Szabina
-2 °C
15 °C

Bővítenék a nemzeti emlékhelyek számát

2012.01.11. 19:11
Lehetne tovább bővíteni a nemzeti és a történelmi emlékhelyek számát, amelyről a kulturális örökség védelméről szóló, tavaly módosított törvény rendelkezik – mondta Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója a szerdán Budapesten rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

A Habsburg Történeti Intézet rendezvényén a történész rámutatott: a törvény "szűk horizontban kezeli az emlékhely fogalmát", ugyanis csak azokkal foglalkozik, amelyek léteznek, pedig a csupán a tudatban létező emlékeknek is van tárgyi leképeződése.

Szólt arról, hogy "Trianon, mint konkrét helyszín, elképesztően erősen hatott a magyar nemzettudatra", ezért minden év júniusában, a békeszerződés megkötésének évfordulóján lehetne ott megemlékezést tartani.

Gerő András úgy vélekedett: Auschwitzot, "a legnagyobb magyar temetőt" is be lehetne emelni a nemzet tiszteletbeli emlékhelyei közé. A történész úgy látja, hogy tiszteletbeli emlékhellyé lehetne tenni továbbá a lengyelországi Gorlicét vagy a szlovéniai Caporettót is, amely helyeken a magyar katonák harcoltak az első világháborúban.

Utalt arra, hogy az állam anyagi felelősséget vállal az ország területén a nemzeti emlékhelyekért. Annak a véleményének is hangot adott: jó, hogy elfogadta az Országgyűlés a törvényt, de jobb lett volna, ha "intellektuális vitasorozatot" folytatott volna róla.

Katona Tamás, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja elmondta, társaságuk véleménye szerint a nemzeti és történelmi emlékhelyek optimális száma 50 körül kell, hogy legyen, ugyanis akkor van ezeknek a címeknek értéke. A listát nem ötletszerűen dolgozták ki, hanem jól átgondolt módon  tette hozzá.

Mint közölte, a határon túli sírokról is készítettek listát, amelyre a külképviseletei szervek figyelmét is felhívták. Kitért arra, hogy Pákozd, illetve Somogyvár "előlépett nemzeti emlékhellyé", egyebek mellett pedig a csurgói és sárospataki református kollégium utólag felkerült a történelmi emlékhelyek listájára.

Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy "a nemzet nagyjainak sírjait védetté kell nyilvánítani", ami azt jelenti, hogy nem lehet ezeket a sírokat felszámolni, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy azokat rendszeresen gondozzák. Beszámolt arról, hogy összesen 50 millió forint van az emlékhelyekre, ami szerinte nem sokra elegendő.

Csepeli György szociológus, az ELTE egyetemi tanára azt mondta: a törvény módosítása előtt nemigen hallgatták meg az érdekeltek ötleteit, ezért szerinte "a vita a lobbizás keretei között maradt". Kitért arra, hogy emlékhellyé lehetne tenni olyan külföldi helyszíneket is, ahol valaki "magyarként élt, dolgozott vagy meghalt", például Kassát vagy Rodostót.

Megemlítette, hogy a nemzeti emlékhelyek kijelölése során "a múlt egészével kell szembenézni". Annak a véleményének is hangot adott, hogy érdemes volna törvényben meghatározni "a nemzeti emlékezet kataszterét", amelynek keretei között interneten keresztül is el lehetne érni a meghatározott objektumokat.