüsszeli döntését, egyrészt, mert ebben a kérdésben a parlamentnek kell döntenie, másrészt mert szuverenitásunk védelmében Orbán elment a falig. Nem tetszik neki, hogy az ellenzék kioktatja a miniszterelnököt, vagy pedig demagóg.

A kereszténydemokrata Harrach Péter az államalapítástól kezdte magyarázni a történteket, Szent István idején Európa szerinte egységesebb volt, mert akkor "kulturális egység volt, most meg gazdasági egység van". Szidta az individualizmust, amit a problémák eredőjének tart.

Kövér megintette Mesterházyt, amiért Zázrivecznek szólította Vonát.

A brit álláspont figyelembe vételének pedig Mesterházy szerint feltétele az is, hogy Orbán tájékoztassa a parlamentet, mi történik, ha kimaradunk a megállapodástól.

Mesterházy szerint most lett volna esély a politikai hibák belátására. Hiszen azt nem gondolhatjuk, hogy Merkel és Sarkozy, két konzervatív ne harcolna országa szuverenitásáért. A stabilitás és a versenyképesség magyar nemzeti érdek, mondta, az EU pedig úgy működik, hogy "minden ország beadja szuverenitása egy darabkáját, majd ezzel a darabkával sáfárkodás kezdődik" - mondta.