Az önkormányzati szövetség is ellenzi az ebadót
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) közös közleményben azt javasolja az önkormányzatoknak, hogy ne vessék ki az ebadót, mert szerintük a törvény ebben a formájában a felelős állattartókat bünteti. Január elsejétől az állatvédelmi törvény módosításával kaptak lehetőséget arra az önkormányzatok, hogy úgynevezett ebrendészeti hozzájárulást kérjenek, azaz ebadót rójanak ki.
Az ebadó évente legfeljebb 6000 forint, a veszélyes ebek után pedig évi 20 ezer forint lehet, a bevételt az önkormányzatok kötelesek ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására fordítani. Van néhány kivétel, nem lehet ebadót fizettetni a fajtatiszta, törzskönyvezett őshonos magyar fajták, a munkakutyák, a terápiás kutyák, valamint a menhelyekről és sintértelepekről örökbefogadott és ivartalanított kutyák után.
A MÖSZ szerint ez az adófajta nem hoz semmilyen pluszbevételt a településeknek, sőt többletkiadást jelent, hiszen az ebek összeírásához olyan embert kell alkalmazni, aki ismeri a kutyákat, és el tudja dönteni, melyik tartozik a veszélyes kategóriába. Az önkormányzati szövetség úgy véli, többletfeladatot jelent az új szabályozás az adóirodáknak is, és kérdéses, miként követhető, hogy a befolyt bevételt valóban a megfelelő célra költötték.
A MÖSZ és a MEOE szerint decembertől megnőtt a gazdátlan ebek száma, sok menhely januárban már nem tudott kutyát befogadni. Szerintük azzal, hogy az örökbefogadott kutyáknál az új törvény nem ír elő sem mikrocsip-alkalmazást, sem ivartalanítási kötelezettséget, "kivédhetetlenné teszi a visszaéléseket, és nem képes megakadályozni a nem kívánt szaporulat újratermelődését".
A MÖSZ és a MEOE álláspontja szerint inkább olyan programot kell kidolgozni, amely öt éven belül biztosítja, hogy minden kutya mikrocsippel legyen ellátva, és támogatni kell a tenyésztésre nem szánt ebek ivartalanítását.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
