2024. július 14. 21:00
Spanyolország
Anglia

Nincs jelentéktelen ország, csak túl köves tengerpart

2012.01.02. 12:06 Módosítva: 2012.01.02. 13:36
Magyar-namíbiai baráti tagozat a Parlamentben, több taggal, mint amennyi a franciákat vagy az amerikaiakat kedvelő képviselők klubjában van? Ki ne vágná rá, hogy zsíroskenyértúra?! Megnéztük, hogy kivel és miért barátkoznának a magyar politikusok, illetve hogy emiatt mennyit utazgatnak.

Mit szeretnek a legjobban a magyar parlamenti képviselők? Nem négy betű! A megoldás: belépni az Interparlamentáris Unió valamelyik baráti tagozatába. A 386 képviselőből majdnem 300 tag szeretne barátkozni valamelyik közeli vagy távoli nép parlamenti képviselőivel. Érdekes geopolitikai megfigyelés, hogy a magyar politikus - függetlenül az adott államban létező politikai-gazdasági rendszertől - annál szorosabbra fűzné a kapcsolatokat egy országgal, minél hosszabb a homokkal borított tengerpartja.

F  BN19810911064
Fotó: Benkő Imre

Ne legyünk rosszindulatúak, vannak kivételek, ha az országban híres szárazföldi vadászterületek találhatóak. Mégis csalódniuk kellett azoknak, aki az új parlament megalakulása után nem sokkal akár 6-8 baráti tagozatba is beléptek: 2010 nyara óta alig-alig utazhattak valahová.

Fontosak és még fontosabbak

Izgalmas dolog végignézni, melyik az az 55 ország vagy régió, amellyel a magyar politikai elit barátkozni szeretne.

Az LMP-seket hidegebben hagyja Albánia, mint KDNP-st a gésagolyó: a magyar-albán baráti tagozat hiába kifejezetten népes a maga 23 tagjával, a lepukkant országgal egyetlen öko-antikapitalista sem akar barátkozni. Bezzeg a fideszesek megvesznek a szkipetárokért, a 23 tagból 19 az uralkodó párt tagja.

A hazai politikusok pontosan tisztában vannak azzal, hogy Magyarország szempontjából nincs fontosabb a délkeleti-ázsiai strandoknál kapcsolatoknál, nem is csoda, hogy a vonatkozó csoport az egyik legnépesebb 30 taggal. Megelőzve olyan, stratégiailag kevésbé jelentős partnereket, mint Franciaország (22 tag) vagy az Egyesült Államok (19 tag).

Mi érdekli a legjobban az LMP-t? Az átkozott kapitalista rend megroppantása? A csökkenő földikutya-populáció? Az arányos választási rendszer? Az ördögbot-piac megroppanása? A helyes válasz: Óceánia. A népszerűnek számító magyar-Óceánia országai baráti tagozat elnöke maga Schiffer frakcióvezető, a tagok között pedig ott ül a batikolt elit: Kaufer Virág, Jávor Benedek és Ertsey Katalin is.

Minden Jordánián múlik

Nincs jelentéktelen ország, csak túl köves tengerpart, bizonyítja be Jordánia, aminek 22 magyar képviselő a barátja, több, mint a szövetséges, de strandszempontból macerás Egyesült Államoknak. A tagozatot a kőkemény Selmeczi Gabriella (Fidesz)-Lenhardt Balázs (Jobbik) kettős vezeti, a tagság pedig tele van nagyágyúkkal, illően az ország fontosságához: Kövér házelnöktől a jobbikos Dúró-Novák házaspáron át a Pálffy István (KDNP)-Pörzse Sándor (Jobbik) médiaduóig, nem beszélve Semjén miniszterelnök-helyettesről és Tiffán Zsolt Fidesz-borászról.

000 Nic178265
Fotó: Hassan Ammar

Ha be akar férkőzni egy szocialista bizalmába, ne kazah sztorikkal jöjjön elő. A magyar-kazah baráti tagozatnak egyetlen MSZP-s tagja sincsen, a végtelen, kopár puszták lényegében csak a fideszes és jobbikos képviselőknek vonzóak, de nekik nagyon.

A pártok közül a Jobbik képviselőinél látszik a tudatosság a tagozatválasztásban. A párt mindenkinek barátja, aki fenyegeti Izraelt vagy legalábbis rosszban van vele. A az ellenzéki képviselőktől mentes magyar-perzsa társaság azért az egyik legnépesebb a teljes mezőnyben a maga 28 tagjával, mert a 46 tagú Jobbik frakció több mint egyharmada, 17 szélsőjobboldali képviselő belépett ide. De a magyar-Maghreb és Masrek országok tagozatban ott ül Vona pártelnök és Dúró szóvivő, csakúgy, mint a magyar-egyiptomiban. A magyar-Öböl-országok-csoportnak pedig Vona az alelnöke és itt is vele ül a nagy szívű, sokfelé barátokat találó Dúró Dóra.

Dúró és Novák még egy helyen fordulnak elő együtt, mit tesz isten, a horvát baráti csoportban.

Csak álom a kéjutazás

Hiába a buliközpontú országválasztás, a valóság sokkal szürkébb és napolajmentesebb: a kormányváltás óta eltelt egy és háromnegyed évben az 55 baráti klub tagjai mindössze 11 külföldi utazáson vettek részt, és ezek is jellemzően egy-két napos rohamtúrák voltak, és pont nem a csemegországokba. A klubok tevékenysége jórészt budapesti fogadásokban és nagykövetségi túrákban merült ki eddig.

eilati képeslap
eilati képeslap
Fotó: Jack Guez

Hiába léptek be 23-an a stratégiai jelentőségű magyar-namíbiai tagozatba még nem volt egyetlen interparlamentáris cápahorgászat vagy zebuhajtás sem. De persze nem minden képviselő jelentkezett hasraütés- vagy turistaalapon.

Kekeckedett, nem hívják

Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik képviselője kifejezetten  azért lépett be a magyar-izraeli baráti csoportba, hogy két maga elé tűzött feladatot jobban el tudjon végezni: az egyik a palesztinok sorsának megfigyelése, a másik pedig az izraeli befektetők magyarországi működésének közelebbi vizsgálata.  Gaudi kifejezetten elégedetlen az izraeli csoportban zajló tevékenységgel. A képviselő szerint ugyanis az elmúlt másfél évben egyetlen programon vett részt. Egy magas rangú izraeli vezető magyarországi látogatásán szerveztek találkozót a csoport tagjaival, a találkozóra Gaudi több kérdéssel is bombázta a politikust, így azóta nem is kapott meghívót újabb eseményre.

A képviselő szerint a japán csoportban sokkal aktívabban tevékenykednek, ott legalább négy fogadáson részt vettek az idén.

Van azért, aki nem ennyire tudatos.

Edelény polgármestere, Molnár Oszkár független képviselő néhány évvel ezelőtt magánemberként járt Venezuelában. Pár hete egy kormánypárti képviselő kereste meg azzal, hogy csatlakozzon a Magyar-Venezuelai baráti tagozathoz. Eddig egy alakuló összejövetel volt a Parlamentben az egyik szavazási szünetben, ennél több dolog nem történt.

Molnárral beszélgetve kiderült, hogy nem csak mi gondolunk kapásból a potya utazási lehetőségre, a politikus ugyanis az ilyen irányú kérdésünket megelőzve szögezte le, hogy "1998 óta vagyok országgyűlési képviselő, ezen idő alatt soha nem voltam külföldön az országgyűlés pénzén és ezután sem akarok így utazni".

Schiffer már ovis korában bizottsági tag akart lenni

Schiffer András LMP-s frakcióvezetőt nem lehet megfogni azzal a kérdéssel, hogy a képviselőcsoport vezetése mellett miért fordítja energiái egy részét a stratégiai jelentőségű "magyar-Óceánia országai" baráti tagozat vezetésére is, főleg úgy, hogy még nem járt a világnak ezen a fertályán.  Schiffer 15 perces tudományos kiselőadásban vázolta a globális összefüggéseket a klímaváltozásról, és az ENSZ BT-tagságról.  Kiderült, hogy az LMP-s frakcióvezetőt már gyermekkora óta érdeklik az óceániai szigetállamok, mivel ez a klímaváltozás által leginkább sújtott térség. Schiffer szerint eddig kétoldalú kapcsolatok sem nagyon voltak a 14 szigetállammal, de a szerepük felértékelődött, amikor Magyarország az ENSZ BT-tagsághoz szövetségeseket keresett. Schiffer azt elismerte, hogy Magyarország kereskedelmiforgalmán az ezekkel az országokkal ápolt kapcsolatok nem sokat lendítenek. Előadását azzal zárta, hogy "Én nem tervezek naurui utazást a közeljövőben".

Naurutól a pénisznövelésig

Az óceániai baráti tagozat egyik legnagyobb szaktekintélye egyébként a jobbikos Szávay István, aki már egyetemi évei alatt különös érdeklődést mutatott az egyik kis óceániai szigetállam, a 13 ezer lakosú Nauru sorsa iránt. Igen, jó memóriájú olvasóinknak igazuk van, ő a pénisznagyobbítós nemzetépítő.

Nauru szigete
Nauru szigete
Fotó: Torsten Blackwood

Szávay barátaival - először még csak a poén kedvéért - egy civil szervezetet is alapított Magyar-Nauru Baráti Társaság néven. Szávayt egy 2003-as Index cikk vezette ebbe az irányba. Ott olvastak először arról, hogy 10 ezer volt milliomos
nyomorog az egykor jobb sorsra érdemes szigeten.