Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Sólyom: A kivétel lett a szabály

2012.01.04. 21:41

A csütörtökön megjelenő HVG-ben olvasható Sólyom László elemzése az idén hatályba lépett alkotmányról. Az előző köztársasági elnök és volt alkotmánybírósági elnök alapvető rendszerhibának nevezi az Alkotmánybíróság hatáskörének csonkítását.

"Alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága" - figyelmeztet. A cikkből az első részletek már most olvashatók.

Sólyom többek között így fogalmaz, amikor a parlament túlerejéről értekezik:

„A parlamenti szuverenitás mindenhatósága azzal a szocialista tétellel rokon, amely szerint az Országgyűlés a legfőbb államhatalmi szerv. Az alkotmányos kultúra teljesítménye ezzel szemben a hatalom (ön)korlátozása, továbbá a hatalommegosztás alapján érzékeny egyensúlyi rendszer működtetése – a klasszikus megfogalmazás szerint a többség zsarnokságának kivédésére. Jogosítványokkal alátámasztott egyensúly a hatalmi ágak között, és azokon belül is. A hatalmi ágak elkülönülnek, az államhatalom megosztott; viszont az állami szervek együttműködése alkotmányos kötelesség – szögezte le többször is az Alkotmánybíróság”.

A volt elnök szerint nagy probléma, hogy a bírósági szervezet teljes átalakításáról a törvényhozás még csak nem is egyeztetett az érintettekkel. Szintén komoly gondnak látja, hogy nagyon fontos törvényeket egyéni képviselői indaítványként fogadnak el rendszeresen. Arra emlékeztet, hogy ez kivételes lehetőség, amikor el lehet kerülni hatástanulmányok készítését és az érintettek bevonását, hiszen ha a kormány nyújtja be a törvényeket, akkor ezeket nem lehet kikerülni.

"Kivételesnek szánt eljárások esetén – mint az egyéni képviselő által kezdeményezett törvény – egy sor garanciális lépés kiesik. Ezt az eljárás kivételességeK teszi elfogadhatóvá. Ezért az alkotmányos kultúra számára elviselhetetlen, ha a kivételt szabállyá teszik. Márpedig rendszeressé vált, hogy nemcsak tárgyuk miatt fontos, de sarkalatos törvényeket, sőt még alkotmánymódosítást is egyéni képviselői indítványként bocsátanak eljárásra, s így a rendes törvényhozás garanciáitól főszabályként megszabadulnak."

Az utolsó percben átírható, vita nélkül szavazásokra bocsátott törvényjavaslatokról is lesujtó a véleménye: "Ugyancsak rendszerré vált a visszaélés a koherenciazavarral, vagyis az érdemi módosítások bevitele a Házba a zárószavazás előtt. S ha ezt a gyakorlatot házszabályba is foglalják, attól az még nem lesz alkotmányos. Ezzel összefüggésben viszont szintén garanciális kérdés, hogy az Alkotmánybíróságnak legyen joga a házszabály vizsgálatára. A törvényhozás nem működik rendeltetésszerűen, ha a kormánytöbbség döntésére sommás eljárásban szavazzák meg a törvényeket.”