Hillary Clinton egyházát is megtorpedózta Orbán

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A magyar kormányzat számára teljesen egyértelmű volt, hogy Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere saját egyházának ellehetetlenítését is felrótta a magyar kormányzatnak, amikor december 23.-án levelet írt - többek között - az egyházügyi törvény hibáival kapcsolatban Orbán Viktornak. Hillary Clinton üzenetében azt írta: „jelentős és megalapozott" aggodalmakra ad okot, hogy a magyar fél nem vette figyelembe az Egyesült Államok „konstruktív észrevételeit” több törvény újragondolásánál. Az amerikai külügyminiszter az egyházügy mellett a bírósági szabályozást és a médiatörvényt hozta fel példának.

Clinton szerint „az Egyesült Államok kormányát az is mélységesen aggasztja, hogy nem változtattak az egyházügyi törvényen. Külső megfigyelők véleménye, hogy ellehetetlenítő módon nehézkesek az egyházak és a vallások elismerésének szabályai, az pedig, hogy mindehhez kétharmados parlamenti jóváhagyás is szükséges, indokolatlanul átpolitizálja az alapvető emberi jogokat övező döntéseket.”

A hazai egyházak 300 feletti számát radikális beavatkozással 14-re csökkentő „lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról" szóló törvényt december 19.-én semmisítette meg az Alkotmánybíróság a szabályozás utolsó pillanatban beszavazott alapvető részeket érintő módosításai miatt.

A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János bejelentette ugyan, hogy a törvényt még az év vége előtt lényegében változatlan formában újra be fogják nyújtani, mégis megindult az általános lobbizás az elismert vallási közösségek számának bővítéséért. A katolikusok és a protestáns egyházak vezetői is szorgalmazták, hogy az újra elfogadandó törvény legalább azoknak a világvallásoknak, vallási közösségeknek az egyházi státuszát ismerje el, amelyek már „bizonyították tanításuk értékelvűségét, társadalmi szolgálatuk pedig a szűkebb és tágabb közösség javát szolgálja”.

A sajtónyilvános, illetve a háttérben zajló, intenzív lobbizásnak volt is hatása: december 22.-én, a Fidesz-karácsonyon már Lázár János is úgy nyilatkozott, hogy a kormánypártok meggondolták magukat, és az új jogszabályban megduplázzák az elismert felekezetek számát, és további 14 szervezetet felvesznek a törvény mellékletét képező listára. Lázár még levelet is írt a bővítést szorgalmazó nagyegyházaknak, hogy ők is nyilatkozzanak, melyik vallási csoportot támogatják. A lista akkor már részben kész is volt. Az újabb körben biztos befutónak számított többek között Hillary Clinton metodista egyházának magyar testvérszervezete, és több amerikai protestáns egyház mellett Mitt Romney republikánus elnökjelölt-aspiráns mormonjai is.

Fotó: Huszti István

Az Index információi szerint az, hogy végül mégsem bővült a 14-es lista, és az új törvényváltozat is csupán a Magyarországi Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, a Magyarországi Baptista Egyház és a Hit Gyülekezete elismerését tartalmazta, az lényegében Orbán Viktornak köszönhető. A miniszterelnök ugyanis minden ellenkező javaslatot lesöpörve ragaszkodott a lehető legkisebb egyházszámhoz. Orbánt a diplomáciai érvek sem hatották meg, pedig, úgy tudjuk, a vitában az Egyesült Államokból érkezett jelzések is szóba kerültek.

Az egyetlen kompromisszumként a miniszterelnök végül abba belement, hogy az egyházi státuszuk országgyűlési elismerését kérő egyházak az év első néhány hónapjában még ne minősüljenek át civilszervezetté, és maradjon meg számukra a lehetőség a jogfolytonos egyházi státuszra, abban az esetben, ha a parlament még tavasszal megszavazza elismerésüket. A közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken hozta nyilvánosságra, hogy összesen 82 vallási szervezet adott be kérelmet a törvény első, 2011. júniusi elfogadása óta.

Amerikai diplomáciai forrásokból az Index úgy értesült, hogy a vallási szervezetekkel kapcsolatos, külföldön meglepetéssel fogadott szigor miatt hamarosan amerikai küldöttség  érkezik Magyarországra. Úgy tudjuk, hogy az Egyesült Államok Kongresszusának 10-15 tagja jön jövő héten Budapestre, hogy áttekintése a helyzet, és nyilvánvalóan az eddigieknél is hangsúlyosabb nyomást gyakoroljon a magyar vezetésre a nagylelkűbb szabályozás érdekében.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!