Hella
10 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Most kiderül, mennyire kemény Brüsszel

2012.01.11. 07:38
Szerdán tárgyalnak az EU biztosai a magyar ügyekről. A tanácskozás eredménye fontos üzenet lesz, kiderülhet, hogy mennyire akarja a testület nyomás alatt tartani a magyar kormányt. Úgy tudjuk, hogy a jegybanktörvény szétszedéséhez ragaszkodni fognak, és a deficiteljárás is érvényben marad Magyarországgal szemben.

Szerdán tartják idei első ülésüket az Európai Bizottság biztosai, és számos, Magyarországot érintő ügyet is végigvesznek majd. Ahogy azt korábban megírtuk, elég kemény a hangulat, a Bizottság erőpróbának is tekinti Magyarország megtörését. „Jó néhány biztos csőre van töltve" – mondta egy, a brüsszeli hangulatot közelről ismerő forrásunk. Elsősorban három alelnök, Vivanne Reding (alapjogok, Luxemburg) Olli Rehn (pénzügyek, Finnország) és Neelie Kroes (digitális ügyek, Hollandia) készülhet a magyar kormányt erősen kritizáló érveléssel.

Ugyanakkor a szerdai ülést előkészítő, kedden tartott kabinetfőnöki értekezletről azt hallotta az Index, hogy most nem várható totális támadás Magyarország ellen. Információink szerint az Európai Bizottság a nagyon kemény állásponttal még kivár, hogy lehetőséget adjon a magyar kormánynak a meghátrálásra.

Martonyi János EU-s kollégáinak küldött levelében lényegében megígérte, hogy a magyar kormány minden konkrét kérésnek kész engedni, hiszen többek között így fogalmazott január 6-án: „Teljes mértékben tiszteletben tartjuk az Európai Bizottság, mint az EU-szerződések őrének hatáskörét. Tapasztalataink szerint bízhatunk abban, hogy a Bizottság ezeket az ügyeket méltányos és kiegyensúlyozott módon fogja kezelni. Készen állunk arra, hogy megfontoljuk a jogszabályok megváltoztatását, amennyiben ez szükséges. Ez sosem volt és nem is lesz presztízskérdés kormányom számára." (A levél szó szerinti tartalmát a magyar külügy csak január 10-én délután hozta nyilvánosságra.)

Az Európai Bizottság azt is ki akarja várni, hogy meddig puhítják Fellegi Tamás magyar főtárgyalót Washingtonban, így ezért sem várhatók szerdán nagyon kemény döntések Magyarországgal szemben.

Ugyanakkor az Európai Bizottság azért is lehet most visszafogott, hogy még egyértelműbb legyen, hogy nem a brüsszeli hivatalnokkar diktál egy országnak, hanem a teljes európai közösség akarja egy renitens megzabolázását. Így információink szerint az Európai Parlament és a kormányokat tömörítő Európai Tanács még határozottabb nógatása is kell ahhoz, hogy például elindulhasson egy olyan eljárás, ami a magyarok szavazati jogának felfüggesztéséhez vezetne.

Sokan vannak Magyarország ellen

Az Európai Bizottság felé azonban máris nagyok az elvárások. Az év első napjaiban sorra üzenték a biztosoknak az európai kormányok, hogy ideje lenne alaposan megvizsgálni a magyar ügyeket, mert úgy tűnik, hogy Magyarországon a demokráciát sértő folyamatok indultak el. Nyíltan alaposabb vizsgálatot akar a német, a francia, a luxemburgi és a finn kormány, régóta ezt akarják az osztrákok, és a dán parlament EU-bizottságában is egyetértettek kedden a képviselők abban, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok.

Az Európai Parlament is nyomás alatt tartja a biztosakat, hogy lépjenek fel Magyarországgal szemben. Három frakció – a szocialista, a zöld és a liberális – is kezdeményezte, hogy induljon eljárás Magyarországgal szemben az alapjogok megsértése miatt, a lisszaboni szerződés 7. cikkelye alapján. Ehhez a kormányokat tömörítő Tanács többségének egyetértése is kellene, de a Bizottság ezzel kapcsolatos véleménye – már ha most lesz ilyen – szintén fontos. Az Index úgy tudja, hogy ebben az ügyben a Bizottság még kivár.

Mi is akarunk valamit

Van nyomás a Bizottságon Budapestről is: a magyar kormány hitelt kér az EU-tól, és az erről szóló döntés a Bizottság dolga.

Az Európai Bizottság persze nem hivatott e külső elvárások függvényében cselekedni és dönteni. A biztosoknak elvben saját hivatalukat kell képviselniük, és ebben az értelemben az EU-s jog betartatása felett kell őrködniük. Azonban keménységük vagy engedékenységük már politikai döntéseken is múlik.

Az alábbiakban sorra vesszük, hogy milyen konkrét ügyek merülhetnek fel a szerdai tanácskozáson Magyarországgal kapcsolatban.

Jegybanktörvény

Ez talán legfontosabb aktuális ügy most. A magyar parlament december 30-án szavazta meg az új jegybanktörvényt. Az Európai Központi Bank – amellyel egyeztetni kell minden EU-s jegybankot érintő törvényt – 15 kifogást emelt a törvénnyel szemben. A magyar kormány először nem értett egyet a kifogásokkal. Ezért decemberben az Európai Bizottság megszakította a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásokat a magyar hitelkérelemről. Az IMF és az EU küldöttsége váratlanul elhagyta Budapestet.

A tárgyalások félbeszakadása után José Manuel Barroso bizottsági elnök levélben szólította fel Orbán Viktort, hogy vonja vissza a törvényt. Orbán ellenállt az EU-s nyomásnak, és a kormánypárti képviselők egyetértettek vele: megszavazták a törvényt.

Az Európai Bizottság pénzügyi biztosa, a finn Olli Rehn azóta többször is világossá tette: érdemben nem tárgyal a magyarokkal a hitelről, amíg a törvény helyzete nem tisztázódik.

A magyar kormány szerint a törvénnyel nincs baj, az EKB javaslatait módosítókon keresztül december utolsó napjaiban már beépítették a törvénybe, Orbán Viktor pedig közölte, hogy eddig egyetlen jogi érvet sem hallott azzal kapcsolatban, hogy a törvénnyel baj lehetne.

Szerdán állítólag a biztosok elé kerül a Bizottság hivatalnokainak az elemzése a magyar törvényről, vagyis először nyilatkozhat érdemben a testület arról, hogy találtak-e jogi érvekkel alátámasztott kifogást. Az eddigi üzengetések alapján jó eséllyel lesz kifogás.

Elsősorban azzal lehet baja az EU-nak, hogy az MNB vezetésébe a kormány új személyeket helyezhet, akiken keresztül befolyásolhatnák az ottani döntéseket.

A kifogás nyomán felmerülhet, hogy a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Ez azt jelentené, hogy felszólítanák a magyar kormányt a törvény visszavonására vagy módosítására, és ha Budapest nem lép a brüsszeli igényeknek megfelelően, akkor az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy.

Ez hosszú folyamat lenne, azonban van egy fontos tényező, ami miatt Magyarország ideje nagyon drága: úgy tűnik, hogy nem kapunk hitelt az IMF-től és az EU-tól, amíg ez az ügy nem rendeződik. Márpedig a hitel körüli bizonytalanság már eddig is vészesen gyengítette a forintot, és drágította a magyar állampapírokat. A vita elhúzódása pedig további komoly gazdasági gondokat okozhat Magyarországnak.

Akár döntenek szerdán a kötelezettségszegési eljárásól ebben az ügyben, akár nem, az szinte bizonyos, hogy a jegybanktörvény esetében Brüsszel mindent megtesz majd a magyar kormány megtöréséért.

Stabilitási törvény

Ennek azt a részét kifogásolja leginkább az EU, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadóról szóló törvényt csak kétharmaddal lehet módosítani. A helyzet hasonló, mint a jegybanktörvény ügyében, ennek is hiába kérte a visszavonását Barroso Orbántól, és korábban ezt is a hiteltárgyalások feltételei között emlegették a Bizottságban. Erről a törvényről az utóbbi napokban azonban kevesebb szó esett, nem is biztos ezért, hogy ez most szerdán előkerül.

Adatvédelmi ombudsman

Az EU alapjogi biztosa, a luxemburgi Viviane Reding foglalkozik komolyan azzal, hogy EU-s jogot sért-e, hogy az új magyar alkotmány megszüntette az adatvédelmi ombudsman hivatalát. Az ombudsmani intézmény átalakítása adatvédelmi hivatallá – ahogy ez történt – önmagában nem ellenkezne az EU-s joggal. Az viszont már igen, hogy Jóri András adatvédelmi ombudsman nem tölthette ki hivatalát, mert az adatvédelmi intézmény vezetőinek nem szakmai okokból történő leváltása már felveti az EU-s jog megsértésének gyanúját.

Ebben az ügyben valószínű, hogy a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Ráadásul az is felmerült, hogy a Bizottság ezt az ügyet is összekapcsolja a hitelkérelemmel. Ez már elég távoli árukapcsolás lenne, és nyilvánvaló jele annak, hogy Brüsszel politikai nyomás alatt akarja tartani Magyarországot.

Igazságszolgáltatási törvények

Szintén Reding biztos vizsgálja az új magyar igazságszolgáltatási törvényt. Leginkább a bírák korai, minden más szakmától eltérő kényszernyugdíjazása miatt kellett a magyar kormánynak magyarázkodnia. Reding stábja azt vizsgálja, hogy itt felmerülhet-e a diszkrimináció. Ugyanakkor a bírók kinevezési gyakorlata is problémás lehet.

Ha a Bizottság itt is a közös jog megsértését gyanítja, akkor e törvényeknél is felmerülhet kötelezettségszegési eljárás, és akár ennek megoldását is összekapcsolhatják a hitelkérelemmel. Úgy tudjuk, ha a magyar kormány decemberben eltekintett volna a jegybanktörvény és a stabilitási törvény elfogadásától, akkor ezek az ügyek biztosan nem lettek volna a hitelkérelem feltételei. Most azonban a Bizottság már hajlik arra, hogy emelje a tétet.

Deficiteljárás

Magyarország EU-ba lépése óta túlzott deficiteljárás alatt van, vagyis a kormányok mindig is többet költöttek hitelből, mint amennyit a brüsszeli szabályok engednének. Jelenleg a legtöbb tagállam ellen van ilyen eljárás, és nagyon sokáig a Bizottság nem szankcionálta ezeket a kihágásokat.

A most erősödő közös gazdaságpolitika miatt azonban egyre keményebben rászállhat a Bizottság ezekre az országokra. A már életbe lépett hatos csomag alapján az eurózóna tagjaival szemben eleve keményebb lesz a Bizottság, de nagy az igény arra, hogy a zónán kívülieket is szigorúbban fogják.

Ellenük az EU-s támogatások megvonása lehet az eszköz a Bizottság kezében. Magyarországgal szemben ezzel legkorábban 2013-tól élhet Brüsszel.

Matolcsy György január elején egy levélben tájékoztatta Olli Rehnt, hogy a magyar költségvetési adatok nagyon jól alakultak 2011-ben, és ezért Budapest szerint nincs ok a deficiteljárás fenntartására. Ugyanakkor hétfőn kiderült, hogy a magyar kormány még december közepén is 220 milliárddal elszámolta magát.

A Bizottság szerdai ülésén információink szerint szinte biztosan úgy döntenek, hogy fenntartják az eljárást Magyarországgal szemben.

Az azonban kevésbé valószínű, hogy már most szerdán döntés születik, hogy milyen szankciók érhetik Magyarországot. Úgy tudjuk, hogy ebben az ügyben a Tanáccsal is várhatók még egyeztetések.

Az nem kizárt, hogy éppen Magyarország lesz az első EU-tag, amelytől a túlzott deficiteljárás miatt vonják meg az EU-s támogatásokat. Komoly igénye van az EU-nak megmutatni, hogy a fiskális szigort komolyan veszik, és a jelenlegi nemzetközi hangulatban Magyarország megbüntetése egészen könnyen átmehet az Európai Tanácson is.

Sajtószabadság

Ebben az ügyben Magyarország már engedett az Európai Bizottságnak, minden eljárást megelőzve a magyar kormány még az év első felében gyorsan feltette a kezét, és a Bizottság összes módosítási kérésének engedett.

Erről így ír Martonyi János 6-i, már idézett levelében: „Az Európai Bizottság megvizsgálta a jogszabályt és négy módosítást kért, amelyeket a magyar parlament rekord sebességgel, két hét alatt elfogadott. Következésképpen a Bizottság nem látott okot arra, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson."

Ennek ellenére megint téma Brüsszelben a magyar sajtószabadság. Egy EU melletti szakértői testület – amit a volt lett államfő, Vike Freiberga vezet – január végén készül jelentést tenni a magyar szólásszabadság állapotáról. Ez semmire sem kötelezi se Magyarországot, se az EU-t, ám ha a vélemény lesújtó lesz, akkor a Bizottság az anyagra hivatkozva könnyen tehet újabb javaslatokat Magyarországnak.

Neelie Kroes, a témával foglalkozó biztos szóvivőjén keresztül már üdvözölte, hogy a magyar Alkotmánybíróság több ponton is alkotmányellenesnek találta a médiatörvényt decemberben, és ez brüsszeli forrásaink szerint arra utal, hogy a Bizottság könnyen újra igényeket fogalmazhat meg Budapest felé.

Végtörlesztés

Az mfor.hu értesülése szerint azzal is foglalkozhat a Bizottság, hogy az EU-s joggal összeegyeztethető volt-e, hogy szeptemberben a magyar parlament arra kötelezte a bankokat, hogy a lakáshitelek a piaci árfolyam alatt rendezhessék devizatartozásukat.

Ezt az ügyet az osztrák biztos már ősszel is előhozta a biztosok kollégiumában, de akkor semmilyen hivatalos üzenet nem érkezett az ügyben Magyarország felé. Ugyanakkor több bank is kérte a Bizottságot, hogy foglalkozzanak ezzel.

Hitel

Mint láttuk, több magyar törvény visszavonása vagy átírása is feltétele lehet annak, hogy Magyarország kérésének megfelelően hitelt kaphasson az IMF-től és az EU-tól. Szerdán nem valószínű, hogy a Bizottság bármit is eldönt a magyar hitelkérelemmel kapcsolatban, azonban a Bizottság feltételei egyértelműbbekké válhatnak.

Olli Rehn csak 20-án fogadja Fellegi Tamást, a magyar kormány főtárgyalóját, addig szinte biztos nem kötelezi el magát a Bizottság a hitel ügyében.