Norbert, Cintia
12 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Újabb törvényekbe köthet bele Brüsszel

2012.01.13. 13:32
A közeljövőben még két-három magyar törvénnyel szemben emelhet kifogást az Európai Bizottság. A végtörlesztést, a stabilitási törvény és a munka törvénykönyve egyes részeit is alaposan vizsgálják. Nem enyhül a brüsszeli nyomás a magyar kormányon.

Brüsszelből nézve egyértelműnek tűnik, hogy az Orbán-kormány teljesítményének megítélése az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben is nagyon rossz. A következő hetekben tovább erősödhet a nyomás Magyarországgal szemben: újabb törvények esetében késztethetik meghátrálásra Magyarországot, és a politikai támadások is fokozódhatnak.

„A három szerdán kifogásolt törvény csak a jéghegy csúcsa, másokat is rágogatunk” – mondta egy Európai Bizottságnál dolgozó magas rangú hivatalnok az Indexnek. Szerdán a Bizottság a jegybanktörvény, a bírák korai nyugdíjazása és az adatvédelmi ombudsman felmentése miatt jelezte komoly aggályait. Ezekben az ügyekben jó eséllyel a jövő héten kötelezettségszegési eljárás megindításáról dönt a Bizottság.

Ugyanakkor több más ügy is előkerülhet a következő hetekben. Úgy tudjuk, hogy a végtörlesztésről szóló törvény miatt is eljárást kezdeményezne a Bizottság, az ezzel kapcsolatos jogi állásfoglaláson komolyan dolgoznak már.

Olli Rehn
Olli Rehn
Fotó: Francois Lenoir

Ugyanígy a stabilitási törvényt is nagyon vizsgálják. José Manuel Barroso bizottsági elnök még decemberben e törvény visszavonását is hiába kérte Orbán Viktortól. (A törvénnyel az Brüsszel fő baja, hogy kétharmados többséghez köti az egykulcsos adó módosíthatóságát.) „Ezt a témát sem feledtük el, csak még nem tartunk ott. Így is rekordsebességgel vizsgáljuk a magyar törvényeket” – mondta a stabilitási törvényről Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője, Amadeu Altafaj-Tardio.

Andor László magyar biztos az Indexnek azt mondta, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy hamarosan egyéb magyar törvények is napirendre kerüljenek a biztosok tanácskozásán. Úgy tudja, hogy az új magyar munka törvénykönyvét is alaposan vizsgálják.

Az Európai Parlament alapjogi bizottságának csütörtöki ülésén pedig az egyházi és választási törvény megvizsgálására szólította fel több frakció is a Bizottság meghívott főigazgatóját, aki alapos munkát ígért a magyar törvények esetében.

Parlamenti össztűz Magyarországra

A bizottsági ülés hangulatából jól látszott, hogy az EP-ben a szocialisták, a liberálisok és a zöldek meggyőződése, hogy Magyarországon diktatúra épül.

A tiltakozók között csak magyarok voltak: Gál Kinga és Szájer József (Fidesz) leginkább azzal védekeztek, hogy néhány magyar törvény hibája miatt kár hisztériát kelteni, az RMDSZ-es Sógor Csaba pedig a magyarhoz hasonló, vagy annál is szigorúbb, más országok törvényeivel vágott vissza a kritikusoknak. A néppárti vezérszónok (Frank Engel, Luxemburg) volt az egyetlen nem magyar, aki a 45 perces vitában nem szidta keményen a magyar kormányt: ő arról beszélt, hogy várják meg a Bizottság jogi érveit, és csak azután értékeljék Magyarországot.

A magyar szavazati jog elvétele is felmerült

Többen is követelték az EP-s vitában, hogy a lisszaboni szerződés 7. cikkelye alapján függesszék fel Magyarország szavazati jogát az EU-ban. Andor szerint ez a téma előjött a biztosok ülésén is. "Ez is elhangzott, de nem úgy, hogy most ebben kellene leginkább lépni" - mondta.

Szerdán két és fél órát órát magyaráztak

A biztosok szerdai ülésén két és fél órán át beszéltek Magyarországról, mondta Andor László, aki részt vett a vitán. Mintegy másfél órán keresztül volt szó a túlzott deficiteljárásról, ahol ugyan öt ország ügye került elő, de csak Magyarország okozott problémát, hiszen a négy másik ország esetében az eljárás felfüggesztését javasolta Olli Rehn.

„Ne hagyja, hogy megvezessék"

Olli Rehn szóvivője azt mondta, hogy nem igazak azok a magyar kormánykörökből érkező vádak, hogy politikai okokból rászálltak volna Magyarországra. Több olyan kormányzati utalást is hallottunk, hogy politikai okokból került Magyarország az Európai Bizottság céltáblájára. Az Index ezzel kapcsolatos felvetésére Altafaj-Tardio, Olli Rehn szóvivője azt javasolta a magyar újságíróknak, hogy „ne hagyják, hogy megvezessék őket”.

Eközben Brüsszelben
Eközben Brüsszelben
Fotó: Francois Lenoir

Altafaj-Tardio azt mondta, hogy más országokkal szemben is épp olyan szigorúan jártak el, mint Magyarországgal szemben. Emlékeztetett, hogy szinte az utolsó pillanatig úgy tűnt, hogy Belgium ellen is javasolják a túlzottdeficit-eljárás új szakaszba léptetését, és 700 millió euró pénzbüntetés kiszabását a túlzott költekezés miatt. Csakhogy a belga kormány az utolsó percben engedett, és komoly intézkedésekkel leállította a folyamatot. A magyar kormány azonban nem reagált érdemben a Bizottság elmúlt hónapban emelt kifogásaira.

Brüsszel: Trükközött a költségvetéssel az Orbán-kormány

A tavalyi magyar költségvetést kiegyensúlyozó nyugdíjpénztári államosítást az Európai Bizottság trükknek tekinti, egyszeri bevételnek, ezért nem tudják figyelembe venni költségvetési hatását. Ezt Altafaj-Tardio mondta, és újságírói kérdésre Andor László is megerősítette.

Elvehetik az EU-s támogatásokat

A Bizottság előterjesztése alapján az EU-s tagállamok pénzügyminiszterei január 24-i találkozójukon foglalkoznak majd Magyarországgal. Itt szóba kerül majd az is, hogy a Magyarországnak járó kohéziós támogatások befagyasztása felmerülhet-e 2013-tól.

Olli Rehn szóvivője az Index kérdésére azt mondta, hogy ehhez minden jogi eszköz megvan, és csak a magyar kormányon múlik, hogy tesz-e valamit saját költségvetése kiegyensúlyozásáért. Ehhez az európai pénzügyminiszterek akár már 24-én ajánlásokat fogalmazhatnak meg.

Erősek az aggályok

A szerdai bizottsági ülésen Andor László szerint mintegy egy órán keresztül beszéltek a biztosok a vitatott magyar törvényekről. Előkerült a nyugdíjpénztárak államosítása is, ez azonban nem uniós hatáskör, így közvetlen lépések sem várhatók. Andor László szerint a Magyarországgal szembeni erős aggályokat jelzi, hogy egyes esetekben már a törvények elfogadása előtt figyelmeztetéseket küldtek egyes biztosok, és maga Barroso elnök is írt leveleket.

Andor László szerint ezeket az aggályokat erősítették az utóbbi időben érkező panaszok is. Vagyis szerinte van külső nyomás a Bizottságon, de ez nem különleges. „A kötelezettségszegési eljárások elindulása a legtöbb esetben ahhoz kötődik, hogy egy szervezet panasszal él” – mondta, és Magyarországgal kapcsolatban sok helyről sok panasz érkezett az utóbbi időben.