Fülöp, Evelin
8 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Orbánnak egy hete van visszavonulni

2012.01.11. 13:38
Az Európai Bizottság szerdán súlyos intést küldött Magyarországnak: három törvény visszavonását várják, továbbá a rossz magyar költségvetés miatt elvehetik az EU-s támogatásokat. A jegybanktörvény, a bírók korai nyugdíjazása és az adatvédelmi ombudsman leváltása tarthatatlan Brüsszel szerint, a jövő héten mindhárom ügyben kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen. A magyar költségvetés is problémás a Bizottság szerint, és amennyiben a túlzott deficiteljárás újabb szakasza tényleg a magyaroknak szánt kohéziós alapok elvételét jelenti, akkor hazánk lesz az első tagállam az EU történetében, amely ilyen kemény büntetést kap rossz gazdálkodásért.

Az Európai Bizottság szerda délelőtti ülésén úgy döntött, hogy hagy egy kis időt a magyar kormánynak, hogy önként terelje vissza az országot a demokrácia felé. Ha Magyarország nem lép, akkor jövő héten kötelezettségszegési eljárás indul legalább három ügyben.

Az ilyen eljárások önmagukban nem szokatlanok, de most különös súlyt ad nekik néhány körülmény. Ezek közül a legfeltűnőbb, hogy a biztosok szerdai állásfoglalásában a demokratikus játékszabályok betartására általában is figyelmeztetik Magyarországot. Ez szokatlan gesztus.

„Minden jogával élni fog a Bizottság, hogy a tagállamok elfogadják és tiszteletben tartsák az EU irányelveit. A jogállamiság, a demokratikus elvek, az alapjogok biztosítása a legkomolyabb eszközök a befektetők és a polgárok bizalmának megtartására.”

Nem is olyan burkoltan az Európai Bizottság ma azt üzente Magyarországnak, hogy a demokrácia lebontása miatt áll anyagilag rosszul az ország.

A biztosok január 17-én térnek vissza arra, hogy három magyar törvény miatt kötelezettségszegési eljárást indítsanak-e. (A három törvénnyel kapcsolatos brüsszeli aggályokról itt olvashat részletesen.) A dátum azért fontos, mert Fellegi Tamás, a nemzetközi szervezetekkel tárgyaló tárca nélküli miniszter január 20-ra kapott időpontot Olli Rehntől, vagyis a tárgyalásukon - amin a hitelnyújtásról nem is terveztek beszélni, annak feltételeit január 18-án közli az IMF - a magyar kormány már egészen konkrét bizottsági kifogásokra reagálhat.

E három törvény a következő: jegybanktörvény, a bírák korai nyugdíjazása és az adatvédelmi ombudsman elküldése.

Mindhárom törvény az új magyar alkotmányból következik, mindhárom kétharmados, úgynevezett sarkalatos törvény. Mindhárom esetében több levélváltás volt már az EU-s biztosok és a magyar kormány között, és mindhárom esetben a magyar kormány azt mondta, hogy nem látják megalapozottnak az uniós aggályokat.

Amennyiben Magyarország nem lép a jövő hétig, és a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít ezekben az ügyekben, akkor első körben a magyar félnek két hónapja lesz a válaszadásra.

Magyarország tegyen gyors lépéseket

A szerdai bizottsági sajtótájékoztatón egyértelmű volt: a Bizottság magabiztos, hogy jogilag alá tudja támasztani aggályait, de várnak még egy hetet, hátha a magyar kormány önként tesz lépéseket.

„Nagyon reméljük, hogy Magyarország a megoldás útjára lép, és nem lesz szükség hosszú és nehéz eljárások kezdeményezésére. Azt várjuk, hogy Magyarország tegyen gyors lépéseket, hogy orvosolni lehessen a kialakult helyzetet.” Így fogalmazott a Bizottság szóvivője.

A magyar helyzetet bonyolítja, hogy februárig parlamenti szünet van. Vagyis ha a magyar kormány önként megváltoztatná a három törvényt, akkor nagyon gyorsan lépni kellene, hogy rendkívüli ülést lehessen összehívni. Martonyi János külügyminiszter egy 6-i levelében már megígérte, hogy Magyarország kész módosítani a vitatott törvényeken, de az nem világos, hogy ez a hivatalos eljárások elindítása előtt is lehetséges-e.

„Aggályaink nagyon megalapozottak, jelentősek” – mondta a bizottsági szóvivő, jelezve, hogy nem azért vár a Bizottság még egy hetet, mert ne volna elég érv Magyarország ellen. Hanem az időhúzás egy lehetőség a magyar fél számára, hogy önként lépjen.

„Most Magyarországnál van a labda” – zárult a sajtótájékoztató.

Megkérdeztük Szijjártó Pétert, a miniszterelnök szóvivőjét, hogy tervezi-e a kormány visszavonni a Bizottság által kritizált három törvényt, illetve készülhet-e új költségvetés a deficiteljárás hatására. A szóvivő figyelmünkbe ajánlotta az NGM egy másik cikkünkben már idézett közleményét, és többet nem kívánt hozzáfűzni a Brüsszelben történtekhez.

A magyar költségvetés elégtelen

Ezután Olli Rehn pénzügyi biztos beszélt arról, hogy a Bizottság szerint Magyarország nem teljesítette azokat a gazdasági kötelezettségeket, amelyeket az Európai Tanács előírt, és ezért Magyarország ellen fennmarad a túlzott deficiteljárás. Az eljárást négy másik országgal szemben viszont felfüggesztik. (A jól teljesítők: Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország.)

Rehn arról is beszélt, hogy Magyarország ellen az eljárás új szakaszba lép, aminek következménye lehet az EU-s kohéziós támogatások befagyasztása.

Elégtelennek minősítette az Európai Bizottság a magyar intézkedéseket a  költségvetési hiány leszorítása ügyében, ezért az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás keretében a soron következő lépések alkalmazásáról döntöttek – jelentette be Olli Rehn pénzügyi biztos. A bejelentés szerint 2013-tól felfüggeszthetik a kohéziós alapokból Magyarországnak járó kifizetéseket – az ezzel kapcsolatos további döntéseket az uniós jog szerint az Európai Tanácsnak kell meghoznia, a Bizottság javaslata alapján. A Bizottság ezzel kapcsolatban ajánlást tett a Tanácsnak, ismertetve megállapításait.

Eddig egyetlen tagállamot sem büntettek ilyen szigorúan a túlzott deficit miatt. Igaz, nincs más tagállam, amely ellen ilyen hosszú ideig folyamatosan fennállt volna az eljárás. Magyarország uniós tagsága, vagyis 2004 óta többet költ hitelből, mint amennyit az EU megenged.

Olli Rehn szerint a tavaly elfogadott hatos jogszabálycsomag alapján lehetne most komoly pénzbüntetésre ítélni Magyarországot. A csomag oroszlánrészét éppen a magyar EU-elnökség idején fogadták el, az ezzel kapcsolatos magyar eredményeket Matolcsy György tavaly történelmi sikernek nevezte.

Hitelről most szó sem volt

A sok kritika mellett most nem tárgyaltak a biztosok a Magyarország által kért hitelről. A magyar kormány még novemberben fordult az IMF-hez és az EU-hoz, azonban egyelőre még csak informális tárgyalásokat tartottak az ügyben.

A Bizottság sajtótájékoztatóján kiderült, hogy Brüsszel továbbra sem akar a hitelről tárgyalni, amíg a jegybanktörvény ügye nem rendeződik.