Endre, Elek
14 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Jogvédő szervezetek írtak az EU alapjogi biztosának

2012.01.04. 14:48 Módosítva: 2012.01.04. 15:18
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közösen írt levelet Viviane Redingnek, az Európai Unió alapjogi biztosának a kormány lépéseit bírálva.

A jogvédők álláspontja szerint a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elkötelezettségét, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.

Viviane Reding december 12-i levelében kérdéseket tett fel  Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek. A civil szervezetek úgy látják, hogy a kormány december 17-én küldött válaszlevele nem ad kielégítő válaszokat az alelnök kérdéseire, több ponton is hiányos, hibás érveket tartalmaz.

A jogvédők álláspontja szerint a bírósági rendszer és az adatvédelmi ombudsman függetlenségét sértő intézkedések megítéléséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik azok tágabb kontextusa is: az, hogy a Fidesz kétharmados felhatalmazásával visszaélve a fékek és ellensúlyok rendszerét drasztikusan megbontotta. Szerintük ez veszélyezteti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető értékeket, különösen a demokrácia és a jogállamiság követelményeinek érvényesülését.

A jogvédők alternatív válaszlevele többek között a bírák tömeges nyugdíjazására tért ki, ami szerintük súlyos beavatkozás a bíróságok függetlenségébe. A levél felhívja a figyelmet arra, hogy a 62 éves életkori határ a jogász szakma sok egyéb területén hazánkban sem érvényes (pl. alkotmánybírók 70 éves korig tölthetik be hivatalukat, ügyvédek életük végig), külföldön pedig nem példátlan az élethosszig tartó a kinevezés sem.

Kifogásolják azt is, hogy a kormányzati válaszban Baka András elmozdítását nem sikerült elfogadhatóan megindokolni, mivel a Legfelsőbb Bíróság Kúriává alakítása során a feladatok és hatáskörök tekintetében semmilyen lényegi módosulás nem történt, így a változások nem adnak magyarázatot arra, hogy Baka András miért ne lenne alkalmas a legfőbb bírói testület vezetésére. A jogvédők arra gyanakszanak, hogy az új követelményt, mely szerint a Kúria elnökének ötéves “szolgálati jogviszonnyal” kell rendelkeznie, azért foglalták bele a törvénybe, hogy a volt főbírót el lehessen mozdítani hivatalából.

A szervezetek levelükben arra is rámutatnak, hogy Jóri András adatvédelmi ombudsman félreállítása sem védhető. Jóri András megbízatása 2014-ben járt volna le, azonban az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetésével a szerepkörét átvevő új hatóság élén már 2012 januárjában új személy vehette át a helyét. Az intézkedés az alternatív válaszlevél szerint uniós jogot sért, amit a kormányzati válasz olyan állítással próbál indokolni, hogy az ombudsmani rendszer fenntartásával hazánk közösségi jogot sértene.

Az alternatív válaszlevelet a jogvédők tájékoztatásul elküldték a miniszterelnök-helyettesnek is és számítanak a kormány nyilvános reakciójára. A levél angolul és magyarul is olvasható a szervezetek honlapján.