Koronavírus adatok

2021. dec. 08.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Mária
-6 °C
4 °C

Egyre elfogadottabb az antiszemitizmus

2012.01.05. 11:47
Egy friss felmérés nőtt a zsidókkal szemben ellenérzéseket táplálók aránya, mert a "Jobbik-hatás" miatt az antiszemita nyelv legitimmé vált a közbeszédben.

Kovács András, a CEU szociológusa évek óta rendszeresen kutatja a zsidóellenes előítéletek magyarországi térnyerését. Utolsó, 2011 novemberi felméréséről a Szombat című lap számolt be.

Az 1200 fős reprezentatív mintán végzett kutatás eredményei szerint a felnőtt magyarok 24 százalékának ellenszenvesek a zsidók, holott 1993 és 2006 között ez a szám 10-14 százalék között mozgott. Az antiszemita előítéletek aránya ugyanakkor tavalyhoz képest némileg csökkent, bár Kovács szerint ezt sok véletlenszerű napi esemény is befolyásolhatta.

A zsidókat ellenszenvesnek találók aránya rendre a választási évek környékén ugrott meg – ami azt jelzi, hogy a politikai mozgósítások idején felerősödnek a zsidóellenes érzületek, azaz a „zsidókérdés” rendszeresen politikai kampányok részévé válik – mondja Kovács.

A kutató szerint az előítéletesség konkrét tartalma és a diszkriminációra való hajlandóság is fontos mutatója az antiszemitizmusnak, aminek az erősségét csak a tényezők együtt mutatják meg. Lehetséges, hogy sokan nemcsak a zsidókat, hanem minden idegen csoportot ellenszenvesnek találnak, tehát az érzelmeik általában vett idegengyűlöletről és nem speciálisan az antiszemitizmusról árulkodnak.

A zsidóellenes érzületek gyakoribbak, mint néhány éve, jóllehet a zsidók a legkevésbé ellenszenvesek a negatív megítélésű (a kilencfokú skála középértékénél alacsonyabban értékelt) csoportok közül. Abszolút mértékben is rokonszenves csoportnak egyedül a svábok minősültek. Kovács szerint a magyar társadalom, egészében véve meglehetősen xenofób, és tendenciaszerűem erősödnek a zsidóellenes érzületek.

A szélsőséges antiszemiták aránya 2009 után 9-ről 22 százalékra nőtt, majd 2011-ben 20 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan egyértelműen csökkent a válaszmegtagadók aránya. Ezért Kovács valószínűnek tartja, hogy nem a zsidókkal szemben ellenérzéseket táplálók aránya növekedett meg hirtelen, hanem azoké, akik a felmérés során vállalják zsidóellenes érzületeiket. A változás mögött sejthetően a „Jobbik-hatás” áll, azaz az antiszemita nyelv legitimmé válása a közbeszédben, ami sokakat arra bátorít, hogy vállalják korábban szalonképtelennek tekintett nézeteiket.