Paczolay egyelőre csak figyelmezteti a kiszivárogtatókat

Az Alkotmánybíróságon (AB) az elmúlt hetekben áttekintették, hogy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ne szivárogjanak ki idő előtt az ítélettervezetek, ennek ellenére nem látható szigorítás a testület ügymenetében, mondta el egy, az AB működésére rálátó forrásunk.

Egyelőre csak figyelmeztetés

A forrásunk szerint az AB vezetése valószínűleg abban bízik, hogy a figyelmezetések hatására észbe kapnak a kiszivárogtatók. Így szigorítások helyett egyelőre csupán általános figyelmeztetésék történtek. Ebbe a sorba illeszkedik az is, hogy Paczolay Péter, az AB elnöke a hvg.hu-nak adott múlt hétfői interjúban arról beszélt, hogy „a kiszivárogtató az esküjét szegi meg, aminek akár büntetőjogi következményei is lehetnek”. A forrás szerint ez arra utal, hogy ha a figyelmeztetések nem vezetnek eredményre, akkor várhatóan az AB átgondolja, hogy milyen további intézkedésekre lehet szükség.

Az AB múlt kedden megjelent új ügyrendje – amelyet a testület maga állított össze – is arra utal, hogy komolyabb szigorításokra nem készül az Alkotmánybíróság. A Magyar Közlönyben megjelent ügyrend a korábbiakhoz képest nem tartalmaz újdonságot. Az ülésekről készült emlékeztető, amely tartalmazza az ülés döntéseit, a vita fontosabb elemeit, a szavazatarányokat, korábban is titkos volt tíz évig.

Tudják, ki szivárogtat

Paczolay az interjúban arról nem akart beszélni, hogyan szivárogtak ki az információk, mondatai viszont arra utalhatnak, hogy az AB vezetése sejti, hogy az egyes határozattervezetek honnan jutottak ki és azokat kik kapták meg először. Egy forrásunk szerint az AB azt sejti, hogy a nyugdíjrendszerről szóló nyári tervezet  először a magánnyugdíjpénztárakhoz, az egyházügyi törvényről szóló ítélet pedig kormánypárti politikusokhoz jutott ki.

Paczolay Péter

Fotó: Földi Imre

Az ellenzéki pártok főként Stumpf Istvánnak, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének, illetve Balsai István korábbi fideszes parlamenti képviselőnek az alkotmánybíróvá való kinevezését kritizálták. Stumpfot 2010 nyarán, Balsait pedig tavaly júniusban választották alkotmánybíróvá, amikor a korábbi 11-ről 15 fősre emelték a testület létszámát. Stumpfot és Balsait szerettük volna megkérdezni a kiszivárogtatásokról. Balsai pénteken nem vette fel a telefonját, Stumpf pedig mindössze annyit mondott, hogy jelenleg külföldön van, így nem értesül arról, hogy mi történik Magyarországon, csak hétfőtől lesz hivatalban.

A kormánypárti frakció egyik meghatározó tagja elmondta, hogy valóban napokkal előbb értesültek az alkotmánybírósági döntésekről, többek között az egyházügyi törvény megsemmisítéséről is. A lehetséges kiszivárogtatókról azt mondta, hogy Balsainak tavaly év végén – amikor az AB megsemmisítette az egyházügyi törvényt, illetve a médiatörvény és a büntetőeljárási törvény több rendelkezését – műtétje volt. A forrás Stumpfról pedig azt mondta, hogy mivel az egyházügyi törvény vizsgálatát épp ő kezdeményezte, így „keresztbe is tett a kormánynak”. Ráadásul alkotmánybíróként Stumpf támogatta a 98 százalékos különadó alkotmányellenességét kimondó határozatot, ami az első komolyabb konfliktust okozta a testület és a kormány között.

Eszement lépés

Az AB működésére rálátó forrás szerint kiszivárogtatások a korábbi ciklusokban is voltak, de a mostaniak azért ártott többet az AB tekintélyének, mert a kormánynak kétharmados többsége van. Ezzel arra utalt, hogy a kormány meglepően gyorsan reagált az AB döntéseire, a 98 százalékos különadóról szóló ítélet után Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője például néhány órával később már be is nyújtotta AB hatáskörének korlátozásáról szóló törvényjavaslatot. Ráadásul a Fidesz a kétharmados többségét többször arra használta fel, hogy az AB által kifogásolt döntéseket beépítse az alkotmányba.

Egy kormányzati forrás minderről azt mondta az Indexnek, hogy nem volt túl elegáns lépés, hogy még azelőtt bejelentették az egyházügyi törvény hatályon kívül helyezését, hogy az AB megsemmisítette volna a jogszabályt. Lázár december 16-án jelentette be, hogy „jogtechnikai” okok miatt hatályon kívül helyezik az egyházügyi törvényt, az AB pedig csak december 19-én jelentette be, hogy megsemmisíti a jogszabályt. A kormányzati forrás az általa „eszement lépésnek” nevezett megoldásról azt mondta, hogy annak nem volt semmi értelme, a demokratikus intézményrendszernek viszont ártott. Reméli, hogy nem folytatódik ez a folyamat, a törvényhozási tempó ugyanis az alkotmány és a kétharmados törvények elfogadása után lelassul.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!