Alkotmányos mulasztással startol az alaptörvény

Valószínűleg a karácsonyi előtti hajrával sem sikerül elkerülnie az országgyűlésnek azt, hogy az új alaptörvény január elsejei hatálybalépésekor mulasztásos alkotmánysértésbe csússzon. Az országgyűlés december 23-án ülésezik utoljára. Ennek az ülésnek a végére várhatóan a már országgyűlés előtt lévő tíz sarkalatos törvényből nyolcat elfogadnak (kettőt már a december 19-i ülésen). A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közlése szerint az országgyűlés döntésén múlik, mi lesz a sorsa a népszavazásról szóló törvénynek, illetve a szerdán a parlamentnek benyújtott jegybankról szóló sarkalatos törvénynek.

Így is legalább 4 kétharmados jogszabály hiányzik az alaptörvényhez. Nem nyújtották be a pártok működéséről és gazdálkodásáról, illetve a választási eljárásról szóló törvény módosítását, valamint az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységéről, a bizottságok előtti megjelenési kötelezettségről szóló javaslatot, illetve az országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezésekről szóló indítványt. Utóbbiról a HVG november 26-án azt írta: Kövér László stábja már kidolgozta ezt a törvénytervezetet, amely egyebek mellett az önálló Házőrség felállításáról is szól. A választási eljárásról szóló törvény a kormány jövő félévi munkatervében szerepel. A kormany.hu-n december 8-án megjelent közlemény szerint áprilisban kerül majd sorra.

Az alaptörvényben nincs konkrét határidő a sarkalatos törvények elfogadására, de záró rendelkezéseinek egyike kimondja, hogy a kormány köteles az alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az országgyűlés elé terjeszteni. November végén Répássy Róbert igazságügyi államtitkár maga is elismerte: a hatályos szabályokat mindenképpen hozzá kell igazítani január elsejéig az új alaptörvényhez, az pedig alkotmányos mulasztást eredményez, ha egy új, sarkalatos szabályozási terület törvénye nem születik meg addig.

Az MTI múlt héten kormányzati forrásból ugyanakkor úgy értesült: a problémát egy módosító indítvánnyal oldaná meg a kabinet. Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit külön törvény tartalmazza, az erről szóló javaslatot november 20-án nyújtották be a parlament elé fideszes képviselők Lázár János és Harrach Péter vezetésével. Erről is december 23-án terveznek zárószavazást. Az MTI információi szerint ehhez nyújtanának be egy olyan módosító indítványt, hogy az országgyűlésnek június 30-ig kell a sarkalatos törvényeket elfogadnia. Egyelőre ilyen javaslat azonban még nincs a benyújtott módosítók között.

Az alaptörvény 32 helyen hivatkozik arra, hogy bizonyos kérdéseket sarkalatos törvény fog szabályozni. A helyzet azonban ennél bonyolultabb. Az alaptörvény külön említi például azt, hogy majd kétharmados törvény rendelkezik a címer és a zászló használatáról és az állami kitüntetésekről, ezeket azonban végül egy közös törvényben nyújtották be. Van arra is példa, hogy egy általános megfogalmazás több törvényt is jelent: ilyen például az alaptörvényben az a passzus, hogy “A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg". Ebből végül két külön törvény lett, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló.

A sarkalatos törvénykezés folyamata nagyon nehezen látható át. Elvileg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyomon követi a törvények előkészítését és a benyújtott törvényjavaslatok állapotát. Ez nem egyszerű, mert a parlament elé kerülő törvényeket hol különböző minisztériumok, hol parlamenti bizottságok, hol fideszes vagy KDNP-s képviselők nyújtották be.

A kaotikus viszonyokról sokat elárul, hogy Répássy Róbert még november 30-án azt mondta: nem találkozott még például a családvédelemről szóló jogszabály tervezetével. Csakhogy ennek a törvénynek az előkészítése a KDNP-hez tartozott, és Harrach Péter frakcióvezető már november 24-én közölte, hogy elkészült a tervezet. Répássy nyilatkozata után két nappal már a parlament előtt is volt.

Számos olyan kétharmados törvény van, amelyeket már az alaptörvény elfogadása előtt megszavazott az országgyűlés, de amelyekre hivatkozik az új alkotmány szövege. Ide tartozik például a 2010-es helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló tavalyi törvény. Ez már az önkormányzati választásokon hatályban volt, és megfelezte a helyi képviselőtestületek létszámát. Ide sorolhatók a sajtószabadságról, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó törvények is.

Kérdésünkre a KIM azt közölte, hogy ezek, illetve a koncesszióról szóló törvény, a magyar állampolgárságról szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény is technikai módosításra szorul, össze kell fésülni őket az alaptörvénnyel. Az alkotmányügyi bizottság indítványára már a parlament előtt van az ugyancsak tavaly elfogadott PSZÁF-törvény módosítása is, amely szintén ezt a célt szolgálja.

A parlament előtt van most is egy salátatörvény az "egyes törvények alaptörvénnyel összefüggő módosításáról". Ez oldaná meg többek közt azt a problémát, hogy egyes sarkalatos törvények már megvoltak, csak éppen nem nevezték őket sarkalatosnak. A javaslat egyelőre egyszerűen beleillesztene ezekbe a régebbi törvényekbe (például az 1993-as állampolgársági törvénybe) egy passzust arról, hogy bizonyos részeik sarkalatosnak minősülnek. Így rendeznék átmenetileg a hiányzó választási eljárásról szóló törvény problémáját is, szintén azzal, hogy a meglévő 1997-es törvény egyes részeit sarkalatosnak minősítenék.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!